Venceslaus Ulricus Hammershaimb
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Venceslaus Ulricus Hammershaimb (Sandavágur, 1819. március 25. – Koppenhága, 1909. április 8.), ismertebb nevén V. U. Hammershaimb vagy Venzel Hammershaimb feröeri evangélikus lelkész és filológus, a modern írott feröeri nyelv megteremtője.
| V. U. Hammershaimb | |
 | |
| Született | 1819. március 25.[1] Feröer, Sandavágur[1] |
| Elhunyt | 1909. április 8.[1] (90 évesen) Dánia, Koppenhága |
| Állampolgársága | dán |
| Nemzetisége | feröeri |
| Gyermekei | Hjalmar Hammershaimb |
| Foglalkozása | lelkész, filológus |
| Kitüntetései | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz V. U. Hammershaimb témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésCsaládja német származású volt. Őseik III. Ferdinándtól kaptak Bécsben nemességet, Csehországban pedig birtokot 1642-ben.[3] Közvetlen ősét, Franciscus de Hammershaimbot 1674-ben elűzték Sziléziából protestáns vallása miatt, aki emiatt Dániában telepedett le, ahol mérnökként és matematikusként dolgozott.[4] Unokája Jørgen Frants de Hammershaimb 1723-ban telepedett le Feröeren, ahol végrehajtói tisztséget töltött be. Az ő unokája volt Jørgen Frantz Hammershaimb jogász, Venceslaus édesapja. Édesanyja Armgard Maria Egholm volt, aki 1813-ban ment feleségül Jørgenhez.
Hammershaimb a Vágar szigetén fekvő Sandavágurban született. 1831-ben Koppenhágába ment továbbtanulni. 1839-től a Koppenhágai Egyetem hallgatója volt. Jóllehet családja harmadik generáció óta dán volt, ő feröerinek érezte magát, és ezzel elköteleződött a nyelv mellett is.
1841-ben egy rövid látogatásra visszatért a szigetekre, majd 1847-ben immár végzett teológusként[1] egy egész évre, hogy a feröeri nyelv különböző nyelvjárásait tanulmányozza. 1853-ban további kutatásokba kezdett, majd 1855-től Észak-Streymoyon lett lelkész.[1] Az év végén elmondott szilveszteri prédikációja történelmi jelentőséget nyert, mivel az evangéliumot anyanyelvén olvasta fel, ami akkor elképzelhetetlen volt. (A hivatalos egyházi nyelv egészen 1939-ig a dán maradt.)
Ugyanebben az évben feleségül vette Christiane Gad-ot, Pram Gad esperes lányát. 1862-ben az eysturoyi Nesben lett lelkész, majd 1867-től Feröer esperese.[1] 1866-ban a Løgting tagjává választották, ahol három perióduson keresztül politizált. 1878-ban visszaköltözött Dániába, Sjælland szigetére, ahol Lyderslevben végzett lelkészi szolgálatot.[1] 1897-ben költözött feleségével Koppenhágába, ahol a halál is érte 90 éves korában.
Jó barátja és levelezőpartnere volt Nikolai Frederik Severin Grundtvig dán teológus, filológus, költő és politikus.
Tevékenysége
szerkesztés1846-ban írta meg feröeri helyesírását, ami apróbb változtatásokkal ma is érvényes. Nyomtatásban először 1891-ben jelent meg.
Ezt követően a régi feröeri balladák rendszerezett kiadásába fogott, valamint a Feröeriek sagáját is kiadta kortárs feröeri nyelven, ezzel a modern feröeri irodalom alapjait is lerakta.
A feröeri irodalmi nyelvet kompromisszumos irányvonal mentén alakította ki, hogy valamennyi nyelvjárás beszélői számára elfogadható legyen, mialatt az óskandináv nyelvre is támaszkodott. Rögzítette továbbá a szigetek helységneveinek megfelelő leírását is feröeriül. Nyelvtana jó néhány pontatlanságot is tartalmazott, amit Jakob Jakobsen korrigált. Ő annyiban tért el Hammershaimbtól, hogy nagyobb hangsúlyt helyezett a beszélt nyelvre.
Művei
szerkesztés
- 1851: Sjúrðar Kvæði
- 1855: Færøske Kvæder, Koppenhága; 2. kiadás, Feröer, 1969
- 1884: Føroyingasøga. Tórshavn - 137 old. (további kiadások 1919 és 1951)
- 1891: Færøsk Anthologi I. Tekst samt historisk og grammatisk Indledning, Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (576 old., a szigetek leírása, feröeri történelem és életmód, nyelvtan; szöveggyűjtemény - balladák, mondák és szólások -, próza, nyelvészeti értekezések)
- 1891: Færøsk Anthologi II. Ordsammling og Register (szerk. Jakob Jakobsen), Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (467 old., átfogó feröeri-dán szógyűjtemény, valamint név- és helynévmutató az I. kötethez és az 1851-es és 1855-ös művekhez, jegyzetekkel és pontos hivatkozásokkal)
- 1990: Havfrúgv; Nykur. Tórshavn: Føroya skúlabókagrunnur, 1990 (22 old., tankönyv)
Családja
szerkesztésSzülei Armgarð Maria szül. Egholm és Jørgen Frantz (vagy Frants) Hammershaimb Tórshavnból. Felesége Elisabeth Christiane Augusta szül. Gad Koppenhágából.[1]
Hatása
szerkesztésArcképe szerepelt az 1964-ben bevezetett 100 koronás bankjegyen[5] (a címletet 2003 óta más grafikával bocsátják ki[6]).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h Løgtingið 150 - Hátíðarrit 2 (PDF) (feröeri nyelven), Tórshavn: Løgting, 280-281. o. (2002). ISBN 99918-966-5-1. Hozzáférés ideje: 2010. február 4.
- ↑ a b Dansk Biografisk Leksikon, 3. udgave (dán nyelven), 1984
- ↑ Der Adel der böhmischen Kronländer; ein Verzeichnis derjenigen Wappenbriefe und Adelsdiplome welche in den Böhmischen Saalbüchern der Adelsarchives im k.k. Ministerium des Innern in Wien eingetragen sind. Excerpirt von August von Doerr
- ↑ Hammershaimb, Wenceslaus Franciscus von 1645-1696
- ↑ The previous Faroese banknote series (angol nyelven). Dán Nemzeti Bank, 2009. szeptember 8. [2006. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
- ↑ Faroese 100-krone (angol nyelven). Dán Nemzeti Bank, 2009. május 18. [2009. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
További információk
szerkesztés
- Rövid életrajz[halott link] egyik leszármazottja honlapján (dán)
- Életrajz, Dansk biografisk Lexikon (dán)
- Profilja, Løgtingið 150 - Hátíðarrit, p. 280 (feröeri)
