Vita:Írás

Sziasztok!

". A kereszténység felvételével mint pogány emléket üldözték, egy törvény értelmében a rovásírásos emlékeket begyűjtötték, elpusztították, az írástudókat pedig kötelezték a latin betűs írásmód használatára."

Erről milyen (latin nyelvű?)források tanúskodnak? Friedrich Klára is gyakran emlegeti ezt, de azt nem írja, hogy az infó honnan van....

– Anzu 杏 2008. december 3., 03:35 (CET)

Varga Géza: Nem kell komolyan venni, amit Klárika mond. Az ő közléseit úgy lehet hasznosítani, ha tudjuk, hogy amit hamisítványnak mond, az valódi és fordítva: amire azt mondja, hogy valódi, az hamisítvány. Például a Szent Istvánnak tulajdonított rovásüldöző rendelet első példányát Forrai Sándor barátja írta írógéppel. Erről A székelység eredete c. kötetemben https://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/82-a-szekelyseg-eredete https://mek.oszk.hu/16400/16452/16452.pdf és a Felemás vállveregetés a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet leleplezéséért c. cikkemben https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/06/az-akademikus-tudomany-vallveregetese.html írtam bővebben. Makkay János megköszönte, Klárikától pedig a gazember jelzőt kaptam meg érte.

Jótanácsok a cikkből

A Wikipédia lexikon, nem stilisztikai útmutató. --grin ✎ 2005. április 9., 14:54 (CEST)

Általános útmutatásként azt ajánlják, hogy úgy írjunk, hogy vegyük figyelembe a következő tanácsokat:

• Maradjunk a háttérben.
• Írjuk azt, ami természetesen jön.
• Dolgozzunk terv alapján.
• Főneveket és igéket használjunk.
• Ellenőrizzük és ha kell, írjuk át a szöveget.
• Ne írjuk agyon a szöveget.
• Ne túlozzzunk.
• Ne használjunk minősítőket.
• Ne legyünk kedélyesek.
• Ne magyarázunk túl sokat.
• Ne alkossunk új szavakat.
• Kerüljük a ritka szavakat.
• Legyünk világosak.
• Ne írjuk meg a véleményünket.
• Ne ugráljunk.
• Kerüljük az idegen szavakat.
• Legyünk konzervatívak.

Állítólag ezeket az elveket követve nem gyűlik meg a bajunk az olvasókkal.

médiumok

Az általános szabály alól, hogy az írás közlési kísérlet, kivétel a médiumok által állítólag ismeretlen írással vagy nyelven előállított írás, amelyeket számukra kísértetek, szellemek vagy egyéb természetfeletti vagy földönkívüli entitások közölnek. Ezt a technikát automatikus írás-nak nevezik. - Ezt nem igazán értem: azt akarja mondani a mondat (vagy aki írta), hogy a médium szemszögéből nem közlés az automatikus írással rögzített szöveg? Ez igaz is, hisz ő csak közvetítő, de ugyanígy közvetítő és nem közlő az is, aki diktált szöveget ír le. Egyébként az automatikus írás fogalma nemcsak a médiumokhoz kötődik, hanem a szürrealistákhoz is. Valami olyasféle különbség van az írás és az automatikus írás között, hogy az automatikusnál az úgynevezett közlendőnek nincs tudatosan birtokában az író. De még ez sem egyértelmű, mert bármely irodalmi szövegben vannak olyan jelentések, amelyeknek nincs birtokában a szerző. Szóval ez szerintem bonyolultabb ennél a két mondatnál, majd megfogalmazzuk valahogy, ha mások is besegítenek. --f.adam 2005. április 9., 16:47 (CEST)

[a cenzorról] Ez utóbbi foglalkozás sehol sem népszerű, bár létező, és van, aki élvezi, feltehetően perverz lelki beállítódása miatt. - Kivettem, szerintem felesleges megjegyzés, különösen a van, aki élvezi-től (onnantól kezdve és amiatt). Viszont a sajátos szempontokat, amikre a cikk utal, lehetne kicsit részletezni. --f.adam 2005. április 9., 16:47 (CEST)

igen 2A02:AB88:5997:7B80:D437:BD9C:113B:3437 (vita) 2022. október 9., 23:59 (CEST)

Braille-írás

Hiányolom a Braille-írás említését. Karmela^üzenőlap 2010. január 16., 20:25 (CET)

Keveredés

A jelenlegi cikkben, a bevezetőjében pedig különösen keverednek a különböző írás fogalmak.

Pedig a Wikipédiában egyazon fogalomhoz, nem pedig egyazon szóalakhoz tartozik egy cikk, hiszen a Wikipédia nem szótár, hanem enciklopédia. Az azonos alakú, de eltérő fogalmakat takaró szavaknak külön cikk jár.

Tehát egy egyértelműsítő lapon fel kellene sorolni, és esetleg külön cikket is kellene szentelni a következő fogalmaknak:

• az írás, mint tevékenység
• a nagyobb irodalmi művek létrehozásának mestersége
• az írás, mint olvasható jelsorozat
• a Írás (Szentírás)
• ...

Karmela^üzenőlap 2010. január 16., 20:26 (CET)

Csatlakozom Kaarmela megállapításához és hozzáteszem, hogy ezen szócikk tartalma szerint nem elsösorban az írás tevékenységével foglalkozik - mint azt a cím sugallja - hanem az írásfatákkal, - renszerekkel, ezért többek között arra is szükség lenne, hogy megfelelö interwikivel lássuk el, tehát az angol nyelvü társlapnál nem a "writing" szócikkel kellene összekapcsolni, hanem a "writing system" szócikkel. Rácz Róbert ^vita 2011. július 22., 17:37 (CEST)

Szerintem nincs keveredés. Igékről nem szoktunk cikket írni (ásás, harangozás, kiabálás). A Szentírást meg nem keverném ide, mert van Biblia cikk, a Szentírás redir oda is visz. És nem mindenkinek Írás (nagybetűvel). LA^pankuš→ 2011. július 22., 19:35 (CEST)

Úgy tűnik, a bevezető úgy, ahogy van, felesleges, az első bekezdés pedig maga a bevezető. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 23., 00:19 (CEST)

Nem közel-keleti eredetű írások

Teljesen hiányoznak, még csak említés sincs róluk.

– Winston ^vita 2011. augusztus 4., 11:45 (CEST)

Hajjaj... Nem csak az a gond. Már a bevezető sem igaz. LA^pankuš→ 2011. augusztus 4., 13:06 (CEST)

Félrevezető wikipédia szöveg

Elszomorító az a zagyva zűrzavar, amit a wikipédia jelenlegi szövege a magyar írással kapcsolatosan összehord. Érdemes lenne ezeket a sületlenségeket törölni és gondoskodni arról, hogy a szöveg ne hazugságokat, ferdítéseket tartalmazzon. Ha érdekli a szerkesztőket egy megfelelő minőségű szöveg, akkor legjobb ha ezt a szakaszt teljes terjedelmében törlik és a valóságnak megfelelően írják meg. Épeszű ember nem gondolhatja komolyan azt, hogy 1000 előtt nem volt magyar vallás és állam, hogy légből kapott a mai napig élő székely írás, hogy a nyugati kereszténység nem próbálta tűzzel-vassal kíírtani a magyar vallást.

A székely írás kőkori eredete

Szentgyörgyvölgyi tehén - 5500 i.e.

Hungarian Hierogliphic Writing on the Hungarian Saint Crown

Székely írás A székely írás a kőkori eredetű, széles körben elterjedt jelkészlet mai képviselője. A magyar hieroglif írás a székely írással rokon, de szójeleket alkalmazó írás. Varga Géza Így írtok ti magyar őstörténetet Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010 ISBN: 978-963-06-8877-2 Címkék: magyar hieroglif írás székely írás Varga Géza Székely writing Székely writing is of neolitic origin, having its signs as the most authentic representations of the neolitic sign collection of the Puszta belt. Tags: Hieroglyphs writings signs Hungarian Hierogliphic Writing Géza Varga Puszta belt Sources: Varga, Géza: Hungarian history as you like it Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2010 ISBN: 978-963-06-8877-2 ////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// A wikipédia 2015.04.06-i szövege: Rovásírás Searchtool right.svg Bővebben: Rovásírás Mielőtt őseink a Kárpát-medencébe érkeztek volna, már rendelkeztek egy – vitatott eredetű – saját írással, amelyet napjainkig folyamatosan használunk. Ennek legelterjedtebb változatát hívjuk székely-magyar rovásírásnak. Mint az írás utóbbi évszázadban megteremtett romantikus elnevezése jelzi, azt többnyire „rótták”, főleg fára (ágra, botra); esetleg kőbe vésték, vagy karcolták, falra festették, papírra írták. Az íráshordozó anyagok természetéből ered az írás szögletes formája és gyorsírás jellege. Az írás irányultsága (jobbról balra) abból fakad, hogy botra írás során a botot bal kézzel fogták és jobb kézzel haladtak balra; ez az írásirány azonban a papíron már anakronisztikus. A rovásírás jól tükrözi a magyar nyelv jellegzetességeit, és a latin betűs írásunknál jobban képes a hangzó beszéd lejegyzésére. Egy elterjedt téveszme szerint a kereszténység felvétele után a rovásírást mint pogány emléket üldözni kezdték: a rovásírásos emlékeket begyűjtötték és elpusztították, az írástudókat pedig kötelezték a latin betűs írásmód használatára (ez azonban nem dokumentálható, a sokat emlegetett és Szent Istvánnak tulajdonított rovásüldöző rendelet hamisítvány). Mivel a kora középkorban az írástudók főként latinul fogalmaztak, az új írást pedig még nem igazították a magyar nyelv sajátosságaihoz, a rovásírás a társadalom alsóbb rétegeiben, illetve titkosírás gyanánt élt tovább. Története során a rovásírást sohasem újították fel, az utóbbi években "Élő rovás" címen végrehajtott módosítások történelemhamisítással egyenértékűek. Latin betűs írásunkat nem szorítja ki a használatból, de gyakran használják hagyományőrzésből, továbbá politikai, illetve dekorációs célokra. //////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

"Fonológiai jellemzőket kódoló írások"

Ez gondolom a "featural alphabet" kategória magyarra fordítása (ide tartozik a hangul, illetve az általam lefordított ditema is), van egy kicsit érthetőbb megfogalmazása?

+

Ha már az előzőnek nem lehet válaszolni:

Mint lelkes rovó és - egyenlőre még - amatőr rováskutató, azt mondom, hogy nemzeti írásunk csak úgy maradhat fenn, ha fejlődik. Az újítás nem egyenlő a hamisítással. Én is egy sajátos látásmódot képviselek rovás terén, de ellenzem például az "idegen betűk (q, x, y, w) használatát, kivéve mint kiejtést segítő jelek: ksz hang, ij hang leírása. Balabenc ^vita 2023. február 19., 12:15 (CET)