Vita:Borderline személyiségzavar

Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Pszichológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

helyesírás

A címben a Személyiségzavar nem kisbetűs?--Linkoman 2006. szeptember 22., 21:38 (CEST)

De! igazad van bocs, csak valahogy nem sikerül átmozgatni.--Neo 2006. szeptember 22., 21:41 (CEST)

„...az énkép instabilításának súlyos zavara” ez azt jelenti, hogy nem eléggé instabil? Inkább a stabilitás zavara, vagy hiánya, nem? --Villanueva 2006. szeptember 23., 07:23 (CEST)

Igazad van, javítottam. --Neo 2006. szeptember 23., 08:46 (CEST)

Mondatonként 5-10 helyesírási hiba... tessék elolvasni még egyszer mentés előtt a szöveget! :) SyP 2006. szeptember 25., 19:46 (CEST)

Bocsánat, és köszi az intést/tanácsot. -Megfogadom!- Valamikor jobban megy, de ez erőfeszítésbe kerül, valamikor elengedem magam, és hanyagabb vagyok. Ilyenkor -szívem mélyén - wikiangyalkák jóindulatára apellálok, akik titokban jóváteszik az elrontott dolgokat. :)--Neo 2006. szeptember 26., 09:15 (CEST)

Etikai kérdés

Oláh Ibolya, vagy bárki más, köztünk élő személy, szerepeltetése itt példaként felvet egy csomó problémát. Személyiségi jogi, orvosetikai, morális stb. kérdések. Rendben van ez így? OsvátA. 2006. szeptember 26., 10:21 (CEST)

A diagnózis meghatározása pszichiátriai szakember feladata – idézem a cikkből, tehát nem wikiszerkesztőé – vonom le a tanulságot. OsvátA. 2006. szeptember 26., 11:57 (CEST)

Vitatott rész: Oláh Ibolya

"Ibolya személyisége szokatlan viselkedése miatt a sajtóban téma volt. Borderline személyiségzavara a TV2 megasztár műsorának fórumában is felvetődött. Miután e karakterre jellemző Disszociatív zavar kapcsán Ibolya a stúdió egyik ajtójába bokszolva verete szét öklét." -e vitatott részt átpakoltam ide.--Neo 2006. szeptember 26., 12:45 (CEST)

Link kivétele

A „legújabb trend az önpusztítás” linket kiveszem, a mondandóját a többi oldal is összefoglalja, ennek meg sértő címe van. Személyiségzavaros nem azért lesz valaki, mert trendi, ahogy rákot vagy cukorbetegséget sem azért kap az ember, mert ha annyi mindenkinek van, akkor biztosan tök menő meg divatos. – Alensha  ^üzi 2006. október 1., 19:54 (CEST)

+ A vitatott link

Azért tegyük ide a linket, hogy érthető legyen, hogy miről van szó:

A legújabb trend az önpusztítás - a véleményedben igazad van Alensa! Tény, hogy a sajtó hatásvadász, bulvár stílusának a célja nyílván a figyelem felkeltése, nézettség növelése stb. Ennek ellenére, fontosnak tarttottam beletenni a linket, mert jól megmutat néhány dolgot (pl. ott vannak a képek) Ezekenkeresztül olyanoknak is segít jobban megérteni aki nem ismeri miről is van szó. Meg egy másik nézőpontból -a sajtó nézőpontjából- is érdekes látni, hogy ők, hogy látják.--Neo 2006. október 1., 21:11 (CEST)

Szerintem a Wikipédiának ez egy tudományos jellegű cikke, ide ne tegyünk bulvárcikkeket. Kép csak egy volt benne, az összevágott vállú ember, ha mindenáron ilyen kép kell, körülnézek majd, hátha a commonsban vagy máshol van ilyen jellegű kép. – Alensha  ^üzi 2006. október 1., 22:02 (CEST)

Rendben.--Neo 2006. október 1., 22:27 (CEST)

Magyar vagy sem Peter Fónagy?

Idézet a szerkesztésből:

2006. december 8., 09:24 Karmela (Vita | Szerkesztései) (→Mentalizáció orientált pszichoanalzís - Peter Fonagy (Fónagy Iván fia), magyar: 1967 óta él Angliában)

2006. december 8., 12:33 Neo (Vita | Szerkesztései) (→Mentalizáció orientált pszichoanalzís - Peter Fonagy úr nem magyar! Tudomásom szerint nem tud magyarul, csak a származása magyar. (Angliában született))

Amikor legutobb beszéltem Peter Fonaggyal, még jól beszélt magyarul...
Idézet egy nyilatkozatából:

"... as a sad adolescent of 17 ... I had arrived in Britain 3 years earlier, knowing no English and separated from my family who had left Hungary with me but settled in Paris" [1]

Karmela 2006. december 8., 13:55 (CET)

Oksa--Neo 2006. december 8., 15:45 (CET)

Téves, vagy vitatott megállapítások

"Egyéb káros szenvedélyek esetén (alkohol, drogok) a kockázati tényező jelentősen megnő, 58%-ot is elérheti annak a valószínűsége, hogy a páciens öngyilkosságot követ el 5 éven belül."

Mit jelent az, hogy "58%-ot is elérheti"? Ez így teljesen tudománytalan. Valószínúleg valamikor valamelyik kutató (mikor és ki?) utánkövetéses vizsgálatokat folytatott szenvedélybeteg borderline betegek között (mennyi ideig? mekkora mintán?) és így jött ki neki ez a nehezen hihető arány. Hiányzik a forrás megjelölése, ezért ezt az adatot nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni, legalább is a hivatkozás utólagos beszúrásáig. Forrás hiányában a mondatot törlésre javaslom.

"A szerotonin (boldogsághormon) visszavételét gátolva növelik meg a szerotoninszintet a vérben, emelkedett hangulati állapotot hozva létre."

Három súlyos tévedést tartalmazó mondat. A szerotonin nem hormon, hanem neurotranszmitter (ingerület-átvivő anyag), a vér nem tartalmazza, az említett gyógyszerek pedig nem idéznek elő "emelkedett hangulati állapotot." A mondat többi része igaz.

User vita:DorganBot 2008. március 30., 11:52 (CEST)}}

Javítva– Neo ^vita 2009. április 6., 14:44 (CEST)

Egy megjegyzés

Én ugyan nem vagyok pszichológus, ellenben (hosszas) személyes tapasztalatból tudom, milyen egy borderline személyiség. S azt is, hogy ennek nem csak klinikai (értsd: pszichiátriailag jól leírható) vállfajai vannak (mert a cikkben ezek vannak leírva, hisz az igazi klasszikus meghatározás az, hogy a személy egyszerre és váltakozva mutatja a skizoid és paranoid jellemzőket, valamint lényegében az összes / akármilyen neurotikus, depresszív, mániákus, pszichotikus tüneteket, mindenféle átmenet nélkül közlekedve közöttük). De ez csak a klinikai leírás.

Ellenben épp azért ilyen késői a „felfedezése” (sőt sokak által még ma is vitatott a léte), mert felfedezhetetlen. Ennek van egy olyan („enyhe”) vállfaja, ahol a személy teljesen hétköznapi és normális, magyarul egészséges és minden területen „működőképes”, csak bizonyos szituációkban (amik többnyire szintén határhelyzetek) jönnek elő különféle furcsa, semmivel nem magyarázható és semmiféle előzményből nem következő viselkedések, melyek a szituációk megszűntével el is tűnnek. Ebben az egészben éppen az a lényeg, hogy mindez - különösen egy átlagember számára (de még a szakembereknek is) - felismerhetetlen.

Erre nem lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. május 27., 21:28 (CEST)

Bennótól átvéve: „Millen érdekes, millen érdekes.” Ti. az, hogy senki se reagált. Olyan jó volna a szócikk? Nem kevéssé provokatív kérdésem tehát akkor közvetlenül bele az éterbe: a cikkírók közül látott is már valaki élőben borderline jelenséget, vagy csak a szaklapokat olvassa? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. augusztus 7., 12:10 (CEST)

A 3. megjegyzés: Mért csak a klinikai tünetekre koncentrál a cikk? És a fentebbiek is állnak. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. február 14., 22:39 (CET)

Valószínűleg igazad kell legyen. Ha egyszer a borderline-t tartják a leggyakoribb személyiségzavarnak, sőt, minden más személyiségzavar alapjának, nyilván számos szubklinikus formája van. Kell találni olyan tárgyalását, ami nem klinikai szempontból közelít. Van neki szakirodalma bőszen...

A cikk szerintem egyáltalán nem olyan jó, szinte csak pszichiátriai vázlat. Bennó^fogadó 2010. február 14., 22:53 (CET)

Amúgy ötlet: érdemes lenne a pszichomókusműhelyben megkérdezni, hátha. :) Bennó^fogadó 2010. február 14., 22:55 (CET)

Szép megmagyar kötözködés

Áldást, békességet! Idehoztam a cikk egyik mondatát, ami a magyar nyelvi kivontkardom torkán akadt; nem lévén szakember szöszi kérdéseket teszek föl.
A mondat: „A lakosság 2-3%-át teszi ki így a személyiségzavar típusok között a leggyakoribb személyiségzavar.”
A kérdések: Melyik lakosságét? A magyarokét? Amerikáét? A világét?
Hogyan tudja egy betegség vagy bármilyen fogalom, jelenség egy kézzelfogható csoport teljesen mindegy mekkora részét kitenni / adni (stb.)? Nyelvileg akartam gatyába rázni, én ide valami módon a betegség által érintettetek csoportjának nagyságát érezném helyénvalónak a vizsgált terület lakosságához képest, mert így már volna értelme az aránynak; csak nem merem megfogalmazni, mert nem tudom, mennyire jelenti akkor ugyanazt szakmailag, mint most.
Érzem, valahonnét hiányzik valami mondattagoló írásjel, nekem a vessző. Csak nem tudom, hogy akkor nem jelent-e mást a szöveg, mint így, nélküle.
Egyik vesszőparipám: szóismétlés szóismétlés mondaton belül. Megvágom vagy átdobálom, de mást jelenthet, jaj, valaki hozzáértő vessen rá pellantást (de ne öntözze még meg)!
A javaslatom: „A (vizsgált terület) lakosságának 2-3%-át érinti ez a betegség / jelenség / rendellenesség, mely így a leggyakoribb személyiségzavar-típus.”, ahol a (vizsgált terület) értelemszerűen behelyettesítendő a vonatkozó adattal.
Folyt. köv. Megígérem. Isten megáldjon Benneteket: Winterrose ^{havas tüskebokor} 2010. szeptember 14., 22:29 (CEST)

Az angol Wikipédiában ezt találtam a betegség prevalenciájáról:

The prevalence of BPD in the general population ranges from 1 to 2 percent. The diagnosis appears to be several times more common in (especially young) women than in men, by as much as 3:1, according to the DSM-IV-TR,although the reasons for this are not clear.

The prevalence of BPD in the United States has been calculated as 1 percent to 3 percent of the adult population, One finding is a history of childhood trauma, abuse or neglect, although researchers have suggested diverse possible causes, such as a genetic predisposition, neurobiological factors, environmental factors, or brain abnormalities. with approximately 75 percent of those diagnosed being female. It has been found to account for 20 percent of psychiatric hospitalizations.

Karmela^üzenőlap 2010. szeptember 15., 09:23 (CEST)

Okok -szekcióból vitalapra

Nem megalapozott nehezen értelmezhető, tudományos illetve egyéb forrást nélkülöző rész:

"a határeseti személyiségzavar felfogható úgy, hogy egy felnőtt korú és társadalmi szerepű ember dackorszakra jellemző érzelmi biztonságot keres valakinél, és ha az meg van, végletekig tesztelgeti, mert élettapasztalata, hogy nem bízhatott meg korábban annyira senkiben, mint amilyen az ösztönös igénye lenne, azaz a dackorszakbeli biztonság kereső ösztön nem múlik el, hanem problémákat okoz egy életen át, a kezelés része megtanulni, hogy felnőttként azt a türelmet és érzelmi biztonságot már senkitől nem kaphatja meg, amit keres, sőt ha egészséges lelkű gyerekeket szeretne illetve stabil párkapcsolatot, akkor neki kell érzelmi biztonságot nyújtania tudni."

Ez a rész nem való a szócikkbe. --Neo ^vita 2011. április 18., 22:25 (CEST)