Főmenü megnyitása

Uray Tivadar (Munkács, 1895. november 9.Budapest, 1962. június 22.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Uray Tivadar
1929-ben
1929-ben
Életrajzi adatok
Született 1895. november 9.
Munkács
Elhunyt 1962. június 22. (66 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Ághy Erzsi
Pályafutása
Aktív évek 19151960
Díjai
Kossuth-díj1955
Kiváló művész1954
Érdemes művész1953
További díjakKossuth-díj (1955)

Uray Tivadar az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uray Tivadar témájú médiaállományokat.
A Nemzeti Színház művészei országos turnén. Vízváry Mariska, Ághy Erzsi, Uray Tivadar

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Uray János és Zwarnick Vilma fia. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig orvostanhallgató volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színésziskolájába, ahol 1915-ben kapott oklevelet.

 
Uray Tivadar sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-265. Nagy Géza alkotása

Már 1916-os vizsgaelőadásával felhívta magára a színházi szakma figyelmét.

Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt,[1] 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1919. november 28-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Ághy Erzsébetet.[2] 1923–1948 között ismét a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja, de 1928-ban fellépett a Vígszínházban, 1945-ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, ahol 1950-től játszott.

KaraktereiSzerkesztés

Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmonikus belső magatartása miatt a szerelmes hősöktől a tragikus szerepekig minden alakítását hitelesen tudta megformálni. A szakma dicsérte komédiázóképességét, ironikus emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét.

Később inkább filozofikus mélységű, intellektuálisabb készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje került előtérbe.

1939–40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt.

DíjaiSzerkesztés

Főbb szerepeiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-34; ugyanitt harminc színházi felvételen is látható.[Mj. 1]

  • Caesar (George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra) (1955)
  • Kis kadét (Villányi A.: Attak)
  • Árva László király (Herczeg F.)
  • Kárpáti Abellino (Jókai M.–Hevesi S.: Egy magyar nábob)
  • Dr. Nikodemusz (Vándor K.)
  • Moncrieff Algernon (Wilde: Bunbury)
  • Hamlet (Shakespeare)
  • Faust (Goethe: Ős Faust)
  • Julius Caesar (Shakespeare)
  • Prospero (Shakespeare: A vihar)
  • Alfieri ügyvéd (Miller: Pillantás a hídról)
  • Bánk, Ottó, Biberách (Katona J.: Bánk bán).

FilmjeiSzerkesztés

  • Az új földesúr (1935)
  • Havi 200 fix (1936)
  • Én voltam (1936)
  • Méltóságos kisasszony (1936)
  • Az aranyember (1936) - Krisztyán Tódor
  • Hotel Kikelet (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • Háromszázezer pengő az utcán (1937)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Semmelweis (1939)
  • Mindenki mást szeret (1940)
  • Mária két éjszakája (1940)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Tavaszi szonáta (1942)
  • Egy asszony elindul (1948)
  • Különös házasság (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Nyugati övezet (1952)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1953)
  • Dollárpapa (1956)
  • Tanár úr kérem (1956)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
  • Alázatosan jelentem (1960)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az Est-filmhíradó tudósítása szerint színházváltása oka megingott anyagi helyzete volt, ui. négyszeres gázsiért és esténként 20 korona felléptidíjért történt.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 4035/1919. folyószáma alatt.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. 2013 február 1-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés