Vasziló (szlovákul Vasiľov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban. 1899 után nevét Kisvászolyra magyarosították. 2011-ben 795 lakosából 781 szlovák volt.

Vasziló (Vasiľov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásNámesztói
Rang község
Első írásos említés 1554
Polgármester Anton Grígel
Irányítószám 029 51
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám NO
Népesség
Teljes népesség828 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület9,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vasziló (Szlovákia)
Vasziló
Vasziló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 19° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 00″, k. h. 19° 23′ 00″
Vasziló weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Námesztótól 11 km-re délnyugatra az Hrustin patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, az árvai várhoz tartozott a falusi bíró igazgatása alatt. 1554-ben "Wasylow" alakban említik először. Az uradalom birtokosa ekkor Thurzó Ferenc volt, aki megbízta Hyra Félixet, hogy ezen a helyen új falut alapítson. Az alapító leszármazottai ma is élnek a községben. Első lakói ruszin pásztorok voltak. Az első adóösszeírás szerint 4 jobbágytelke volt. Lakói a 16. század közepén épített lokcai fatemplomba jártak istentiszteletre. 1624-ben mintegy 90 lakosa volt. 1715-ben 150 volt a lakosok száma. 1778-ban 269-en éltek a faluban. 1828-ban 87 házában 448 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "VASZILÓ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Námesztóhoz 1/2 mértföldnyire; határja tsupán tavaszi vetést terem. " [2]

Fényes Elek szerint "Vaszilló, tót falu, Árva vmegyében, 448 kath. lak. Árpát, zabot termeszt. Gyolcsot sző. Sessiója 32 5/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

1910-ben 386, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott

2001-ben 768 lakosából 764 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Fájdalmas Szűznek szentelt kápolnája 1918-ban épült, barokk mellékoltára a 18. század első felében készült.
  • Római katolikus templomát 1990 és 1998 között építették. Alapkövét még II. János Pál pápa áldotta meg első szlovákiai útja során.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés