Velika Gradusa

település Horvátországban

Velika Gradusa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Velika Gradusa
Velika Gradusa központja
Velika Gradusa központja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállásfalu
Irányítószám44212
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség48 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 16° 25′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 16° 25′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Velika Gradusa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 18, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Mala Gradusa és Jošavica között, a Gradusa-patak forrásvidékén fekszik.

Története szerkesztés

A település plébániáját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes „Item ecclesia in Gradiza, que est in Grangia abbatis Toplicensis”[2] alakban. Gradusa település neve 1409-ben tűnik fel először „possessio Gradischa”[3] néven. 1410-ben „Gradiha”, 1434-ben „Gradycha”, 1501-ben „Gradysa”, 1579-ben „Gradiska” alakban[3] fordul elő a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.

Velika Gradusa a térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején, majd a 18. század folyamán több hullámban pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Ober Gradusza” néven szerepel. A településnek 1857-ben 365, 1910-ben 745 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (96%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 87 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
365 402 479 550 653 745 709 772 594 639 600 532 484 430 68 87

Nevezetességei szerkesztés

  • A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma 1806-ban épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták. 1988-ban az Amerikába elszármazott gradusaiak által küldött adományokból megkezdődött az új templom építése, mely az időközben kitört háború miatt sohasem fejeződött be. A templom közelében néhány régi sír található.
  • A település közelében található kőbánya területén cseppkőbarlang bejárata nyílik. A barlang őskori és középkori leletek potenciális lelőhelye, régészeti feltárása még nem történt meg.
  • Határában középkori vármaradványok találhatók. A település ugyancsak nevezetes az itt talált középkori ékszerleletről.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés