Veliko Polje (Lukács)
Veliko Polje (1900-ig Ada, majd 1991-ig Ada Lukačka) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
| Veliko Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33407 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 202 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 17° 29′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 17° 29′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Verőce központjától légvonalban 13, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva jobb partján fekszik.
Története szerkesztés
A település a 19. század második felében majorként keletkezett a Veliko poljénak, azaz Nagymezőnek nevezett határrészen. A régi Veliko polje-puszta nevű major a mai településtől kissé keletebbre, a Dráva egyik holtága mellett állt. Ma már nyoma sincs. A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A falunak 1880-ban 165, 1910-ben 233 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 87%-a magyar, 13%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar lakosság helyére főként szerbek települtek be. 1981-ben ide csatolták Crni Zatonj (magyarul Feketezátony) drávaparti települést. 1991-ben 538 főnyi lakosságának 95%-a szerb, 2%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben hozzá csatolták a szomszédos Dijelka (1900-ig Vereš, magyarul Vörös-puszta) települést. 2011-ben falunak 341 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 165 | 152 | 196 | 233 | 207 | 962 | 1.130 | 1.128 | 990 | 714 | 620 | 538 | 422 | 341 |
Nevezetességei szerkesztés
Dijelka falu Szent Lázár tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1942-ig állt, amikor az usztasák lerombolták. A II. világháború után a helyén sokáig csak egy harangláb állt. Az 1970-es évek végén megkezdődött az új templom építése, amely azonban sohasem fejeződött be. A délszláv háború idején a félkész épület súlyosan megrongálódott. Falai ma elhagyatottan, sérülten és csupaszon állnak a falu főutcájától keletre, a mező szélén.
Oktatás szerkesztés
Az első iskolaépület 1936-ban épült a településen és az oktatás a következő évben indult el benne. Az épület a II. világháború idején súlyosan megsérült, így az oktatás csak nagyon nehéz feltételek között indulhatott el benne. A korabeli feljegyzések szerint kezdetben egyetlen tanító oktatta mind a 121 tanulót egyetlen teremben. 1968-ban a község vezetése úgy határozott, hogy a tanítás csak az alsó tagozatosok számára folytatódott itt, míg a felsősök azóta Gornje Bazjéra járnak iskolába. 2009-ben felépítették az iskola új épületét. Ma családias körülmények között két osztályban egyetlen tanító oktatja itt a tanulókat.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A harmadik katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lukács község rendezési terve
