Urbán Gyula

(1938–2025) magyar író, költő, bábrendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. április 3.

Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24.2025. március 31.) magyar író, költő, bábrendező.

Urbán Gyula
Született1938. május 24.
Székesfehérvár
Elhunyt2025. március 31. (86 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársadr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens.
Foglalkozásaíró, költő, rendező


Édesapja, a római katolikus polgári származású biharkeresztesi születésű Urbán Gyula (19041978) erdőmérnök,[2] kultúrmérnök, édesanyja nemes Ódor Mária, aki baracskai kisnemesi földbirtokos család sarja volt.[3] Apai nagyszülei a bárándi születésű Urbán József (1865–†?), vasúti őr, és a püspökladányi születésű Nagy Julianna (1867–†?) voltak.[4][5][6] Anyai nagyszülei nemes Ódor Lajos (1861–†?), baracskai közbirtokos és Pál Julianna (18691925) voltak.[7][8] Anyai ősapja a református vallású nemes Ódor Péter (17581808) elköltözött Pátkáról Baracskára, ahol 1800. január 16.-án feleségül vette a helyibeli nemes Szőke Erzsébet (17661828) kisasszonyt. Apai dédszülei Urbán József, vasúti őr, bódés az 5. bárándi őrháznál, és Rákosy Ágnes (1844–†?) voltak.[9][10] Anyai dédszülei nemes Ódor Pál (1832–†?), baracskai földbirtokos, és Naszályi Erzsébet asszony (18361928) voltak.[11] Urbán Gyula gyakran merít ihletet édesanyja birtokos nemesi családjától eredendő miliőből.

Bábos pályáját az Aurora Művészegyüttesben kezdte. 1963-ban szerzett diplomát a prágai Művészeti Akadémia bábrendező–dramaturg szakán, majd az Állami Bábszínházhoz szerződött, ahol rendezőként dolgozott 1963-1992 között. Első nagy sikere a Rosszcsont Peti (1963) volt, mely interaktív jellegével újító előadásnak számított. Olyan klasszikus történeteket vitt színre, mint Arany János Toldija, Petőfi Sándor János vitéze, vagy Homérosz történetéből: Odüsszeusz a tengerek vándora. 1969-től a Magyar Rádiónak írt és rendezett gyermekdarabokat. 1975-től a Magyar Televízió számára is készített gyermekdarabokat. 1979-1980 között Venezuelában volt vendégprofesszor, majd Dániában tanított esztétikát és babjátékot.

1992-től a Budapest Bábszínház rendezője. Nevéhez fűződik a máig népszerű Minden egér szereti a sajtot című mesejáték, amelyet 1994-ben a Budapest Bábszínházban is színpadra állított Orosz Klaudia látványvilágával. Számos bábjátékát és színművét mutatták be színházakban, televízióban és rádióban egyaránt. Emellett rendszeresen jelentkezett verseskötetekkel is. Urbán Gyula a magyar bábművészet megújítójaként évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az Állami és a Budapest Bábszínház életében. Rendezései generációk számára jelentettek felejthetetlen élményt.

Házassága és leszármazottjai

szerkesztés

Felesége dr. Lux Judit spanyol tanár, egyetemi docens, akinek a szülei dr. Lux Gyula Kálmán (19162003) jogász, magyar királyi honvédelmi miniszteri tanácsos és a kisnemesi származású polonkai Hreblay Katalin (19242013) voltak. Urbán Gyuláné dr. Lux Juditnak az apai nagyszülei dr. Lux Gyula (18841957) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója, és a régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Gömöry családból való Gömöry Irén (18881958) voltak. Az anyai nagyszülei polonkai Hreblay Lajos (18921945), budapesti gimnáziumi igazgató, tanár,[12][13] és Mikosevics Adrienne (18911969) tanárnő voltak.[14][15][16] Lux Gyuláné Hreblay Katalinnak az anyai nagyapja dr. Mikosevics Kanut (18601916), országgyűlési képviselő volt. Urbán Gyula és dr. Lux Judit házasságából két fiúgyermek született.

Színházi munkái

szerkesztés

Szerzőként

szerkesztés
  • Hupikék Péter (1962, 1965, 1986, 2003) (rendező is)
  • A kacsalaki rejtély (1966, 1970, 1982, 2000) (rendező is)
  • A tetőn dolgoznak! (1970)
  • Aki néző akar lenni (1971)
  • Kompozíció (1972) (rendező is)
  • Tündér Ilona (1973)
  • Les petits riens (Kis semmiségek) (1975) (rendező is)
  • A két kicsi pingvin (1977-1978, 1984)
  • Falun (1980) (rendező is)
  • Itt a piros, hol a piros! (1983)
  • Kaméleon (1984)
  • La Campanella (1986) (rendező is)
  • Szerelmi álmok (1986) (rendező is)
  • Minden egér szereti a sajtot (1987, 1994, 1997, 2004-2006, 2008, 2010) (rendező is)
  • Az állatok farsangja (1989)
  • Betlehem ajándéka (1992) (rendező is)
  • A nagy bújócska (1993) (rendező is)
  • Karnevál (1993) (rendező is)
  • Párnamesék (1997) (rendező is)
  • Rosszcsont Peti kalandjai (1999, 2005) (rendező is)
  • Sampucli, az irigy perselymalac, avagy az árva nagyanyó (2006, 2010) (rendező is)
  • Ilyenek az állatok (2010) (rendező is)

Színészként

szerkesztés
  • Fazekas Mihály: Lúdas Matyi....
  • Arany János: Toldi....Ajtónálló
  • Balázs-Szilágyi: A fából faragott királyfi....A fából faragott
  • Becht: A kispolgár hét főbűne....Impresszárió

Rendezőként

szerkesztés

Hangjátékok

szerkesztés
  • Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
  • Minden egér szereti a sajtot (1975)
  • Ping és Pong, a két kicsi pingvin
  • Cérnababa
  • Olgeborge kapitány
  • Tündér Ilona
  • Apokrif krónika (versek, 1970)
  • Családi vadászat (versek, 1974)
  • Centi (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1977)
  • Centi barátai (gyermekregény, Tarbay Edével, Marék Veronikával, 1980)
  • Jelentések könyve (kisregény, 1990)
  • Dávid (versek, 1991)
  • Levelek egy pusztuló kertből (regény, 1993)
  • Bováriné én vagyok (novellák, 1999)
  • Minden egér szereti a sajtot. Családi meseregény; Kertek, Budapest, 2000
  • A kacsalaki rejtély. Nyomozókönyv kisiskolásoknak; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2000
  • A hamburgi kaszárnya. Regény; Novum, Sopron, 2008
  • Sampucli, az irigy perselymalac. Családi kisregény; Littera Nova, Budapest, 2009 (Sophie könyvek)
  • Szupermanus. Családi meseregény; Littera Nova, Budapest, 2010 (Sophie könyvek)
  • A tengerkék színű kiskutya története; Ulpius-ház, Bp., 2014
  • Kolumbusz utolsó utazása; Kráter, Pomáz, 2017
  • Úrvacsora. Verses imakönyv; utószó Zalatnay István; Luther, Budapest, 2019
  • Ping és Pong, a két kicsi pingvin; Kráter, Pomáz, 2019
  • Anyám a lóban avagy Bevezetés a megöregedésbe; Püski, Budapest, 2022
  • A siket ember háza; Püski, Budapest, 2022
  • Orvosaim; Üveghegy, Százhalombatta, 2023
  • A Magyar Köztársasági Érdemkereszt (1998)
  • Séd Teréz gyűrű (2013)
  • A LEGJOBB RENDEZŐ (Jakarta)
  • A LEGJOBB RENDEZŐ (Jereván)

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. Elhunyt Urbán Gyula bábművész, rendező, költő, 2025. április 1.
  2. familysearch.org Biharkeresztes - polgári anyakönyvek - 1904. július 22. - Urbán Gyula születése
  3. familysearch.org - polgári anyakönyvek - Baracska - házasságok Urbán Gyula és Ódor Mária házassága - 1937. aug. 29.
  4. familysearch.org Nagy Julianna római katolikus keresztelője
  5. familysearch.org Urbán József római katolikus keresztelője - Báránd
  6. familysearch.org Püspökladány - római katolikus - házasságok - Urbán József és Nagy Julianna házassága - 1887. november 7.
  7. familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapesten a Városi Levéltárban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. VIII. Kerület - Ódor Lajosné Pál Julianna halála - 1925. dec. 9.
  8. familysearch.org - református anyakönyvek - Baracska - Pál Julianna keresztelője - (születettL. 1869. dec. 17.)
  9. familysearch.org római katolikus házasságok - Báránd - Urbán József és Rákosy Ágnes házassága - 1864. február 29.
  10. familysearch.org Rákosy Ágnes római katolikus keresztelője - Báránd
  11. familysearch.org - Baracska, Fejér megye - 1928. március 28. - halottak - özvegy Ódor Pálné Naszályi Erzsébet halála
  12. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Breznóbánya - keresztelők - Hreblay Lajos keresztelője (Szülei: Hreblay János és Schmidt Terézia)
  13. familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - XII. Kerület - halottak - Hreblay Lajos halála - 1945. márc. 13.
  14. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Zsablya - keresztelők - Mikosevics Adrienne keresztelője
  15. familysearch.org Mikosevics Adrienne keresztelője
  16. Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Hreblay Lajosné Mikosevics Adrienne gyászjelentése