Érthetőség szerkesztés

Ebből egy laikus nem ért semmit! (Én is nehezen!)--lacihobo citation needed 2007. április 25., 19:40 (CEST)Válasz

sajnos sok ilyen van, kedvencem az A flunitrazepam egy benzodiazepin szerkezetű anxiolítikum (ezt megtanultam kívülről, sose lehet tudni, mikor adódik úgy, hogy illusztrálnom kell a magyar nyelv szépségét...) – Alensha   üzi 2007. április 25., 19:44 (CEST)Válasz

Az egyik baj az ilyen kopipészt anyagokkal, hogy nem ide valók. misibacsi 2007. április 25., 22:01 (CEST)Válasz

Szerintem idevaló, csak kicsit civilebbé kéne tenni a nyelvezetét. Már amennyire lehetséges. SyP 2007. április 25., 22:42 (CEST)Válasz

Félreérted amit írtam. A szócikk témája idevaló, csak a jelenlegi szöveget egy orvos írhatta más orvosoknak... :-( Nem úgy írta meg valaki, hogy "na, ezt a Wikipédiába szánom". misibacsi 2007. április 26., 07:27 (CEST)Válasz

Másolmány? szerkesztés

A hatásmechanizmus és farmakokinetika a Gyógyszer kompendium valamelyik kiadásából van kimásolva, kicsit átollózva.Bali22 vita 2008. július 18., 22:26 (CEST)Válasz

A "valamelyik" nem elég ahhoz, hogy összehasonlítsam. Nem találgatni kellene, hanem megmondani. Oldalszámmal. Gyim vita 2020. július 20., 04:41 (CEST)Válasz
Egy aktuális alkalmazási előírást is elég megnézni. Csak annak a szövege nem a betegeknek készült, úgyhogy a közérthetőség a fő gond. Szaszicska vita 2020. július 28., 09:25 (CEST)Válasz

Mivel nem tudtam rátenni a kezem a "Gyógyszer kompendiumra" (amely újabban már nem jelenik meg, ehelyett ugyanazok az információk online formában férhetők hozzá), ezért lefolytattam egy kisebb levelezést a tulajdonos Pharmindex céggel. Azt közölték, hogy a szöveg egyezése fennáll a drotaverin hatóanyagú gyógyszerek leírásának részletével. Azonban a cég szerint a gyógyszerek hivatalos alkalmazási előírásai jogszabályszerű szövegek, ezért nem tartják sérelmesnek, ha tőlük lett másolva. Ez utóbbi mondat arra utal, hogy ugyanaz a szöveg ugyanabban a formában megjelenhetett máshol is, ezért nem lehet eldönteni, hogy melyik forrásból lett a jelen cikkbe másolva. Tehát ha minden igaz, akkor a szöveg jó része másolmány (a "Hatásmechanizmus" és a "Farmakokinetikai tulajdonságok" szakasz), de nem jogsértő. Az információ valós, de nem közérthető. Ennek fényében kellene kitalálni, hogy mi legyen a szöveggel. A sablont se ártana már eltávolítani, kissé ciki, hogy 2010 óta kint van. - Assaiki vita 2021. december 26., 12:54 (CET)Válasz

Magyar gyógyszerkutatás eredménye szerkesztés

Újpesten, a Chinoin Gyógyszergyárban magyar mérnökök és biológusok találták és fejlesztették gyógyszerré. Wolff Emil, Földi Zoltán, Korbonits Dezső... Hivatkozást most nem tudok hozzá adni, ezért írtam csak a vitalapra. Ha valaki venné a fáradságot és forrással megtámogatná illetve kiegészítené, azt köszönettel venném.

Másolmány részek vitalapra mozgatása szerkesztés

Arra jutottam a fenti szakasz ("Másolmány?") alapján, hogy legjobb lesz a vitalapra mozgatni a kérdéses részeket. Ez azért szükséges, mert a cikk nagy része nem lehet másolt anyag, és ha az is lenne, akkor is idézetté kéne alakítani a kérdéses részeket. Továbbá a nyelvezetén is csiszolni kéne, hogy érthetőbb, enciklopédiába illőbb legyen. Alábbi szakaszokban az átmozgatott szövegek. - Assaiki vita 2021. december 28., 11:04 (CET)Válasz

Hatásmechanizmus szerkesztés

A drotaverin hatásmechanizmusában a foszfodiészteráz enzim gátlása, és ennek következtében a cAMP-szint növekedés a meghatározó, ami a miozin könnyűlánc kináz enzim (MLCK) inaktiválása révén vezet a simaizom ellazulásához.

A drotaverin in vitro a foszfodiészteráz IV (PDE IV) enzimet gátolja anélkül, hogy a PDE III és PDE V izoenzimeket blokkolná. Gyakorlatilag a PDE IV tűnik a legfontosabbnak a simaizom kontrakciós aktivitásának gátlásában, aminek alapján a PDE IV szelektív gátlása hasznos lehet a hipermotilitásos kórállapotok és különböző a gasztrointesztinális traktus simaizomgörccsel járó betegségek esetében. A miokardiumban és az erek simaizmaiban a cAMP hidrolízisét a PDE III izoenzim végzi, ami magyarázatot szolgáltat arra, hogy a drotaverin hatásos görcsoldó lehet anélkül, hogy jelentős kardiovaszkuláris mellékhatása, vagy erős kardiovaszkuláris terápiás aktivitása lenne.

Mind idegi, mind izomeredetű simaizomgörcs esetén hatékony.

A drotaverin simaizomgörcs-oldó hatása független a vegetatív beidegzés jellegétől, egyaránt hat a gyomor- és bélrendszer, az epehólyag, a húgy- és ivarszervek, valamint az érrendszer simaizomzatára.

Értágító hatása révén fokozza a szöveti vérellátást.

A papaverinnél erősebb hatású, felszívódása gyorsabb és tökéletesebb, kevésbé kötődik a szérumfehérjékhez. Előnye, hogy a papaverin parenterális adagolásakor észlelt légzésizgató mellékhatás a drotaverinnél nem jelentkezik.

Farmakokinetikai tulajdonságok szerkesztés

Mind parenterálisan, mind szájon keresztül adva gyorsan felszívódik.

A plazmában nagy mennyiségben (95-98%) albuminhoz, alfa- és béta-globulinhoz kötődik. Szérum-csúcskoncentrációját a szájon át beadást követő 45-60. perc között éri el. A drotaverin first-pass metabolizmusa után a beadott dózis 65%-a éri el változatlan formában a szisztémás keringést.

A májban metabolizálódik. Biológiai felezési ideje 8-10 óra. 72 óra alatt gyakorlatilag kiürül a szervezetből, kb. 50%-ban a vizelettel és kb. 30%-ban a széklettel. Döntően metabolitjai formájában ürül, a vizeletben változatlan formában nem mutatható ki.

Mellékhatások szerkesztés

  • Idegrendszeri: fejfájás, szédülés, álmatlanság
  • Cardiovascularis: vérnyomásesés
  • Gastrointestinalis: székrekedés, hányinger
Visszatérés a(z) „Drotaverin” laphoz.