Városfalva
Városfalva (románul Orășeni) falu Romániában Hargita megyében.
Városfalva (Orășeni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Homoródszentmárton |
Rang | falu |
Községközpont | Homoródszentmárton |
Irányítószám | 537184 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85010 |
Népesség | |
Népesség | 232 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 238 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 50″, k. h. 25° 21′ 56″46.163867°N 25.365674°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 50″, k. h. 25° 21′ 56″46.163867°N 25.365674°E | |
Városfalva weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA falu Székelyudvarhelytől 24 km-re délkeletre, a Nagy-Homoród völgyében, a Dályai-patak torkolata közelében fekszik, Homoródszentmárton községhez tartozik, melytől 12 km-re délre van. Hargita megye déli részének határfaluja. Északon Homoródszentpéterrel, keleten Oklánddal, nyugaton Székelydályával határos, délen pedig a Brassó megyéhez tartozó Jánosfalvával. A falu körülbelül a 14. század idején került a jelenlegi helyére, azelőtt a Magyaros-tetőn feküdt, amely ma is ezt a nevet viseli. A Magyaros-tetőn található a falu bányája, mely építkezési forrásnak számított a jó mesteremberek számára az évszázadok során. A Homoród mellett elterülő Tankófalva az hétszázas években a Homoród gyakori áradatai miatt elköltözésere kényszerült és lakosságának fele Városfalvára telepedett be, másik része pedig a szomszédos Szentpéter népességét gyarapította.
Nevének eredete
szerkesztésNeve onnan származik, hogy a falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott.
Története
szerkesztésA falu egykor a Magyaros-tetőn feküdt, ahol az ősi temető volt és annak közelében a Hegyes-tetőn vár állott. Orbán Balázs azonban a falu alatt is várat említ, melyet a nép Sándor Zsuzsa várának nevezett. A Kápolnadomb az 1521. évi székely felkelés csatatere és sírhalma. 1521 februárjában itt verte le Zápolya István erdélyi vajda serege a lázongó csíki és háromszéki székelyek seregét. Határában feküdt egykor Tankófalva, melynek lakói ide települtek. 1910-ben 522 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 324 lakosa volt, 1 román kivételével mind magyarok.
Látnivalók
szerkesztésUnitárius temploma 1785-ben épült, tornya 1901-ből való. A falunak van egy tekepályája is, ennek a kis épületnek és a kultúrháznak az udvarán szokták a falunapokat tartani minden tavasszal. Kultúrháza, amely a Kovács István nevet vette fel egy hagyományos falunap keretein belül, számtalan látnivalót foglal magába. Színpadát székelykapu szegélyezi, ez is mutatja a székely hovatartozáshoz és nemzethez való ragaszkodást. A főbejárat fölött, a előtérből betérve karzat található, amely ikonszerű képekben eleveníti meg a székely mindennapok mozzanatait, valamint az ötvenes évek szokásait Városfalván.
Híres emberek
szerkesztésItt született Szentábrahámi Lombard Mihály 17. századi unitárius püspök.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro