Veliko Polje (Lukács)

település Horvátországban

Veliko Polje (1900-ig Ada, majd 1991-ig Ada Lukačka) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.

Veliko Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségLukács
Jogállásfalu
Irányítószám33407
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség202 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 17° 29′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 17° 29′ 13″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Verőce központjától légvonalban 13, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva jobb partján fekszik.

Története szerkesztés

A település a 19. század második felében majorként keletkezett a Veliko poljénak, azaz Nagymezőnek nevezett határrészen. A régi Veliko polje-puszta nevű major a mai településtől kissé keletebbre, a Dráva egyik holtága mellett állt. Ma már nyoma sincs. A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A falunak 1880-ban 165, 1910-ben 233 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 87%-a magyar, 13%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar lakosság helyére főként szerbek települtek be. 1981-ben ide csatolták Crni Zatonj (magyarul Feketezátony) drávaparti települést. 1991-ben 538 főnyi lakosságának 95%-a szerb, 2%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben hozzá csatolták a szomszédos Dijelka (1900-ig Vereš, magyarul Vörös-puszta) települést. 2011-ben falunak 341 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 165 152 196 233 207 962 1.130 1.128 990 714 620 538 422 341

Nevezetességei szerkesztés

Dijelka falu Szent Lázár tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1942-ig állt, amikor az usztasák lerombolták. A II. világháború után a helyén sokáig csak egy harangláb állt. Az 1970-es évek végén megkezdődött az új templom építése, amely azonban sohasem fejeződött be. A délszláv háború idején a félkész épület súlyosan megrongálódott. Falai ma elhagyatottan, sérülten és csupaszon állnak a falu főutcájától keletre, a mező szélén.

Oktatás szerkesztés

Az első iskolaépület 1936-ban épült a településen és az oktatás a következő évben indult el benne. Az épület a II. világháború idején súlyosan megsérült, így az oktatás csak nagyon nehéz feltételek között indulhatott el benne. A korabeli feljegyzések szerint kezdetben egyetlen tanító oktatta mind a 121 tanulót egyetlen teremben. 1968-ban a község vezetése úgy határozott, hogy a tanítás csak az alsó tagozatosok számára folytatódott itt, míg a felsősök azóta Gornje Bazjéra járnak iskolába. 2009-ben felépítették az iskola új épületét. Ma családias körülmények között két osztályban egyetlen tanító oktatja itt a tanulókat.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés