Viszák

magyarországi község Vas vármegyében

Viszák község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Viszák
Viszák címere
Viszák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKörmendi
Jogállásközség
PolgármesterAvas József (független)[1]
Irányítószám9932
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség254 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 55″, k. h. 16° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 55″, k. h. 16° 29′ 30″
Viszák (Vas vármegye)
Viszák
Viszák
Pozíció Vas vármegye térképén
Viszák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viszák témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Viszák az Őrség belső részén fekszik, a Pankasz és Ivánc között húzódó 7449-es út mentén, emellett megközelíthető még Őrimagyarósd felől is, a 7448-as úton. Lakosságszáma 1980-ban még 386 fős volt, ami bő egy emberöltő, 34 év alatt kevesebb, mint a kétharmadára csökkent, 2014-ben már csak 251 főt írtak össze a községben.

Története szerkesztés

Történelme az Árpádok koráig nyúlik vissza. Első okleveles említés Lugossal és Ivánccal együtt 1237 előttről való „Vyzaah” alakban. Nevének eredete a magyar „vissza-ág” azaz visszakanyarodó patak jelentésű szóösszetételre vezethető vissza (Kniezsa István). A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó "szabadalmas őrállókat", őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében a Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Viszák a középkorban egy birtokot képezett Ivánccal, Szentmártonnal, Németfaluval, Miskefalvával, Alsó- és Felsőlugossal. Földesura Ajakas másképpen Ivánczy család volt 1355-től 1650-ig, majd ezután a Szepes vármegyéből származó Sigrayak lettek. A török hódítóktól más szerencsésebb falvakhoz képest többet szenvedett: először 1582-1598 között néptelenedett el, majd átmeneti gyér népesség után török kiűzése után újra lakatlanná vált. Csak a Rákóczi-szabadságharc után jelentek meg Viszákon az első telepesek. Az első foglalóknak Sigray József telepítő levelet adott, mely számos kedvezményt tartalmazott számukra. Az 1700-as évek végére a beköltözések és házasodások következtében három felekezet híveit magába foglaló falu lett: reformátusok az Őrségből (Ispánk, Pankasz), evangélikusok Őrimagyarósdról, Szőcéről, katolikusok a Sigray birtokról jöttek. Viszák ősi falumagja –csakúgy mint ma- az ősi vízszerzőhely, a patak mellett feküdt. A középkorban egy ideig két Viszákot említenek az írások, 1460-ból még egy kis kápolnáról is tudunk a falu déli részén. A mai településszerkezet sokat megőrzött az eredeti formából. 1857-ben a tagosításkor még borona falu volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Sebők Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Sebők Zoltán (független)[4]
  • 1999–2002: Bálint László (független)[5]
  • 2002–2006: Bálint László (független)[6]
  • 2006–2010: Avas József (független)[7]
  • 2010–2014: Avas József (független)[8]
  • 2014–2019: Avas József (független)[9]
  • 2019–2024: Avas József (független)[1]
  • 2024– :

A településen 1998-ban sem polgármester-, sem képviselő-testületi választást nem lehetett tartani, elegendő számú jelölt hiányában.[10] Az emiatt szükségessé vált időközi választásokat 1999. május 16-án tartották meg, ekkor a korábbi polgármester már újból vállalta, hogy elindul a posztért, sőt két kihívója is akadt; a választást végül ez utóbbiak egyike nyerte meg.[5]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
255
251
240
267
262
254
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,2% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,3%, evangélikus 28,2%, református 18,5%, felekezet nélküli 1,6% (13,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

  • Viszák közterén található Sibinger Miklós alkotása, a kitelepítettek faszobra, amelyre a három viszáki kitelepített család, a Böhm, a Török és a Dávid nevét vésték.
  • A budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet viszáki születésű volt; lánya, Turánszki Éva pedig neves festőnő lett.
  • Pajtaszínház vagy Kultúrpajta, amit Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze alapított, és amely 2006 óta minden évben rendszeresen otthont ad különféle rendezvényeknek, például a község március 15-i, október 6-i és október 23-i emlékünnepségeinek, illetve bekapcsolódik a Viszáki Falunapok (Pajta-napok) rendezvényeibe is.[12]
  • Vakond-színpad
  • Kemencekápolna
  • "Pöcörnő"
  • Tündérkert
  • Asszonykórusa 2015-ben ünnepelte alakulásának 30 éves évfordulóját.

Híres szülöttek szerkesztés

Testvértelepülése szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. a b Viszák települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 16. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  11. Viszák Helységnévtár
  12. Szarvas József: Miféle kultúra az, ahol csakis a városi, az urbánus gondolkodás létezik? (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. január 17.)