Vita:Gutenberg-galaxis

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Pkunk (vita), értékelés dátuma: 2023. november 29.

Informatikai szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Gutenberg neve két "t"-vel van a meken. Nem tudom, hogy filológiailag helyes-e?OsvátA. 2005. május 26., 08:17 (CEST)

Szerintem filológiailag, fiziológiailag, filatéliailag és ideológiailag egyaránt helyes :) , ami az idézett verset illeti (a középiskolai szöveggyűjteményemben is így áll), mindenesetre áttettem a verset a Wikisource-ba. -- Adam78 2005. augusztus 12., 00:13 (CEST)

Herring kifogásai

...mik a cikkben vannak. Meg a válaszaim rá, csak úgy :)

1. Nem található meg minden az Interneten.
   1. Könyvtárból is ritka az olyan, ahol megvan az egész világirodalom.
2. A tű a szénakazalban elmélet.
   1. A Google messze jobb, mint a legtöbb könyvtári katalógus, amit valaha láttam.
3. A weben nincs minőség-ellenőrzés
   1. Mert a könyveknél persze mindnél van...
4. Amit nem tudsz, az bánt igazán. A teljes szövegű webhelyek nem teljesek.
   1. Ezt nem teljesen értem, mit akar jelenteni, de szépirodalmi műből még nem találkoztam csonkítottal, szakkönyvnél meg ami új, azt úgyse engedik felrakni szerzői jogok miatt, ami régi, az meg elavult, így ami a neten egy szakterülettel kapcsolatban fontos, az úgyse az adott könyvben más formában (cikkek weblapon, stb.) Különben nyomtatott könyvnél mi garantálja, hogy a teljes témát lefedi?
5. Problémák a könyvekkel. Az 1925 előtt publikált könyvekből a weben csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.
   1. Majd felkerülnek. Az 1925 előtt publikált könyvek összessége ötszáz év alatt készült el, talán elnézhető, ha a netre felrakásukhoz nem elég tíz év.
6. Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.
   1. A papírtermelés jelenlegi tempójával a 2020-as évek végére pusztulnak ki az esőerdők. Addig javaslom a képernyőről olvasni nem szeretőknek, hogy szerezzenek be egy nem Tesco gazdaságos monitort.
7. Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára.
   1. A könyvek ellenére minden könyvtárban van internetelérés.
8. A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. (Copyright költségek és problémák, a digitalizálás jelenleg iszonyúan munkaigényes)
   1. A könyvtárak és nyomdák fenntartása is drága, meg munkaigényes is. Arról meg nem az internet tehet, hogy egy épkézláb copyrightszabályozást nem bírnak kitalálni rá.
9. Egy kilométer hosszú, egy centiméter mély. Kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi.
   1. Kevés olyan szakkönyv található a könyvtárakban, ami húsz évnél újabb. Tisztelet a kivételnek.
10. Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak.
    1. A technológia ezt is megoldja, nekem már most vannak nehezebb könyveim, mint a laptopom.

Valaki szólhatna Herringnek, hogy még egy ilyen bevallottan könyvmániás, mint én is gyengének tartom az érveit. – Alensha ^sms 2009. március 12., 23:27 (CET)

Könyv vagy internet

Lehet hozni pro, és kontra érveket. Az egyik probléma, hogy az emberek kinyomtatják a nayobb doksikat, sokszor több példányban, ezzel a papírt pazarolva.

Összefoglaló műveket nem szeretek monitoron olvasni, ha konkrét info kell akkor szuper az altavista (google yahoo).

Szerintem a két média a következő 20 évben együttélésre van itélve, addig sokan fogják jósolni, hogy egyik, vagy másik kipusztul.

A "Jelek és jelrendszerek méréstechnikája" (ISBN 963 10 5617 1) kb. olyan nehéz mint a notebookom, de nehezebben szállítható, viszont nem merül ki benne az elem...

Na most melyiket vigyem magammal? (inkább egy ponyvát viszek, buszon könnyebb olvasni, és belefér a zsebembe)

– Duhos ^vita 2009. március 19., 12:23 (CET)

Erről jut eszembe

Régen a nyomdászok tükörírást is tudtak olvani. Mert olyanok voltak az ólombetűk. Ma meg odafelé se. Mert minek? Ha belegondolsz: jobb bele se gondolni. OsvátA ^Palackposta 2016. május 16., 12:51 (CEST)