Vágapáti
Vágapáti (szlovákul Opatovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
| Vágapáti (Opatovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Trencséni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Janka Horňáková |
| Irányítószám | 913 11 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | TN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 425 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 141 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 2,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 34″, k. h. 17° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 34″, k. h. 17° 58′ 39″ | |
| Vágapáti weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Trencséntől 6 km-re délnyugatra, a Vág bal partján fekszik.
Története szerkesztés
A települést már 1113-ban a zoborhegyi bencés apátság oklevelében említik "villa Trensciniensis sancti Ypoliti" alakban. 1378-ban "Apaty", 1411-ben "Apati", 1412-ben "Apathy", 1598-ban "Appati penes Byrocz" volt a neve. Szent Hypolit néven kezdetben a zoborhegyi apátság birtoka volt, majd a 15. századtól a nyitrai püspökségé, később a jezsuitáké, a 18. század végén pedig miután a rendet feloszlatták a vallásalapé lett. Később visszakapta a püspökség. 1598-ban 11 ház állt itt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 18 házában, 20 családban 132 lakosa élt. 1828-ban 22 háza volt 199 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, fakereskedelemmel foglalkoztak. A faluban sörfőzde is működött és nagy hagyományai voltak a molnármesterségnek is. A 19. század második felében kolerajárvány pusztított, 1880-ban és 1890-ben pedig a falu egy része leégett. A Vágh közelsége a haszon mellett sokszor okozott károkat is a községnek, melyet többször pusztított árvíz.
Vályi András szerint "APÁTI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Trentséntöl nem meszsze Vág vize mellett, Turnának szomszédságában, mellynek filiája. Határja jó termékenységű, ’s külömbféle javakkal bővelkedő, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Apáti, (Opetowecz), tót falu, Trencsén vgyében, a Vágh bal partján: 162 kath., 10 evang., 6 zsidó lak. F. u. a nyitrai püspök. Trencsénhez 1 1/2 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után a mezőgazdaság mellett sokan foglalkoztak kosárfonással, vászonszövéssel.
Népessége szerkesztés
1880-ban 226 lakosából 5 német és 211 szlovák anyanyelvű volt, ebből 203 római katolikus, 15 evangélikus és 8 izraelita vallású.
1890-ben 203 lakosából 2 német és 201 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 227 lakosából 2 német és 223 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 283 lakosából 1 magyar, 2 német és 280 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 269 lakosából 268 csehszlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.
1930-ban 272 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 396 lakosából 390 szlovák, 4 cseh és 1-1 ruszin és morva volt.
2001-ben 385 lakosából 382 szlovák és 3 cseh volt.
2011-ben 408 lakosából 394 szlovák és 2-2 cseh és morva volt.
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.