Urbán Gyula
Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24. – 2025. március 31.) magyar író, költő, bábrendező.
Urbán Gyula | |
Született | 1938. május 24. Székesfehérvár |
Elhunyt | 2025. március 31. (86 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens. |
Foglalkozása | író, költő, rendező |
Élete
szerkesztésÉdesapja, a római katolikus polgári származású biharkeresztesi születésű Urbán Gyula (1904–1978) erdőmérnök,[2] kultúrmérnök, édesanyja nemes Ódor Mária, aki baracskai kisnemesi földbirtokos család sarja volt.[3] Apai nagyszülei a bárándi születésű Urbán József (1865–†?), vasúti őr, és a püspökladányi születésű Nagy Julianna (1867–†?) voltak.[4][5][6] Anyai nagyszülei nemes Ódor Lajos (1861–†?), baracskai közbirtokos és Pál Julianna (1869–1925) voltak.[7][8] Anyai ősapja a református vallású nemes Ódor Péter (1758–1808) elköltözött Pátkáról Baracskára, ahol 1800. január 16.-án feleségül vette a helyibeli nemes Szőke Erzsébet (1766–1828) kisasszonyt. Apai dédszülei Urbán József, vasúti őr, bódés az 5. bárándi őrháznál, és Rákosy Ágnes (1844–†?) voltak.[9][10] Anyai dédszülei nemes Ódor Pál (1832–†?), baracskai földbirtokos, és Naszályi Erzsébet asszony (1836–1928) voltak.[11] Urbán Gyula gyakran merít ihletet édesanyja birtokos nemesi családjától eredendő miliőből.
Bábos pályáját az Aurora Művészegyüttesben kezdte. 1963-ban szerzett diplomát a prágai Művészeti Akadémia bábrendező–dramaturg szakán, majd az Állami Bábszínházhoz szerződött, ahol rendezőként dolgozott 1963-1992 között. Első nagy sikere a Rosszcsont Peti (1963) volt, mely interaktív jellegével újító előadásnak számított. Olyan klasszikus történeteket vitt színre, mint Arany János Toldija, Petőfi Sándor János vitéze, vagy Homérosz történetéből: Odüsszeusz a tengerek vándora. 1969-től a Magyar Rádiónak írt és rendezett gyermekdarabokat. 1975-től a Magyar Televízió számára is készített gyermekdarabokat. 1979-1980 között Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és babjátékot.
1992-től a Budapest Bábszínház rendezője. Nevéhez fűződik a máig népszerű Minden egér szereti a sajtot című mesejáték, amelyet 1994-ben a Budapest Bábszínházban is színpadra állított Orosz Klaudia látványvilágával. Számos bábjátékát és színművét mutatták be színházakban, televízióban és rádióban egyaránt. Emellett rendszeresen jelentkezett verseskötetekkel is. Urbán Gyula a magyar bábművészet megújítójaként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az Állami és a Budapest Bábszínház életében. Rendezései generációk számára jelentettek felejthetetlen élményt.
Házassága és leszármazottjai
szerkesztésFelesége dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens, akinek a szülei dr. Lux Gyula Kálmán (1916–2003) jogász, magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos és a kisnemesi származású polonkai Hreblay Katalin (1924–2013) voltak. Urbán Gyuláné dr. Lux Juditnak az apai nagyszülei dr. Lux Gyula (1884–1957) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója, és a régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Gömöry családból való Gömöry Irén (1888–1958) voltak. Az anyai nagyszülei polonkai Hreblay Lajos (1892–1945), budapesti gimnáziumi igazgató, tanár,[12][13] és Mikosevics Adrienne (1891–1969) tanárnő voltak.[14][15][16] Lux Gyuláné Hreblay Katalinnak az anyai nagyapja dr. Mikosevics Kanut (1860–1916), országgyűlési képviselő volt. Urbán Gyula és dr. Lux Judit házasságából két fiúgyermek született.
Színházi munkái
szerkesztésSzerzőként
szerkesztés- Hupikék Péter (1962, 1965, 1986, 2003) (rendező is)
- A kacsalaki rejtély (1966, 1970, 1982, 2000) (rendező is)
- A tetőn dolgoznak! (1970)
- Aki néző akar lenni (1971)
- Kompozíció (1972) (rendező is)
- Tündér Ilona (1973)
- Les petits riens (Kis semmiségek) (1975) (rendező is)
- A két kicsi pingvin (1977-1978, 1984)
- Falun (1980) (rendező is)
- Itt a piros, hol a piros! (1983)
- Kaméleon (1984)
- La Campanella (1986) (rendező is)
- Szerelmi álmok (1986) (rendező is)
- Minden egér szereti a sajtot (1987, 1994, 1997, 2004-2006, 2008, 2010) (rendező is)
- Az állatok farsangja (1989)
- Betlehem ajándéka (1992) (rendező is)
- A nagy bújócska (1993) (rendező is)
- Karnevál (1993) (rendező is)
- Párnamesék (1997) (rendező is)
- Rosszcsont Peti kalandjai (1999, 2005) (rendező is)
- Sampucli, az irigy perselymalac, avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (rendező is)
- Ilyenek az állatok (2010) (rendező is)
Színészként
szerkesztés- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi....
- Arany János: Toldi....Ajtónálló
- Balázs-Szilágyi: A fából faragott királyfi....A fából faragott
- Becht: A kispolgár hét főbűne....Impresszárió
Rendezőként
szerkesztés- Pehr-Spačil: Rosszcsont Peti (1964)
- Hárs László-Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (1966-1967, 1986)
- Kormos István: Bohóc rókák és egyéb mókák (1968)
- Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony (1968)
- Teofilov: Mese az aranyalmáról (1970)
- Lifsic-Kicsanova: Az obsitos és a hegyisárkány (1970)
- Illyés Gyula: Tűvé-tevők (1973, 1975)
- Pocci: A varázshegedű (1973, 1975)
- Kazys Saja: A manók ajándéka (1974)
- Tóth Eszter: Csizmás Kandúr (1975, 1983, 1986)
- Lifsic-Kicsanova: A titokzatos jóbarát (1977, 1985)
- Benedek András: Az aranytollú madár (1980)
- Arany János: Toldi (1981, 1985)
- Homérosz: Odüsszeusz, a tengerek vándora (1982)
- Pápa Relly: Dani Bogárországban (1983)
- Petőfi Sándor: János vitéz (1983)
- Koczogh Ákos: Kalevala – Észak fiai (1984)
- Brecht: A kispolgár hét főbűne (1985)
- Hegedűs-Tarbay: A csodaszarvas népe (1985)
- Őrsi Ferenc: A tenkes fia (1987)
- Szilágyi Dezső: Rámájana (1989)
- Tóth Judit: A repülő kastély (1989)
- Ignácz Rózsa: Tündér Ibrinkó (1991)
- Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (1992)
- Horgas Béla: Sétikáló (1994)
- Gábor Éva: Marcipán cica meg az oroszlánság (1998)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1999)
- Beckett: Godot-ra várva (2006)
Filmjei
szerkesztés- Kinizsi
- Varázsműhely (13 rész)
- Minden egér szereti a sajtot (1981)
Hangjátékok
szerkesztés- Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
- Minden egér szereti a sajtot (1975)
- Ping és Pong, a két kicsi pingvin
- Cérnababa
- Olgeborge kapitány
- Tündér Ilona
Művei
szerkesztés- Apokrif krónika (versek, 1970)
- Családi vadászat (versek, 1974)
- Centi (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1977)
- Centi barátai (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1980)
- Jelentések könyve (kisregény, 1990)
- Dávid (versek, 1991)
- Levelek egy pusztuló kertből (regény, 1993)
- Bováriné én vagyok (novellák, 1999)
- Minden egér szereti a sajtot. Családi meseregény; Kertek, Budapest, 2000
- A kacsalaki rejtély. Nyomozókönyv kisiskolásoknak; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000
- A hamburgi kaszárnya. Regény; Novum, Sopron, 2008
- Sampucli, az irigy perselymalac. Családi kisregény; Littera Nova, Budapest, 2009 (Sophie könyvek)
- Szupermanus. Családi meseregény; Littera Nova, Budapest, 2010 (Sophie könyvek)
- A tengerkék színű kiskutya története; Ulpius-ház, Bp., 2014
- Kolumbusz utolsó utazása; Kráter, Pomáz, 2017
- Úrvacsora. Verses imakönyv; utószó Zalatnay István; Luther, Budapest, 2019
- Ping és Pong, a két kicsi pingvin; Kráter, Pomáz, 2019
- Anyám a lóban avagy Bevezetés a megöregedésbe; Püski, Budapest, 2022
- A siket ember háza; Püski, Budapest, 2022
- Orvosaim; Üveghegy, Százhalombatta, 2023
Díjai
szerkesztés- A Magyar Köztársasági Érdemkereszt (1998)
- Séd Teréz gyűrű (2013)
- A LEGJOBB RENDEZŐ (Jakarta)
- A LEGJOBB RENDEZŐ (Jereván)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon
- Életrajza a Gyermekszínház honlapján
- Adatlapja a Budapest Bábszínház honlapján[halott link]
- Kortárs magyar írók
- Urbán Gyula a PORT.hu-n (magyarul)
- Urbán Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Filmkatalógus.hu
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. április 19.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Elhunyt Urbán Gyula bábművész, rendező, költő, 2025. április 1.
- ↑ familysearch.org Biharkeresztes - polgári anyakönyvek - 1904. július 22. - Urbán Gyula születése
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Baracska - házasságok Urbán Gyula és Ódor Mária házassága - 1937. aug. 29.
- ↑ familysearch.org Nagy Julianna római katolikus keresztelője
- ↑ familysearch.org Urbán József római katolikus keresztelője - Báránd
- ↑ familysearch.org Püspökladány - római katolikus - házasságok - Urbán József és Nagy Julianna házassága - 1887. november 7.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapesten a Városi Levéltárban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület - Ódor Lajosné Pál Julianna halála - 1925. dec. 9.
- ↑ familysearch.org - református anyakönyvek - Baracska - Pál Julianna keresztelője - (születettL. 1869. dec. 17.)
- ↑ familysearch.org római katolikus házasságok - Báránd - Urbán József és Rákosy Ágnes házassága - 1864. február 29.
- ↑ familysearch.org Rákosy Ágnes római katolikus keresztelője - Báránd
- ↑ familysearch.org - Baracska, Fejér megye - 1928. március 28. - halottak - özvegy Ódor Pálné Naszályi Erzsébet halála
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Breznóbánya - keresztelők - Hreblay Lajos keresztelője (Szülei: Hreblay János és Schmidt Terézia)
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - XII. Kerület - halottak - Hreblay Lajos halála - 1945. márc. 13.
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Zsablya - keresztelők - Mikosevics Adrienne keresztelője
- ↑ familysearch.org Mikosevics Adrienne keresztelője
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Hreblay Lajosné Mikosevics Adrienne gyászjelentése
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283