Velika Gradusa
Velika Gradusa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
| Velika Gradusa | |
 | |
| Velika Gradusa központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44212 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 16° 25′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 16° 25′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velika Gradusa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sziszek városától légvonalban 18, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Mala Gradusa és Jošavica között, a Gradusa-patak forrásvidékén fekszik.
Története szerkesztés
A település plébániáját már 1334-ben említi Ivan goricai főesperes „Item ecclesia in Gradiza, que est in Grangia abbatis Toplicensis”[2] alakban. Gradusa település neve 1409-ben tűnik fel először „possessio Gradischa”[3] néven. 1410-ben „Gradiha”, 1434-ben „Gradycha”, 1501-ben „Gradysa”, 1579-ben „Gradiska” alakban[3] fordul elő a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
Velika Gradusa a térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején, majd a 18. század folyamán több hullámban pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Ober Gradusza” néven szerepel. A településnek 1857-ben 365, 1910-ben 745 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (96%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 87 lakosa volt.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 365 | 402 | 479 | 550 | 653 | 745 | 709 | 772 | 594 | 639 | 600 | 532 | 484 | 430 | 68 | 87 |
Nevezetességei szerkesztés
- A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma 1806-ban épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták. 1988-ban az Amerikába elszármazott gradusaiak által küldött adományokból megkezdődött az új templom építése, mely az időközben kitört háború miatt sohasem fejeződött be. A templom közelében néhány régi sír található.
- A település közelében található kőbánya területén cseppkőbarlang bejárata nyílik. A barlang őskori és középkori leletek potenciális lelőhelye, régészeti feltárása még nem történt meg.
- Határában középkori vármaradványok találhatók. A település ugyancsak nevezetes az itt talált középkori ékszerleletről.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
- A vezetéknevek eredete Velika Gradusán (szerbhorvátul)
