Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) Alsólehnic településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Vöröskolostor (Červený Kláštor)
A kolostor épületei
A kolostor épületei
Vöröskolostor címere
Vöröskolostor címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
RangAlsólehnic településrésze
Első írásos említés1319
PolgármesterŠtefan Džurný
Irányítószám059 06
Körzethívószám052
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 55″, k. h. 20° 25′ 02″49.398611°N 20.417222°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 55″, k. h. 20° 25′ 02″49.398611°N 20.417222°E
Vöröskolostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröskolostor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ólublótól 25 km-re északnyugatra, a szlovák-lengyel határon, a Dunajec jobb partján. Alsólehnic nyugati részét képezi.

Nevének eredete

szerkesztés

A település nevét kolostora vörös tégláiról, más forrás szerint vörös tetőcserepeiről kapta.

Története

szerkesztés

Ősi kolostora a karthauziaknak épült 1319-ben. A Berzeviczy család őse, Kakas fia Rikolf alapította a Dunajec jobb partján, saját birtokán. Mivel a kolostor vörös téglákból épült, ezért a helyiek Vöröskolostornak nevezték el. A kolostor széles körű kiváltságokkal rendelkezett, volt malma, sörfőzdéje, halászati joga. Ezeken kívül kiterjedt birtokok, köztük számos falu biztosították a jövedelmét.

A falut 1344-ben „Uyvagas” néven említik először. Szent Antal templomát 1360-ban kezdték el építeni. 1431-ben egy huszita csapat dúlta fel, több szerzetest megölve. 1563-ig volt a szerzetesek birtokában, majd számos tulajdonosa volt. A 15. századtól erődítményként a Lengyelországba vezető utat ellenőrizte. Többször zaklatták Szapolyai János és I. Ferdinánd katonái is. 1545-ben Nedec várának alárendeltségébe tartozott. Végül 1563-ban – miután a szerzetesek Lengyelországba menekültek – a kolostort bezárták, birtokait pedig a szepesi káptalan vette át. 1569-ben Magócsi Gáspár, később Thököly István, majd 1612-ben Horváth-Palocsay György, 1625-ben Rákóczi Pál volt a birtokosa. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vette meg, majd 1705-ben kamalduli szerzeteseknek ajándékozta, akik 1747-re helyreállították a templomot és a kolostort. Itt született a Biblia első szlovák nyelvű fordítása 1750-ben és az első latin-szlovák szótár 1763-ban. 1786-ban a rend megszűntével az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett, amely 1848-ban eladta. Nagy értékű könyvtára Budapestre, míg művészi értékű kincsei a lengyelországi Muszynába kerültek. Területe 1920-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1907-ben csaknem teljesen leégett. 1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Kolostorának épületei részben helyre vannak állítva, ebédlőjében 1520-ból való freskók láthatók. A 18. században barokk stílusban építették át. A kolostor temploma is barokk stílusú, oltárképét R. Reismayer festette 1756-ban. Tornya 1750-ben épült a korábbi alapjain. 1956 és 1966 között az egész épületegyüttest felújították.
  • A település határában tör át a Dunajec folyó a 800–900 m magas mészkőszirtek között Lengyelország felé. A folyón évente nagyszabású vízi-szlalomversenyt rendeznek.
  • A környék egyik legkedveltebb idegenforgalmi látványossága a tutajozás a Dunajec vadvizein, ami a Vörös kolostornál ér véget.
  • Fürdője kis üdülőhely glaubersós gyógyvízzel.
  • 1976-óta minden júniusban megrendezik a Magurántúli Népművészeti Fesztivált.

Híres személyek

szerkesztés
  • A helyi legendárium egyik leghíresebb alakja a Sziléziából ideszármazott Ciprián fráter, aki 1768-ban a világ (egyik) legelső siklórepülését hajtotta végre saját építésű szerkezetével.

Külső hivatkozások

szerkesztés

Lásd még

szerkesztés