Vita:Autizmus
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. | |||
|
| ||||
 | A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, baszk, horvát, indonéz és bosnyák Wikipédián, az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot. | |||
|
| ||||
| ||||
|
Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
 |
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Autizmus szalag című kép
szerkesztésAz "Autizmus szalag" kép legálisan beillesztve.
Forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/78/Autism_awareness_ribbon-20051114.png (Slarti - 2006. dec. 19. 15:40)
Néhány kérdés
szerkesztésEzeket a mondatokat át kellene fogalmazni, mert így értelmetlenek (felsorolom a tippjeimet, hogy mit jelenthet): "De vannak is betegzések, ahol nagyon késen megjelennek az első szimptomák. "
- betegek (?)
- későn (?)
"Az Asperger szindrómanál pedig nagyon jól vannak a nyelvi lehetőségek, kommunikálni pedig nagyon nehéz a betegeknek."
Itt egy értelmezési probléma van: ha jók a nyelvi lehetőségek, akkor miért nehéz kommunikálni nekik? Esetleg beszúrni: "annak ellenére"?
Még egy mellékkérdés: angol anyanyelvű az, aki a fenti mondatokat beírta? misibacsi 2006. december 20., 00:01 (CET)
Az Asperger-szindróma nagyjából azt jelenti, hogy az illető kiválóan képes szavakkal kommunikálni, pl. írásban, de a kommunikáció kísérőjelenségeinek (arckifejezések, testbeszéd)értelmezése nehezen megy nekik, a szemkontaktust nehezen viselik, stb. (De ez majd úgysem ebben a cikkben lesz, hanem a sajátjában, amit már elkezdtem megírni, csak annyi más dolog került elé a listámon... :) – Alensha 
üzi 2006. december 20., 00:05 (CET)
És mit jelent az autizmus szalag (vagy autizmus-szalag)? Bináris 2006. december 20., 00:42 (CET)
Minősítés vagy nem minősítés - Gratula
szerkesztésMeglepően jó ez a szócikk.
Az "autizmuskutatás" még nagyon fiatal "tudományág", sokszor az alapvető kérdésekben is gyilkos vita folyik. Ez a szócikk jelenleg olyan, hogy különböző "iskolák" is egyetérthetnek az állításaival - és ez nagy szó. Az Asperger-szindróma c. szócikknél például nem vágott mellbe ennek a fajta "békés egymás mellett élésnek" az érzése.
Többé-kevésbé értelmetlennek érzem a szócikk értékelését a megadott eszközökkel. Például korántsem érzem, hogy a jelenlegi 10 kB mindent elmond az autizmusról, de nem érzem azt sem, hogy valami égetően fontos dolgot teljesen elhallgattunk. Olyan ez, mint amikor egy város növekszik, és a lakosok számával arányosan kell növelni a házak, az utak, oktatási intézmények stb. számát. Ennek az oldalnak az egyenletessége a teljesség érzetét kelti.
A megbízhatóság megítélésével kapcsolatban is hasonló érzésem van. Az egyenletesség miatt bízom abban, hogy az oldal a jövőben is egyenletesen fog bővülni. De amíg ilyen rövid az oldal, addig csak ígéret az, hogy ezután is megbízható tudás jelenik meg rajta.
Mindazonáltal túlzásnak tartom, hogy egy ilyen hosszú szócikket még mindig csonknak minősítünk.– Kifo vita 2008. december 14., 16:54 (CET)
- Köszönöm a többi közreműködő nevében is. A csonk minősítést kivettem a cikkből. Szalakóta vita 2008. december 14., 20:43 (CET)
Vita: Kanner-szindróma
szerkesztésErősen félrevezető szócikk, tartalma 90%-ban törölve lesz!!! – Centennial vita 2010. január 19., 18:13 (CET)
Megmondanád, hogy mi benne a rossz? Persze forrásokkal alátámasztva. Kérlek, ne törölj, mielőtt ezt megbeszélnénk. Szalakóta vita 2010. január 19., 20:11 (CET)
A gond az, hogy a Kanner-szindróma csak egy régen használt diagnosztikus kategória, amit ma már nem használ se a DSM IV, se az ICD 10. Kanner egy időben figyelte meg az autizmust, mint Asperger, csak míg Kanner súlyosabb eseteket figyelt meg, addig Asperger magasabban funkcionálókat figyelt meg. Emiatt egy ideig élt a Kanner-szindróma és az Asperger-szindróma megkülönböztetés, de mára már csak autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma van a DSM IV-ben. Jelen állapotában a szócikk erősen félrevezető, ugyanis úgy tűnik, hogy manapság a pszichiátriában lenne olyan diagnózis, hogy Kanner-szindróma, pedig nincs.
Források DSM IV. Frith, U.: Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs, Budapest, 1991. Baron-Cohen, S. – Bolton, P.: Autizmus. Osiris, 2000.
– Centennial vita 2010. január 20., 11:30 (CET)
Köszönöm az észrevételt, beírom. Szalakóta vita 2010. január 20., 13:15 (CET)
Így jó lesz?
Ha vannak más, csak régebben használt diagnózisok, akkor össze lehetne gyűjteni őket egy történeti kategóriába. Szalakóta vita 2010. január 20., 13:31 (CET)
Így már jobb sokkal, bár egy kicsit úgy érzem, hogy okafogyott egy ilyen szócikk. Tudom, sokat dolgoztál a szócikkel eddig, de lehet, jobb lenne az autizmus szócikkbe integrálni azokat a plussz információkat, amit te a német autizmus szócikk lefordításával nyertél, ezt a szócikket pedig megszüntetni, és az autizmus történeténél egy pár sort szentelni Kanner munkásságának. Ott le lehetne írni, hogy ő mit tartott fontosnak a diagnózisnál (benne van a Frith könyvben alaposan), és milyen értelemben használták a Kanner-szindróma megnevezést (vagy használják még ma is bizonyos okokból).
De ez már inkább egyéni ízlés kérdése. Végső soron ugyanis, ami ebben a szócikkben van (azon kívül, hogy pl. 75-ös IQ alatt szoktak csak Kanner-szindrómáról beszélni), az teljesen igaz az autizmusra, és lehet, hogy hasznosabb lenne, ha ott szerepelne.
Másrészt, egy apróság. Hol olvastad, hogy 75? Nekem ez azért fura, mert 70 sokkal logikusabb lenne, ugyanis az van két szórásra (átlag 100, szórás 15 a Wechsler IQ-nál).
– Centennial vita 2010. január 20., 15:13 (CET)
Rengeteg régen használt diagnózis van, egy nagyon profi magyar wiki esetén lehet, hogy érdemes lenne vele foglalkozni, de jelenleg szerintem még nincs rá szükség, vannak prioritások. De persze akadály nincs. – Centennial vita 2010. január 20., 15:13 (CET)
- Én is gondolkoztam ezen, de nem tudtam, hogy hogy döntsek. Akkor bedolgozzam? Szalakóta vita 2010. január 20., 19:28 (CET)
Egy másik nézőpont
szerkesztésIde gyűjtök anyagokat az átdolgozáshoz. Szalakóta vita 2010. január 19., 22:17 (CET)
http://kutmagazin.hu/index.php/Termeszettudomany/Autistak.html
http://www.holadokiklinika.hu/index.php/hirek/88-autizmus.html
http://www.fokusz.info/index.php?cid=1277750475&sid=1913529438
Pontatlan megfogalmazás
szerkesztésSzeretném javasolni, hogy a következő mondat kerüljön javításra.
"Az autizmus egy olyan spektrum, ami a kissé furcsán viselkedő különcöktől az egész nap az ágy szélén üldögélő, ringatózó, nem kommunikáló autistákig terjed."
Nagyon sok forrással alátámasztható, hogy autizmus diagnózist olyan ember (elvileg) nem kaphat, akinek nincsenek jelentős nehézségei. Tehát attól, hogy valaki egy introvertált különc, még nem lesz autista. Az ilyen kijelentés azt sugallhatja a laikusoknak, hogy vannak autisták, akik megkapják a diagnózist, de nincs is semmilyen plusz nehézségük, amivel segítségre szorulnának. Ez pedig nem tükrözi a valóságot. Minden országnak vannak saját diagnosztikai kritériumai. Az alábbi linken pl. az USA-ban jelenleg használtak érhetők el.
https://www.cdc.gov/ncbddd/autism/hcp-dsm.html
Köszönöm! SAH-Editing vita 2023. július 30., 22:12 (CEST)
@SAH-Editing: A cikk általános megfogalmazású - az Asperger-szindrómára – a súlyosabb autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. – Rodrigó ⇔ 2023. július 30., 22:48 (CEST)
- Az Asperger attól még komoly dolog, hogy még mindig nem tudják felismerni sok esetben. Nem nem diagnosztizált, hanem általában félrediagnosztizált és meg is van az ok rá, hogy miért. Az autizmus épp arról szól, hogy az ember nem tudja hatékonyan kommunikálni az érzéseit. Sokan elmennek vele szakemberhez, aki észleli, hogy valami nehézséget okoz, de nem tudja megállapítani ennek az eredetét, csak a tüneteket diagnosztizálja. Az autista emberek jelentős részének alexitímiája van, ami azt jelenti, hogy nagyon nehéz az érzéseikről neurotipikusok számára érthető és követhető módon beszélniük. A problémák leírása így sokszor nem tiszta vagy sosem kerül megosztásra.
- A normális ütemű nyelvi fejlődés nem egyenlő a hatékony és gördülékeny kommunikációval. Ez főképp a non-verbális kommunikációnál okoz problémát.
- Amerikai tanulmányok szerint csak kicsivel több, mint 20% áll valamilyen alkalmazásban, de jelentős részük csupán részmunkaidős vagy végzettségüknél jóval alacsonyabb beosztású munkát végeznek. Ebbe az Asperger-szindrómások is beleszámítanak.
- Vannak, akiknek pedig az emberi kapcsolataikban is megmutatkozik az autizmus által okozott életviteli "különbség". Pl. nincsenek barátaik akkor sem, ha próbálkoznak kapcsolatokat kiépíteni vagy tönkremennek a párkapcsolataik rendszeresen az autisztikus vonásaik miatt. Az Asperger-szindrómának az az alattomos vonása, hogy a személy első ránézésre nem olyan nagyban tér el az átlagtól, a többiek ezért "normál" társadalmi reakciót várnának el, és mikor ezt nem tudja viszonozni, észreveszik, szóvá teszik, esetenként kigúnyolják stb.
- Nem vitatkozni akarok veled, hisz neked is igazad van az érveléseddel, de úgy érzem, hogy ez a megfogalmazás nem helytálló. Ha nem okoz valami nehézséget, az nem diagnosztizálható. Azzal nem menne el senki orvoshoz. Mivel 3 évtizedig diagnózis nélkül éltem és nagyon nehéz volt, szeretném, ha más esetét komolyan vennék. Ez nem olyan, mint amikor valaki eldönti, hogy különcködni fog. SAH-Editing vita 2023. július 30., 23:25 (CEST)