Főmenü megnyitása

Vázsec (szlovákul Važec) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. A 20. század elején nevét Vágfalvára magyarosították, de ez nem maradt fenn.

Vázsec (Važec)
Važec obec 01.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Turisztikai régióLiptó
Rang község
Első írásos említés 1280
Polgármester Milan Lištiak
Irányítószám 032 61
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség2376 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság788 m
Terület59,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vázsec (Szlovákia)
Vázsec
Vázsec
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 59′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 59′ 00″
Vázsec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vázsec témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A Liptói–medencében Liptóújvártól 28 km-re keletre a Fehér-Vág partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonytják az itt talált kőkori eszközök, valamint a hallstatt korból származó bronztárgyak. Oklevél 1280-ban "Vasych" alakban említi először. 1286-ban "Vasych", 1480-ban "Wasecz", 1492-ben "Wasewcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A települést soltészjog alapján alapította birtokosa Bohumir comes aki 1269-ben kapta adományba. Később utódaiké a Szent-Iványiaké, a Szmrecsányiaké és a Baanoké volt. Már nem sokkal az alapítás után felépítették a Remete Szent Antal tiszteletére szentelt templomot. 1545-ben a falu áttért az evangélikus hitre és a templom is az evangélikus egyházé lett. Később a visszakapták a katolikusok és az evangélikus hívek csak 1783-ban a türelmi rendelet után építhettek maguknak templomot. 1715-ben 63, 1720-ban 48 adózója volt. 1784-ben 153 házában 1489 lakosa volt. 1828-ban 197 háza és 2093 lakosa volt. Lakói állattenyésztők, faárukészítők, zsindelykészítők, fuvarosok, tutajosok voltak. 1871-től sokan dolgoztak a vasútnál is.

Vályi András szerint " VASCSEG. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Szentiványi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csorbához közel, mellynek filiája; határjának fele síkos, és könnyen míveltetik, fája is van mind a’ kétféle, legelőeje elég."[2]

Fényes Elek szerint " Vasecz, Liptó vm. tót falu, a szepesi országutban, a Fejér-Vágh mellett, a Hochvald hegy tövében: 179 kath., 1888 evang., 28 zsidó lak. Ev. anya-, kath. fil. szentegyház. Több urasági kastélyok; nagy de sovány határ; szép erdő, mellyben gomba bőséggel találtatik; lakosai fával, léczekkel, sat. eleven kereskedést üznek. F. u. Bán, Szmrcsányi. Ut. p. Vichodna."[3]

A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 1931, július 17-én tűzvész pusztított, s a település faházainak jelentős része a lángok martalékává vált.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2639 lakosából 2529 szlovák volt.

2011-ben 2387 lakosából 2065 szlovák és 157 roma volt.

Híres emberekSzerkesztés

  • A faluban élt és alkotott 1923 és 1959 között Jan Hála cseh festőművész, művei a képtárban láthatók.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Remete Szent Antalnak szentelt bencés apátsági temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban, benne gótikus Madonna-szoborral. 1738-ban barokk stílusban felújították, majd 1910-ben teljesen átépítették.
  • Evangélikus temploma 1892-ben épült neogótikus stílusban.
  • Határában egy 1923-ban felfedezett cseppkőbarlang is van, amelynek egy része már régebben is ismert volt a helyiek körében. Az 1954-ben megnyitott barlang teljes hossza 530 méter, ebből 235 méter látogatható. Levegőhőmérséklete egész évben 7 – 7.5°C körül mozog. A barlang őslénytani leletekben rendkívül gazdag, többek közt a barlangi medve maradványainak egyik lelőhelye.
  • Az 1998-ban felszentelt katonai temető a második világháborúban e környéken elesett 7000 német katonának állít emléket.
  • Múzeum. Egykoron a település egyetlen falazott, emeletes lakóházaként túlélte az 1931-es tűzvészt. Jelenlegi tulajdonosa felújíttatta, s a község múltját bemutató múzeumot alapított az épületben.
  • Jan Hála Képtár (szlovákul Galéria Jana Hálu). A festőművész egykori lakóházában, mely egyúttal műtermeként is szolgált 1977-ben képtárat alapítottak.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés