Vita:A Bélteky-ház

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Jávori István (vita), értékelés dátuma: 2013. december 30.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Uhh, az olvasónapló nem biztos hogy a wikipédiába való... legalábbis a mű keletkezéséről kéne valamit írni, vagy elemezni, ilyesmi. --Rodrigó ⇔ 2006. április 18., 22:37 (CEST)

azért tettem fel ezt a rövidített változatot, mert magyar szakosként tudom, h sok embernek nincs lelkiereje és ideje elolvasni és a világhálón sehol sincs meg a regény rödvidítve. gondoltam megkönnyítem egyetmistatársaim életét. ha vkinek majd böki a szemét ez az oldal, úgyis törölteti. Marsey 2006. ápr. 21., 19:26

Nem ide való. Át lehet tenni a Wikibooksba, ott önálló olvasónaplószekciót indítani, innen viszont valóban törölni kell. - Serinde ^üzenet 2006. április 21., 19:37 (CEST)

Javasolt forrás

• Spenót 2. ( A magyar irodalom története, szerk. Sőtér István)
• dr. Nemes István művei vagy cikkei Fáy Andrásról

3. könyv.

Több mindent nem értek, pontosítani kellene.

A gyász közepette beállít Laura apja, hogy a lány azonnal menjen Pestre, mert bátyja egy színésztársulat tagját akarja feleségül venni, és nem érheti őket ekkora szégyen.

Kevéssé érthetető. Ha Petre mennek, akkor miért éri őket kisebb szégyen, mint ha Uzán maradnának? Miért a lánynak kell Pestre mennie, ő meg tudja akadályozni a bátyja házasságát? Vagy Uzán van a báty is, meg a színtársulat is, és utóbbiak elől kell pestre költözni? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 09:29 (CEST)

Cili, Laura, Károly és Gyula felutaznak Pestre, és elmennek a színházba, mert Kornél is ott van.

Ez az a színtársulat, akit az előbb említett? Tehát pestiek? akkor miért kell előlük pestre menekülni? tehát logikusan uzán van a társulat? akkor meg mit keresnek pesten? tehát ez egy másik társulat? le kéne írni pontosabban. ♥♥♥: Gubb  ✍   

Kornél dicséri a színésznőt, akiben Gyula a saját testvérére, Birire ismer. Elmegy a lány lakására, és ott Biri elmeséli neki, hogy megszökött hazulról, és Miskolcon beállt ebbe a vándorszínész társulatba.

a miskolci társulat az a társulat, aki miatt bajba került a báty? vagy ez egy második (esetleg harmadik) társaság? kicsit sok már a színtársulat. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 09:29 (CEST)

Belép a szobába Kornél, és Biri elmondja neki, hogy Gyula a testvére. Így hát kiderül, hogy Gyula eddig álnév alatt élt. Biri feleségül megy Kornélhoz, és ő is az Uzay-házba költözik. Laura gyűlölettel fordul Gyula ellen.

miért fordul? eddig nem gyűlölte? mi az oka?

A rablók támadásai egyre erősödnek. Egy este vacsoránál megjelenik a rablóvezér és egy katonája, Szőke Pista (a parasztfiú, akit Kornél megalázott). Pista rálő Kornélra, a rablóvezér pedig a már özveggyé lett Laurának ad tíz percet arra, hogy döntsön: meghal-e vagy hozzámegy.

tehát megöli kornélt? a balladai eszközöket, az ellipszist hanyagoljuk, ez lexikon, nem detektívregény. az olvasónak minden fontos dolgot tudnia kell, minél világosabban kimondva (különben nem sokat ér, hogy leírjuk a cselekményt). ♥♥♥: Gubb  ✍   

Gyula lövést kap a jobb vállába, de hősiesen védi Laurát.

aki gyűlöli? ezt talán jobban körül lehetne járni. a magyarázat az a későbbi bekezdésben található dolog, hogy szerelmes laurába? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 09:29 (CEST)

Gyula apja haldoklik. A fiú visszatér a szülői házba és haláláig ápolja az apját. Biri és Kornél csak az öreg Bélteky halála után érkeznek.

hova, miért, hol is voltak eddig (ugye, pesten?)? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 09:29 (CEST)

Rendezik az örökségi ügyeket, majd Gyula átveszi a birtok vezetését, és feleségül veszi Laurát. Cili nagy fájdalommal elfogadja Gyula döntését, majd Gyula barátjához, Ongayhoz megy feleségül.

komment: nem szokványos romantikus befejezés, ellenben reális: ilyen az élet. ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 09:29 (CEST)

Még valami!

Úgy emlékszem, és ez még kimaradt a lapról - de a szereplők bemutatásásnál kiderül - hogy az egész műben az volt a lényeg, hogy a generációs ellentétek ábrázolásával mutatta be az egyes eszmék, a maradiság és a haladás ellentétét. Tulajdonképpen ez írói szándék is volt! Kata 2006. április 23., 11:46 (CEST)

Van erre valami forrás? Hol mondja ezt az író (én elhiszem, csak emberek szándékának, gondolatainak eldöntése esetében ezt valamivel alátámasztjuk, nehogy az író [szelleme] így reklamáljon a kritikánk lábjegyzetében: "Szándékolta a fene! Gondolta a fene!" ). ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. április 23., 11:51 (CEST)

Hja, a reformkori eszmék meg a "gondolta a fene a haladást" effektusa!!! Ki gondolná inkább, hogy egy reformkori író nem írogat a haladás szükségességéről. Azt írtam, hogy az irodalomtört. ezt állítja, de fent megjelöltem a forrást. Úgy emlékszem...így tanultuk...csak ennyi. Nem Arany János - effektus. Nem azért írnak társadalmi regényt, hogy a társadalom hibáit vagy erényeit megmutassák? A forrásokkal kapcsolatban: az írói életrajzok 90%-ban hiányzik a források megjelölése, ki honnan vette ezt az adathalmazt? Ráadásul, jelenleg szinte használhatalan az egész WP. Egy iskolás nem talál benne mást, mint adatokat a szerzők életéről... (hát ebből érettségizni például a bukást jelenti). A művekről semmi, mert törekedjünk a semlegességre. Az a legsemlegesebb, ha meg sem írjuk, vagy ha megvan, töröljük... Nos: inkább pár variációt lenne jó felsorakoztatni mindenhol, hogy ki mit mondott vagy írt az adott művekről meghatározott korokban. Egy pozitivista elemzés máshogy állt hozzá a regényhez, mint a marxista vagy a strukturalista. Nem beszélve a Hófehérke pszichoanalitikus értelmezéséről, pedig azt is "gondolta a fene" (csak a tudatalatti Freud szerint nem?). Nos, ez lenne a normális, nem az asztal alá söpörni - ezt ne vedd magadra, itt nem rád gondoltam, és örülök, hogy megmentetted a lapot! Csak most hirtelen eszembe jutott a források meg az elemzések kérdése.Kata 2006. április 23., 12:18 (CEST)

1. Ha az írói életrajzokban valóban hiányoznak a források, az elég baj! Legalább nagy vonalakban meg kellene adni, a cikk legalján, pl. MÉK, Gyenes: Irodalom az ált. isk. 6. oszt. számára, stb.
2. Az nem igaz, hogy az adatok használhatatlanok lennének. A művek cselekményét le szoktuk írni (még ha bizonyos adminisztrátorok túlbuzgóságukban ilyen-olyan indokok alapján törlik is őket, de én meg visszaállítom). Az elemzések során is az adatokból kell kiindulni (szvsz). Az, hogy a WP-ba nem valóak elemzések semmilyen formában, tévedés, csupán azt szeretnénk, ha ezek az elemzések nem magánemberektől, hanem notablebb alakoktól származnának (pl. irodalmi folyóiratokból ... ahogy a Vízöntő cikkben is elismert Kodolányi-kutatókat és kortársakat idéztem: Horányit, Tüskést, az irodalomtöürténész Várkonyit; magát Kodolányit, ha meg nem elismertek, akkor ott a forrásmegjelölés. A Hófehérke pszichoanalízisénél is pont az a baj, hogy nincs ott, ki mondta! Biztos megadhatóak azok a fontosabb könyvek vagy Ψkoanalitikai folyóiratok, melyekben benne van! Amiért én kitöröltem a "regény a haladás és maradiság küzdelmét mutatja be" kitételt, az az volt, hogy a cselekmény leírásából ez egyáltalán nem derül ki! Pusztán néhány megjegyzés (hogy az apa maradi, a fia meg új eszmék hatása alatt áll) ezt egyáltalán nem támasztja alá. A cselekmény jelenlegi leírása elsősorban az emberi viszonyok alakulására koncentrál, és ebből nem derül ki, hogy ez egy eszme-regény. Persze ha olvastad a regényt és számodra egyértelmű, hogy a könyvnek a haladás az egyik fő témája, akkor nyugodtan írd bele, de jó lenne ezt több mindennel is alátámasztani (ha már az író körülhatárolt szándéknyilatkozatával nem, akkor legalább a cselekmény megfelelő elemeivel).
3. A cikkben jelenleg semmilyen forrásmegjelölés nincs, amiket pedig te a vitalapon adtál, azok nálam nincsenek meg. Ha neked megvanak, át kellene nézned, megfelelnek-e a cikkben foglaltak a forrásoknak (ezt én ellenőrizni nem tudom, pusztán nyelvtani-logikai szempontból néztem meg a szöveget), és odaírni a lap aljára (már ha nem te írtad a cikket, mert ha te írtad az idézett források allapján, akkor szerintem írd oda a forrásokat is mindig a cikkbe).

A cikket nem én írtam! De ilyen elvek mellett képtelenség is lenne erőlködni, nincs értelme. Változatlanul kitartok amellett, hogy a WP ilyen szinten használhatatlan, és asjnos még nagyon hiányos. Ma elővettem egy 3. osztályos középiskolás tankönyvet és csak a költőket elkezdtem bedobálni a keresőbe - hát az eredmény magáért beszélt. Próbáltam javítgatni, de az arányok sem stimmelnek valahogy! Egy-egy szerzőről nem a megfelelő mennyiség van a másikhoz képest - mondjuk jelentőségüket tekintve. Például, vegyük a Kodolányit! Valami gyönyörűen megírtad, de tényleg. Ám: ha róla ennyit írtunk, akkor tegyük mellé Jókait - és mivel elég terjedelmes életművet hagyott maga mögött, sokszor akkorának kellene lennie a cikkének. Ez csak egyik dolog, baj van a nevekkel is, a magyar és külföldi névsortérben. Egyelőre teljes a káosz - még nem találtam ki, hogyan lehetne valahogy rendet csinálni.

Egyébként, nem tudom, hogy eredetileg ki írta a cikket. Hófehérke itt csak példaként állt - miért, valaki betette a wikibe? Elképzelhető, hogy azt az elemzést eredetileg is Freud írta, de ennek utána tudok lesni. Kata 2006. április 23., 17:56 (CEST)