Főmenü megnyitása

Visegrád ostroma az eleinte ismételten csak I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti örökösödési harcként induló Habsburg-török háború első összecsapása volt Visegrád alatt, s Székesfehérvár környékén.

Visegrád ostroma
Habsburg–török háború (1540–47)
Dátum 1540. október 1727. (a fellegvár, vagy az alsóvár még novemberdecember hónapig kitarthatot)
Helyszín Visegrád, Székesfehérvár, Fejér és Pest vármegyék területén
Eredmény A Habsburg sereg beveszi a várat
Harcoló felek
Imperial Coat of Arms of Austria.svg Habsburg Ausztria
Wappen Königreich Böhmen.png Cseh Királyság
Brandenburg Wappen.svg Brandenburg
Habsburg Ferdinánd magyar királysága.JPG Habsburg Ferdinánd magyar királysága
Szapolyai Magyar Királysága.JPG Szapolyai János magyar királysága
Parancsnokok
Leonard von Fels generálisA várparancsnok nem ismert
Török Bálint dunántúli főkapitány
Haderők
9300 főA várkatonaság ismeretlen
Török Bálint erői:
1000 lovas

Ferdinánd német birodalmi segítséggel egy 9300 fős sereget küldött Magyarországra, Buda bevételére, miután megtudta, hogy Szapolyai meghalt, de a magyar rendek nem akarják elismerni őt királyukul.
A sereg megkésve, október elején kezdte el a hadműveleteit, s nem sok idő maradt Buda elfoglalására a téli hideg beállta előtt. Fráter György készült az ostromra, míg Izabella királyné a megadásra hajlott.

Október 5-én a Leonard von Fels vezette seregek bevonultak Esztergomba, ahonnan tizenkét nap elteltével tértek Visegrád alá. Az osztrák parancsnok tudta, hogy nincs sok ideje, ezért nyomban üzenetet küldött a székesfehérváriaknak, s bírájuknak Szegesi Tamásnak, hogy hódoljanak meg a főherceg előtt, mert különben V. Károly a teljes birodalmi sereggel fog Fehérvár ostromára jönni.

A fehérváriak még meg sem hódoltak, mikor Török Bálint tudomást szerzett a köztük és von Fels közti eszmecseréről. A dunántúli főkapitány ezer lovassal az élen Székesfehérvár vidékre vonult, mire a város úgy döntött, hogy ideiglenesen meghódol Ferdinándnak, s lezárták a város kapuit. A dühös Török Bálint felégette a külvárosokat és kifosztotta a környéket.

Egy nappal később von Fels katonáinak egy része elfoglalta Vácot, szintén anélkül, hogy harcolt volna. Október 27-én bevették Visegrádot, de a fellegvár feltehetően még novemberdecember hónapig tartott magát, más források szerint azonban az alsó vár tartott ki legtovább.
Visegrád elfoglalása után von Fels két hét után, november 14-én szállta meg a védtelen Pestet. Miután Buda ostroma nem sikerült, az év végén a Szegesi és Váraljai Szaniszló prépost Török Bálint támadását ürügyként felhasználva, véglegesen átadták Székesfehérvárt az osztrákoknak.

Visegrád ebben a háborúban súlyos károkat szenvedett, elsősorban a török támadások miatt.

ForrásokSzerkesztés