Vita:I. Johanna kasztíliai királynő
|
Ez a szócikk témája miatt a Spanyolműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2009. december 15. | |||
| |||
Átnevezés szerkesztés
Hogy lehetne átvinni az I. Johanna kasztíliai királynő lapra, hiszen valójában ő volt az első, mert ezt az átnevezést nem engedi, hiszen az a lap már létezik, de már töröltem a wikidatából és a rá hivatkozásokból is.Peadar vita 2013. február 27., 16:51 (CET)
Kész. Kérlek, hogy ezeket szép fokozatosan javítgasd ki. --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. február 27., 16:54 (CET)
IV. Henrik nem toleráns uralkodó volt, legalábbis nem a szó mai értelmében. IV. Henrik tulajdonképpen alkalmatlan volt az uralkodásra; az uralma alatt Kasztíliában és Leónban kialakult anarchiáért őt is terheli felelősség. Egyébként kétséges az, hogy második feleségével a házasságot elhálta-e; Beltrán de la Cueva kapcsolata Portugáliai Johannával, a királynéval, nyílt titok volt. (Az első házasságát, tudomásom szerint, el nem hálás miatt érvénytelenítették.) Talán nem véletlen az sem, hogy Beltrán de la Cueva - IV. Henrik halálakor - Izabella oldalára állt, nyilván tudta, hogy miért... Természetesen IV. Henrik és Portugáliai Johanna életének alakulásáért a kislányt, Johannát, nem szabad hibáztatni, ő valójában Izabella ellenfeleinek játékszere lett, akit e kasztíliai nemesek még a nagybátyjával, V. Alfonz portugál királlyal is össze házasítottak. Egresi István vita 2013. október 7., 12:23 (CEST)
Igaz, Johanna és V. Alfonz házasságát, a kislány szerencséjére, nem hálták el, később a pápa érvénytelenítette is a házasságot, de a házasság megköttetése azt mutatja, hogy a kasztíliai nemesség e részét éppen nem a tolerancia, a nők helyzetének megértése, a hölgyek megbecsülése motiválta. Egyébként se tudhatták azt, 1474-ben, hogy később Izabella és Ferdinánd mit döntenek az inkvizíció és a mórok ügyében. Azt se felejtsük el, amikor mai - vélt - erkölcsi magaslatunkról ítéletet mondunk, hogy a mór, illetve muzulmán vezetésű országok sohasem kezelték a más vallásúakat, így a keresztényeket, a muzulmánokkal azonos módon. Nekünk, magyaroknak, gondolva a török időkre, ezt igazán nem kell magyarázni. Egresi István vita 2013. október 7., 12:37 (CEST)
Kedves Szerkesztőtársak! Annak ellenére, hogy a Wikipédia szabad szerkesztésű lexikon, nem kívánok beleírni a más által szerkesztett, I. Johanna kasztíliai királynő szócikkbe, de meg kell jegyeznem a következőket: A „Kasztília jog szerinti királynője” szövegrész - szerintem, az én tudomásom szerint - téves. Helyesen fogalmazva, Johanna infánsnőt Kasztília címzetes királynőjének lehet nevezni. A Cortes, Kasztília rendi gyűlése, határozhatott IV. Henrik utódlása kérdésében, és a Cortes - Segoviában, 1474. december 13-án – Izabellát kiáltotta ki Kasztília (és León) királynőjének; Johannát a Cortes sohasem nyilvánította királynőnek. A Cortes Madrigal de las Altas Torresben, 1476. május 6-án, meg is erősítette azt, hogy Izabella a királynő. Johanna infánsnőt az őt támogató nemesi csoport – V. Alfonz portugál királlyal együtt, aki Johanna férje lett – Plasenciában, 1475. május 30-án kiáltotta ki királynőnek, de sohasem koronázták meg. Az „I. Izabella kasztíliai királynő” szócikk szerkesztése kapcsán, nem csak most, hanem már jóval korábban is, ennek a kérdésnek sok helyen utána néztem (lásd az Izabelláról szóló szócikk forrásait, külső hivatkozásait, lásd még részét), azonban én ilyen tételes, kategorikus kijelentéssel (Johanna jog szerinti királynő) nem találkoztam. - Egresi István vita 2013. október 8., 14:51 (CEST)