Főmenü megnyitása

Végcsarnó, (1899-ig Krajnó-Csarnó, szlovákul: Krajné Čierno): község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 82 lakosából 47 szlovák és 25 ruszin volt.

Végcsarnó (Krajné Čierno)
Végcsarnó látképe
Végcsarnó látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1618
Polgármester Ján Vaňko
Irányítószám 090 03
Körzethívószám 00421 (0) 54
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség76 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Terület6,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végcsarnó (Szlovákia)
Végcsarnó
Végcsarnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′ 59″, k. h. 21° 39′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 20′ 59″, k. h. 21° 39′ 48″
A Wikimédia Commons tartalmaz Végcsarnó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nagy Szent Vaszil tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 11 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1573 és 1598 között a vlach jog alapján alapították. 1618-ban "Krainiay Czarno" alakban említik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 14 háza és 83 lakosa volt. 1828-ban 20 házában 162 lakos élt. lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században a Károlyi család birtoka volt.

Vályi András szerint "CSARNO. Krajna Csarno. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határja sovány, legelője meglehetős, fája elég; de földgye igen sovány lévén, negyedik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa."[3]

1910-ben 163, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. Sokan Felsővízköz, Sztropkó és Kassa üzemeiben dolgoztak. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a községnek.

Csánki Dezső szerint a mai település elődje lehet az 1427-ben "Fekethepathak és Kysfekethepathak." néven említett település. "Feketepatak. Fekethepathak és Kysfekethepathak. (1427: Dl. 32690.) Duo Fekethepatak. Fekethewpathak. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Zboró vidékén feküdt. A mai Csarnó lehet, Zborótól nem messze dk."[4]

2001-ben 84 lakosából 48 szlovák és 34 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Nagy Szent Vaszil tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült. Barokk ikonosztáza szintén 18. századi, de Gábriel arkangyal és Szent Miklós képei 17. századiak. Főoltárának, Krisztus keresztről való levételét megjelenítő ikonja a 17. század végéről származik. A templom tetőszerkezete zsindellyel fedett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

További információkSzerkesztés