Valga (Észtország)

város Észtországban

Valga város Észtország déli határa mentén, Valga megye és Valga község székhelye. 1920-as szétválasztásukig Valga és az észak-lettországi Valka egy várost alkottak, ma testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Valga területe 16,5 km², Valkáé 14,2 km²; népesség szempontjából szintén Valga rendelkezik több lakóval.

Valga
Városháza épült 1865
Városháza épült 1865
Valga címere
Valga címere
Valga zászlaja
Valga zászlaja
Közigazgatás
Ország Észtország
MegyeValga
Alapítás éve1584
IrányítószámEE-68203
Népesség
Teljes népesség12 173 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület16,54 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″57.776944°N 26.031111°EKoordináták: é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″57.776944°N 26.031111°E
Valga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valga témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedés

szerkesztés

Észtország legdélibb városa. Valga utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szerepe a vasút terén jelentősebb, nemzetközi vasúti elágazás. A város távolsága Tartutól 89 km, Pärnutól 144 km, Tallinntól 244 km, valamint Rigától 175 km.

Története

szerkesztés

A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére 1226 a rigai püspök létesítette. A Kardtestvérek és a Dorpati Püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a Rigai Érsek a Pedell patak mentén húzzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat.

Valka 1584-ben Báthory Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kezet ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának.

A Livóniai háborút lezáró Pluszai béke értelmében, 1626-ban, a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban foglalta el Oroszország Valkát és egészen 1920-ig az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része.

A város gazdasága az 1889-ben a Riga – Pszkov vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek. Fontos vasúti csomóponttá válik.

A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén S.G. Tallents angol ezredes zárta le. A Rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették.

1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét.

„A második világháború végén és után, 1944–1949 között Valgában működött a Szovjetunió egyik hadifogolytábora, amelyben német katonatisztek mellett magyar hadifoglyokat is elhelyeztek (a kutatások szerint 54 magyar – zömében tiszt – raboskodott itt, közülük huszonheten itt vannak eltemetve).”[2]

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 1922 és 2024 között
Lakosok száma
9455
13 305
18 474
14 319
12 437
12 352
12 452
12 182
12 010
12 173
1922195919792000201420152017201920212024
Adatok: Wikidata

Testvértelepülései

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. július 21.)
  2. Magyar honvédsírok Báthory városában[halott link]