Wikipédia

Várkert Bazár

(Várbazár szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 13. 1 változtatás vár ellenőrzésre.
Nem tévesztendő össze a következővel: Várkert-kioszk.

A Várkert Bazár vagy Várbazár (németül: Burggarten-Basar) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része. Az 1875 és 1883 között épült, a Budai Vár alatt Ybl Miklós tervei alapján, 2014-ben teljesen felújították, a Budai Várnegyed és környékének szépítésére irányuló monumentális terv részeként.

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Várkert Bazár
Várbazár
A felújított Várkert Bazár kovácsoltvas főkapuja és az egyik díszes építménye 2017-ben
A felújított Várkert Bazár kovácsoltvas főkapuja és az egyik díszes építménye 2017-ben
TelepülésBudapest
Építési adatok
Építés éve1875–1883
Rekonstrukciók évei2013–2014
Építési stílusneoreneszánsz
TervezőYbl Miklós
Építész(ek)Ybl Miklós
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Várkert Bazár (Budapest)
Várkert Bazár
Várkert Bazár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 02′ 36″47.493333°N 19.043333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 02′ 36″47.493333°N 19.043333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkert Bazár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

szerkesztés

A 19. században a Duna bal partján fekvő Pest gyorsan fejlődni kezdett a polgárosodás hatására. Reprezentatív épületek és gyalogos övezetek épültek a part közelében. Budát viszont még a 18. századból származó régebbi épületek jellemezték. Az 1870-es évek elején született meg az ötlet, hogy a Várhegy lábánál egy reprezentatív kertes épületet építsenek. A komplexum 1875 és 1883 között épült Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.

Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzleteknek adtak helyet. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai iparosnői tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben. 1884-ben Strobl Alajos (a Mátyás-kút alkotója) volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.

Az épület súlyosan megrongálódott a második világháborúban. A piac szélén álló torony, valamint a komplexum többi része megsemmisült.

Budai Ifjúsági Park (1961–1984)

szerkesztés

Az épületben működött 1961 és 1984 között a legendás Budai Ifjúsági Park (becenevén: „Ifipark”, rövidítve: BIP), amely számos könnyűzenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont.[1] Itt játszott többek között a Metro, a Bergendy, az Illés, az Omega együttes, Kovács Kati, a Liversing, a Dogs, a Kex, a Juventus, a Mini, a Tűzkerék és a Sakk-Matt együttes.[2] 1980-ban egy Edda-koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, ami az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. 1984-ben az Elektromos temetés című koncerttel zárult az Ifipark működése.

Felújítása (2013–2014)

szerkesztés

A felújítást 2011-ben határozták el; a finanszírozás, tervezés és a közbeszerzés után a kivitelezés 2013 nyarán kezdődött. Az építkezés 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt.[3] Ebből restaurálták a kert egyik fénypontját, a Triton-kutat, amelyet Csák Attila szobrász-restaurátornak köszönhetően születhetett újjá. 2014. április 3-án adták át az elkészült műemléki részt,[4] amelyet három nap alatt több mint ötvenezren tekintettek meg. Április 7-én, az országgyűlési választások másnapján a várkert ismét bezárt és elkezdődött a második ütem építése, mely multifunkcionális rendezvényközpontot, 300 férőhelyes mélygarázst és reneszánsz kertet foglalta magába, és 2014. augusztus 29-én nyílt meg.[5] Az építkezés alatt a déli palotákban lévő kiállítások továbbra is ingyenesen voltak látogathatók.[6]

A 2012-es és 2013-as felújítási munkálatok során a Budapesti Történeti Múzeum régészei az elmúlt 750 év tárgyaira bukkantak, köztük ékszerekre, ezüstpénzekre, edényekre, szerszámokra és fegyverekre a középkorból és a török hódoltság idejéből. Ezekből a leletekből kiállítás található a Várkert Bazár déli szárnyában.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Várd a májust! – Népszava.hu, 2021. május 1.
  2. ↑ Budai Ifjúsági Park Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Csehtamasprogram.hu
  3. ↑ Várkert bazár: egy év Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  4. ↑ Itt az újabb budapesti szenzáció! – Átadták a Várkert Bazárt. portfolio.hu, 2014. április 3. (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  5. ↑ Megnyitja kapuit a Várkert Bazár. [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 29.)
  6. ↑ Több mint ötvenezren a Várkert Bazárban. varkertbazar.hu, 2014. április 7. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)

Források

szerkesztés

Galéria

szerkesztés
  •  
    A budai vár és a Várkert Bazár a 19. század végén
  •  
    A Várkert Bazár a felújítás előtt, 2012.09.26
  •  
    A Várkert Bazár építése 2013 októberében
  •  
    Kapuzatdíszítés a renoválás előtt, 2013
  •  
    Kapuzatdíszítés a felújítás után, 2014
  •  
    A Várkert Bazár megnyitásakor, 2014.04.03.
  •  
    A Várkert Bazár megnyitása, 2014.04.03.
  •  
    Sokadalom a Várkert Bazár megnyitásakor
  •  
    A reneszánsz kert megnyitása – 2014.08.29.
  •  
    A reneszánsz kert megnyitása – 2014.08.29.
  •  
    A Várkert Bazár éjjel
  •  
    A Triton-kút

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Várkert_Bazár&oldid=26788030”