Vita:Dorog
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
Kitüntetett 
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Einstein2 (vita), értékelés dátuma: 2009. október 12. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Kitüntetett
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 15. | |
 | A(z) Dorog egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson (korábbi jelölés). Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | ||||||||||||
|
| |||||||||||||
 | Ez a szócikk 2010. május 31. és 2010. június 3. között szerepelt a kezdőlapon (ajánló). | ||||||||||||
|
| |||||||||||||
| |||||||||||||
cigány szerkesztés
A "cigány" megjelölés mára pejoratívvá (sőt sértővé!) vált! A hivatalos elnevezés is: "roma"! Nem lenne helyesebb ezt használni? Padrag 2007. május 24., 07:16 (CEST)
Nem én írtam, csak kérdezem. A 8 hivatalos kisebbség között is cigányként szerepel, nem? Meg OCÖ, és társaik? A KSH adatbázisban is cigányként emlegetik őket: http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=10490 Villy/Üzenet 2007. május 30., 17:53 (CEST)
Jaj,sérti a cigányt ha azt mondom rá,hogy cigány.Egyébként a cigány elnevezés azt jelenti hogy törvényt nem tisztelő,vagyis bűnöző,ezt még a középkorban mondták rájuk,de valamiért máig igaz.Lehet kitalálni egyéb elnevezéseket,de attól még nem fognak megváltoznia dolgok ,hogy másképp nevezzük.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.99.0.16 (vitalap | szerkesztései)
Nem feltétlen sértő rájuk, szvsz ez a hagyományos magyar elnevezés, lehet, hogy a roma a "hivatalos", de ezt nem sokan használják. Üdv: user:Rovi
Bányásztemplom szerkesztés
Jól emlékszem, hogy a bányásztemplom mostanában lett műemlékké nyilvánítva? Villy Itt tessék beszólni 2007. szeptember 15., 23:19 (CEST)
Erről nem hallottam. Üdv: user:Rovi
Demográfia szerkesztés
A táblázatokat és a digarammokat átrakom a Dorog népessége szócikkbe mivel teljesen megbontja a cikk kohézióját. Majd valami elemzést is írok hozzájuk, mert egy adatsor önmagában nem sokat ér.– Rovi vita 2009. január 31., 20:38 (CET)
Nagyközségi rang szerkesztés
Dorog a községekről szóló 1871-es törvény hatálybalépésétől 1950-ig, a tanácsrendszer behozataláig nagyközség volt, a helységnévtárak és az összes többi forrás egybehangzóan ezt támasztja alá. Ezért töröltem az 1919-es nagyközséggé alakulásra vonatkozó részt a cikkből, de a kíváncsiságom miatt érdekelne, milyen forrás pontosan milyen megfogalmazásban állította ezt.
– Peyerk vita 2010. szeptember 19., 20:27 (CEST)
Érdekes, az említett forrás (Kovács Lajos (szerk.): Dorogi füzetek 38., Dorog és a tudományok/ Leblancné Kelemen Mária: A városiasodás jelei Dorogon (XIX-XX. század), p. 46-60, Dorog, 2010, ISSN 1215-7872) szerint 1919 óta nagyközség, míg a Dorogi Lexikon (p. 60) szerint 1970-től. Holnap úgyis meglátogatom a KSH Könyvtárat, a helységnévtárból kiderül mi volt a pontos státusza.– Rovi vita 2010. szeptember 20., 10:45 (CEST)
- A helységnévtárak hiánytalan sorozata itt figyel a polcomon, azokból néztem ki amit írtam :)
- 1871-1950 között a nagyközség (polgári korszak) azt jelentette, hogy a községnek saját jegyzője volt ellentétben a kisközségekkel, melyek körjegyzőségekben társulva körjegyzőt alkalmaztak.
- A tanácsrendszer 1950-es bevezetésekor a kis- és nagyközség elnevezés megszűnt, a nagyközségeknek nagyjából az önálló tanácsú községek feleltek meg, a kisközségeknek meg a közös tanácsú községek, de csak nagyon nagyjából, inkább csak közig.földrajzi szempontból.
- Az 1970-es évszám helyes, Dorog akkor lett "másodszor" nagyközség (tanácsrendszer), csakhogy az egy másik rang volt. Ez a kategória a tanácsrendszer részleges reformálgatása során 1969-ben jött létre Vas és Zala megyében, aztán 1970-től az egész országban. Általában 5000 fő feletti vagy városias illetve idegenforgalmi szempontból kiemelkedő községeknek adták. A többi község nem kapott megkülönböztető nevet, nem voltak tehát akkor kisközségek vagy ilyesmi. A nagyközségi tanács jogköre szélesebb volt a községinél, közel állt a városiéhoz.
- A nagyközséggé nyilvánítás a megyei tanács hatásköre volt, tehát a pontos visszakereséséhez nem elég a Magyar Közlöny (abban nincs benne), a megyei tanácsok hivatalos lapjaiban lehet összegyűjteni. Az 1973-as helységnévtárban a nagyközségeket bemutató táblázatban van egy évszám oszlop, tehát az addigiakat onnan lehet kigyűjteni.
- Mindez azonban az 1919-et nem magyarázza, ott valami tévedés lehet, vagy pontatlan a forrás, vagy félreérthető.
- – Peyerk vita 2010. szeptember 20., 12:12 (CEST)
Köszönöm a pontosítást. Akkor ezek szerint 1871-től 1950-ig volt nagyközség (polgári korszak), a tanácsrendszerben pedig 1970-től a várossá nyilvánításig. Abban a kiadványban egyértelműen 1919 van, de ezek szerint hibás (pedig a Kovács Lajos lektorálja azokat a cikkeket, majd szólok neki:)). Tudnál adni egy címet és egy oldalszámot, és akkor be is tudnám írni a cikkbe az 1871-et.– Rovi vita 2010. szeptember 20., 13:14 (CEST)
Utánanéztem a település jogállásának a KSH könyvtárban, ezek szerint Dorog 1902-ben (A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1902, Bp. 1903, p. 557) és 1913-ban (A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913, Bp. 1913, p. 510) még kisközség volt (ezek eredeti, korabeli kiadások), viszont az 1922-es (Magyarország Helységnévtára 1922, Bp. 1922, p. 50) és 1926-os helységnévtárban (Magyarország Helységnévtára 1926, Bp. 1927, p. 96) már nagyközségként szerepel (ezek is korabeli kiadások), így valamikor 1913 és 1922 között változhatott meg a státusa. A történeti statisztikai helységnévtár (Klinger András (szerk.): Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 6. Komárom-Esztergom megye, Bp. 1995, p. 56, ISBN 963-215-094-5) szerint 1895-ben még kisközség volt, 1895-től körjegyzőségi székhely, 1921-től nagyközség, a tanácsrendszerben pedig 1951-től önálló tanácsú község volt. A források alapján 1921 tűnik a legvalószínűbbnek, de még további kutatást igényel a téma.– Rovi vita 2010. szeptember 28., 20:22 (CEST)
- Neked volt igazad, elnézést, mindig tanul az ember. Elnéztem a grafikus jeleket, amiket a 19. századi helységnévtárakban használtak. (Te is láttad őket: karika üresen, pöttyel, átlós vonallal, kereszttel, X-szel meg mittomén.)
- A konkrét átalakulásra vonatkozóan eredeti forrás a községi elöljáróság és képviselő-testület iratai és a belügyminiszter jóváhagyó döntése lehet, és valszeg a vármegye hivatalos lapjában megtalálható. Én azt mondanám, hogy az általad használt és általam fentebb vitatott forrás jó kell legyen, és az abban lévő 1919-es évszám lehet a helyes megfejtés. Emögött van kutatómunka és az általam felhozott ellenvetés megdőlt.
- A KSH Tört.Stat helységnévtára sajnos csak az eredeti helységnévtárak adatainak feldolgozása, néha ráadásul hibákkal, elírásokkal terhelve, az tehát sajnos nem ad hozzá a dologhoz semmit.
- A tanácsrendszerre vonatkozó adatok viszont teljes pontossággal, naprakészen megállapíthatók, abban a korszakban ugyanis jogszabályok rendelkeztek minden változásról, melyek a Magyar Közlönyben, illetve az évenkénti gyűjtőkötetekben megtalálhatók. Az önálló tanácsra vonatkozó 1951-es évszáma a Tört.Stat.Hnévtárnak onnan jön, hogy mint írtam, az a helységnévtárakból dolgozik, és a tanácsrendszerben az első helységnévtárat 1951-ben adták ki. A vonatkozó jogszabályokból viszont világos, hogy a tanácsok 1950-es megalakulásakor Dorogon (mint a községek 90%-ában) önálló tanács alakult.
– Peyerk vita 2010. szeptember 28., 22:03 (CEST)
- Köszönöm a kiegészítéseket, így már nekem is világosabb. Fogok készíteni egy olyan lenyitható "Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta" részt, megnézem az általad említett forrásokat is (a közlönyt, ill. a vármegye lapját [a dorogi vagy esztergomi könyvtárban biztos elérhető], azok a biztosak), a már felkutatott és javasolt források jók lesznek.– Rovi vita 2010. szeptember 28., 22:22 (CEST)
- Beraktam a közig.tört. blokkot, ellenőrizd kérlek. – Peyerk vita 2010. szeptember 29., 01:27 (CEST)
Munkásmozgalom szerkesztés
Nagyon hiányzik a cikkből az, hogy a korai magyar munkásmozgalom egyik fellegvára volt Dorog. Szorosan kötődik a városhoz Peyer Károly ;), aki a bányászszakszervezet megalapítója volt. Az első olyan országgyűlési választáson, amikor a bányamunkások nagy része szavazhatott és a szociáldemokraták elindul(hat)tak (1922), őt választották meg a dorogi választókerület képviselőjéve. Pedig akkor nyílt szavazás volt!