Vita:Kámaszútra/Archív01

törlés

Azért nem gondolom hogy törölni kéne, mert ez nem porno, hanem ez egy több ezer éves művészet, mely nem az önzésre épül... Más nyelven is található cikk e témában... --Nbaathos 2007. május 16., 19:59 (CEST)

Kedves Adam78, Nbaathos még csak most regisztrált és nem tudja még olyan jól kezelni a wikipediát. Tudja, hogy a cikket át kell fogalmazni és át kell szerkesztenie, és már jó úton halad. Kérlek, egy óra múlva fontold meg, hogy csakugyan törlendő-e a lap. Tisztelettel:--Dzsivan 2007. május 16., 20:08 (CEST)

Nem azért van rajta törlés sablon, hanem mert kimásoltad valahonnan. Ha volt engedélyed a közlésére, vagy az eredeti tartalmat is te írtad, akkor szólj, megtartjuk. Az mindegy, hogy pornó vagy nem pornó, vannak szex témájú szócikkeink, csak másolni nem szabad. – Alensha ^üzi 2007. május 16., 20:09 (CEST)

A honlap alján ott van a mondat küldje tovább ismerőseinek, ami azt jelenti, hogy szabadon másolható és továbbítható, hogy az emberek tanuljanak belőle. És Nbaathos átszerkesztette és igyekszik saját gondolataival kibővíteni a tartalmat. Üdvözlettel:--Nbaathos segítője, Dzsivan 2007. május 16., 20:14 (CEST)

Igyekeztem javítani a cikken, ötleteket és kritikát mindig elfogadok. De ha nem tudom mi a baj, nem tudok változtatni rajta. Most megtudtam, igyekeztem változtatni rajta. Még mindig törlendő? --Nbaathos 2007. május 16., 20:23 (CEST)

Úgy kéne megcsinálni, hogy ne szerepeljenek benne konkrét részletek a cikkből, még egy mondat vagy több egymást követő szó sem. Az a cél, hogy ha valaki rákeres egy részletére, akkor ne jöjjön ki a keresőben a Wikipédia meg az Origó is, mert úgyis ki fog derülni, ki lopta kitől (csúnyán fogalmazva), és az nem jó a Wikipédiának.

Jelen pillanatban komplett mondatok vannak még benne, amelyek a cikkből idéznek. Forrást használni nem azt jelenti (legalábbis a Wikipédiában), hogy mondatokat átveszel belőle, hanem azt jelenti, hogy elolvasod, felnézel a plafonra, nézed, nézed, nézed, és a saját szavaiddal összefoglalod, ideális esetben érthetőbben és összefogottabban, mint az eredeti. Egy jó cikkhez egyébként nem egy, hanem tíz-húsz vagy több forrás szokott lenni, és az egyes (tag)mondatok végén van megjelölve, egy-egy jegyzetszámmal, hogy ez az állítás (nem maga a mondat, csak a tartalma!!!) innen származik, az onnan, amaz meg amonnan – és az egészből kijön egy olyan cikk, ami jobb, átfogóbb, áttekinthetőbb, mint az eredeti cikkek bármelyike. Adam78 ✉ 2007. május 16., 20:50 (CEST)

Köszönöm... Dolgozok rajata... Igérem... --Nbaathos 2007. május 17., 19:54 (CEST)

benevezés

Beneveztem vele a cikkíró versenybe! – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 4., 20:26 (CET)

Hurrá! A cikk elnevezésével kapcsolatban már volt vita: utoljára Ádám nevezte át az OH.-ra hivatkozva. Szerintem kérdezz rá erre. Várom a cikk szépítését! Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. március 5., 09:31 (CET)

A Keleti nevek magyar helyesírása szerint a „szutra” rövid „u”-val és kis „sz”-szel írandó. – Kimmuriel ^vita 2009. március 6., 10:36 (CET)

Igen, fontos hogyan legyen írva, mindenképpen a legjobb változat kerüljön bele. Kutatok még, de ha van ötlet írjatok, örömmel veszem. Valószínűleg egy nyelvészt is megkérdezek. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 6., 12:03 (CET)

Vicces

Valahol azt olvastam, hogy a Káma szútra - orosz tehergépkocsi kézikönyve - ez passzol ehhez Káma. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 7., 13:43 (CET)

Helyesírás

Kedves Vadszederke!

Láttam mások vitalapján, hogy probléma van a cím helyesírásával. Elmondom, hogy mi lenne az én megoldásom ebben a helyzetben. Nem azért, hogy egyetérts vele, csak hátha segít. :)

1. Gond nélkül kiválasztanám azt a formát, amire a (sokak által itt megvetett) Google a legtöbb magyar nyelvű találatot dobja ki. Ez lenne a cím. Függtlenül attól, hogy "helyes"-e valójában.
2. Van egy "rögzültrossz" nevű sablonunk: ezzel be lehetne hivatkozni a nagggyyyonkorrekt helyesírást, forrásostul. (L. pl. itt.
3. A szócikkben az első fejezetét arra szánnám, hogy tisztázzam benne az elnevezést és a helyesírást, felsoroljam (kiadói adatokkal) a létező változatokat. (Ahogy pl. itt.

Üdv: Feanor ^{Na mi...?} 2009. március 9., 09:21 (CET)

Szia!

Azért próbáltam megkeresni a legelfogadottabb formát, mert az értékelésnél ez lesz a legelső, amibe bele lehet kötni. Még van idő eldönteni, és köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet. Hasznosnak tartom. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 9., 10:37 (CET)

Én viszont csendben hozzátenném, hogy a Feanor-féle álláspont a szoftZimmy rendszernek volna nevezhető, és amennyiben – Dei sub auspiciis – végre sikerül majd elfogadni az új WP:NÉV-et, ennek a diabolikus álláspontnak a hirdetése természetesen anatémát von majd maga után. Quod absit. Bennó^fogadó 2009. március 9., 18:22 (CET)

Szútra cikk is van már hosszú ú-val – Dencey ^vita 2009. március 9., 18:39 (CET)

A_Brahma-szútra_magyarázata, hu.wikisource.org – Dencey ^vita 2009. március 9., 18:46 (CET)

A WP:NÉV-et átolvastam és bizony szükséges a magyar változat.(Sub auspiciis Benno ) Az angol wiki szent tehénként való kezelése elavult. Nos, a Kámaszútra bárhogyan is írjuk, a találati listában elöl lesz, bár azt olvastam, hogy ez itt nem cél. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 11., 11:26 (CET)

Küllem és tartalom

Nem kellene minden szakasz alá "díszkép", nem túl lexikonszerű a megjelenése. Peligro ^vita 2009. március 19., 20:05 (CET) "A kevésbé szép nők is sikert érhetnek el, ha jól bevált szépítőszereket és a szerelem felkelése céljából varázsszereket alkalmaznak." Az ilyen és ehhez hasonló mondatok is lehet, hogy problémásak. A cikknek nem biztos, hogy ugyanúgy tanácsokat kellene adni, mint a műnek. Peligro ^vita 2009. március 19., 20:09 (CET)

Versenyen indul a cikk. Az ottani zsürizés, majd dönt erről a díszítős wikiőrült ötletről. A formabontó ötletek néha komoly irányzatokká válnak. – Dencey ^vita 2009. március 19., 20:12 (CET)

A versenyen értelemszerűen wikikonform cikkek indulnak, nem hiszem, hogy ez lenne a tere az új irányzatok elterjedésének. Inkább az ötletek felvetése, megbeszélése az. Tehát attól még nem lehet újító egy cikk, mert majd a versenyen. A cikk az első, a verseny a sokadik. Peligro ^vita 2009. március 19., 20:17 (CET)

Ez most komolyan vita kérdése, hogy egy lexikonban (vagy olyasmiben) legyenek e sorminták? → Raziel ^szóbuborék 2009. március 19., 20:19 (CET)

Vélemény

Most már értem, hogy Dencey miért mondta, hogy ismerd meg a wikizés leglényegét!– Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. március 20., 08:44 (CET)

Sajnálom, hogy csalódott vagy.– Dencey ^vita 2009. március 20., 08:47 (CET)

kisebb változtatás, javaslatok

A cikk egyébként tetszik, tömör, lényegretörő, azonban jó lenne néhány kisebb javítás, módosítás, remélem nem veszed kötekedésnek:

• A bevezető képet én lecserélném, ugyanis a Siva és Ganésa képnek nemigen van köze a szerelem művészetéhez. Ráadásul az eredeti felirat is hibádzik, a képen az elefántfejű Ganésa Siva háta mögül kandikál ki, viszont az előtérben ott van Parvatí, aki sokkal lényegesebb ebből a szempontból. (Ganésa egy változat szerint megleste Sivát és Parvatit szeretkezés közben, mire Siva megharagudott, és levágta a fejét. Később megsajnálta, és tett helyére elefántfejet. Más változat szerint őrizte anyját fürdés közben, Sivát sem engedte bemenni, mire az megharagudott, fejlevágás, megsajnálás elefántfej.) szóval ez nem túl jó üzenet. Az előtérben is nagyon sok félisten, mondabeli alak van. Sokkal beszédesebb képek vannak pl. a szeretkező, vagy beszélgető Parvatiról és Siváról a commonsban.
• "lehozta a földre a szeretkezés tudományát.(4) refben:^ Siva Nátárádzsa" Ez a lábjegyzet felesleges, nem utal arra, hogy lehozta volna valaki a földre a szeretkezés tudományát, Siváról meg van szócikk a wikin.
• "A fáma szerint a Teremtmények Ura(5) ref:Adísvara, a legfőbb isten Siva. Vö. Hamvas Béla" Erre rákeresve (Adísvara) bejön egy szómagyarázat, meg egy Hamvas Béla idézet, más összefüggést nem találtam. Valójában a cikk nem Hamvas Béláé, hanem Jógi Pránavánanada A Tiszta Jóga c. könyve, és az annak elején található szótárban szerepel Adísvara, és egy Hamvas Béla idézet is. A legfőbb isten is hibás, mivel a hinduizmusban a Trimurti van, (hármasság - Visnu, Siva, Brahma) bár egyik ágában (saivizmus, saivák) valóban Síva a főisten. Erre a hivatkozásra szerintem nincs szükség, zavaró és félrevezető.
• "Baktay Ervin (11)] refben: baktai a terebess honlapján" - szintén felesleges, van róla cikk a wikin: Baktay Ervin A Terebess cikket inkább abban kellene linkelni.
• miért vannak nagybetűvel a következők: Dharma, Artha, Káma, Móksa? (mondjuk a dharma egyes esetekben jogos, de a többi szankszrit kifejezés, pl. vágyak kielégítése, vagyoni törekvés, megváltás stb. Ezek többszintű jelentéseikkel együtt is csak kifejezések.
• Upanisad - Bizalmas tanítások: Ez az upanisad nem az az upanisad, amire a Bővebben sablon hivatkozik. Az Upanisadok a Védákkal (és még sok más egyébbel) együtt a hinduista, brahmanista vallás alapjait képezi, bár csakugyan titkos tanítások, de nem a Kámaszútra titkos tanításait részletezi. Itt speciálisan a kámaszútra upanisadjairól van szó, amihez meg nincs bővebben sablon. Törölni kell szerintem. (mármint a bővebben sablont)
• Az 42. refben olvastam: "Jelenleg a méretbeli problémákkal a legjobb orvoshoz fordulni és szaktanácsot kérni". Szerintem elegendő az információ az allergiás tünetekről, a wikinek nem kell tanácsot adnia, hogy hova forduljon az olvasó méretbeli problémáival.
• Túl sok a belső hivatkozás. Nem szükséges hivatkozni olyanokra, mint nő, férfi, fordítás, föld, feleség stb. (az "ősi" szóra való hivatkozást ezért szedtem ki, mivel veszpém megyei községre mutatott). Az semmiféle inforációt nem hordoz a cikket illetően, hogy például a föld a naprendszer harmadik bolygója.

Köszönöm a türelmet a megjegyzések végigolvasásához , ha még eszembe jut valami, megírom... Ogodej ^vita 2009. április 8., 14:20 (CEST)

Belső linkek

Szia! Szépen megírt a szócikked, én elsősorban a nyelvhelyesség, helyesírás szempontjából nézem át, mert a legnagyobb gondosság esetén is szokott egy-két apróság benne maradni a cikkekben. Itt most nem sokat találok :-) Viszont rákattintottam jó pár belső linkre, amit a szeretkezéssel, csókolózással kapcsolatban linkeltél be és hát, mi tagadás mosolyt csalt némelyik az arcomra... Ilyen például a csata: "A csata vagy ütközet két fegyveres embercsoportnak egymás legyőzésére vagy megsemmisítésére irányuló erőszakos összeütközése. Ha csak két ember ütközik meg egymással, azt párbajnak vagy párviadalnak hívjuk.", amit a szenvedélyes szeretkezésnél linkeltél be. Hasonló a csóknál az egyenes jelző:"Az egyenes a geometriában használatos fogalom". Hasonlóképpen a földszerzésnél a föld link a Föld nevű bolygónk megszerzését tűzi célul. Tényleg remek a cikk, javaslom, hogy nézd újra át, hogy pontosan mit takar a link, hogy ne a munkapadon - ahol most egyébként is csata dúl - valaki jóízűen humorizáljon rajta... Ivanhoe ^vita 2009. április 9., 22:24 (CEST)

Még valami: nem értem, hogy a különféle pózok illusztrációit miért a hatodik és a hetedik fejezet közé helyezted el. Ha már nem a végére, a hetedik utánra teszed, akkor sokkal jobban kapcsolódna a szerelmi gyönyörökhöz, ahol a különféle pozitúrákról is szó esik. Van valami célzatos oka a dolognak? Üdv: Ivanhoe ^vita 2009. április 9., 22:41 (CEST)

Kedves Ivanhoe, fogalmam sincs hogyan történt, ha én csináltam nem volt szándékos ez a "csata" stb. Köszönöm, hogy észrevetted, bár nemrég néztük át Ogodejjel és egyikünk se látta. Köszönöm, hogy javítottad, tényleg bután nézett volna ki, ha így marad. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 12., 18:20 (CEST)

Praktikussági okok miatt került oda. Elég nagy ez a táblázat, aztán többféle elrendezés is volt az idők folyamán, ez maradt. A verseny alatt már nem javítanám, lehet, hogy a kiemelésre áthelyezem, még nem döntöttem el. Köszönöm a véleményedet. – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 12., 18:23 (CEST)

Megjegyzések

A különben kitűnő cikkel kapcsolatban jutottak eszembe:

• a szerkezet némileg végiggondolatlan, a fordításokról szóló szakaszokat össze kéne vonni, viszont akkor a nyelvezetről szóló rész fele ne foglalkozzon a fordításokkal, tehát valami szigorúbb fésülés után kicsit át kéne szerkeszteni a fejezetezést;

A szerkezetet kedves Bennó, veled gondoltam végig és a tanácsaid alapján készítettem.

• a megfogalmazás helyenkint suta, sejthetően ott, ahol valami szakmailag bonyolultabbat szeretnénk mondani közérthetően, ezeket a részeket még végig kell nézni;

A megfogalmazás az eredeti változat szerint irodalmi és közérthető

• túl sok a belső hivatkozás, van olyan, amit az oldalon az összes előfordulás alkalmával meghivatkoztunk;

Belső hivatkozások már kigyomlálva.

• aggályosnak tartom, hogy az egyszem, egyébként kitűnő, hollandust segítségül hívva van bemutatva a Kámaszútra-értelmezés kortárs állapotja, tudom én, hogy nagy meló, de akkor legalább, ha nincs kidolgozva, tegyük világossá, hogy itt egyetlen, ha mégoly nyomós szegmenséről van szó az értelmezési hagyománynak, és nem mondhatjuk, hogy a Kámaszútra-recepció egészére igaz, ami ott le van írva. Bennó^fogadó 2009. április 19., 00:21 (CEST)

Az egyszem hollandus jött rá erre a dologra először, miután annyiszor leferdítette.

Köszönöm a javításaidat a konyha királynő elnevezést kivettem, nem tom mér de a konyhatündér jut róla az eszembe és az nem illik ide, inkább egy gasztronómiai oldalra. Különben értékes tanácsaidat és javításaid köszönöm. Boldog vagyok, hogy szavaztál végre Bennó! Ha egyszer Pestre teszem a lábam, kosaramban palacsintákkal megyek! – Módis Ágnes Vadszederke ^vita 2009. április 20., 00:04 (CEST)

Fontos hiányzó részek

A kiemelten is felvetődött, ide is leírom, fontos dolgok hiányoznak belőle:

• hatása, az irodalomra, a művészetekre,
• hatása a későbbi korokra, elsősorban a szexualitásra, annak bemutatására, hogyan viszonyultak hozzá a különféle korokban, például érdekesség, hogy Nagy Britanniában az 1960-as évekig a Kámaszútra be volt tiltva [1] , de az USA-ban is sokáig.
• megjelenése a művészetekben (pl. filmek)

Mindezekről egy szó sem esik a cikkben, és szerintem enélkül igencsak hiányosnak minősül, mert egy mű bemutatásához ez is hozzátartozik, nem csak a tartalmának részletezése. – Timish ^levélboksz 2009. május 9., 14:06 (CEST)

Minderre már a vitalapodon megválaszoltam. A kérdéses cikk nem megbízható forrás és te sem tudtad bizonyítani, hogy valójában be volt toltva. Hatásai a cikkben pótolva. – Vadszederke^Mágika 2009. május 26., 19:35 (CEST)

Hatások...

Szia! örömmel látom, hogy egyre gyarapszik a szócikk és újabb adalékok kerülnek bele. A hatásait taglaló fejezetet, látom ketté osztottad. Átolvasva, az én véleményem szerint, még a következő mondatok maradhattak volna a társadalmi hatásnál, mert ugyan írott kiadványokról van szó benne, de társadalmi kérdésekről, úgy mint szexuális forradalom, felvilágosítás és nevelés.

„A Kámaszútra nyomán hasonló felépítésű és tartalmú művek születtek. Európában a franciák álltak élen a szexuális kultúra fejlesztése terén, de az amerikaiak sem maradtak el tőlük. 1926-ban Theodor Hendrik van de Velde kiadta Az ideális házasság: pszichológia és speciális technikák című könyvét, (The Perfect Marriage) ^[42] mely az első amerikai szexkönyvnek minősült. A szabadosság azonban nem mindig volt népszerű. Két évtizeddel később Alfred Kinsey (A férfi szexuális magatartása) című könyvében kifejtette, hogy "több olyan példát ismerünk, amikor a nők megölték a férjüket, mert az ragaszkodott a nemi szerv és a száj érintéséhez. A szexuális forradalom kiteljesedése magával hozta a felvilágosító irodalmak elterjedését, a szexuálpszichológusok előadásaikban alapműként felhasználták. John Updike 1960-ban megjelent regénye, a Nyúlcipő^[43] szenzációt keltett, bár a szerző nem nevezte nevén a dolgokat. Hazánkban is egyre nyíltabban beszéltek és írtak a szexualitásról. Wojtilla Gyula szanszkrit nyelvtudós és tanszékvezető egyetemi tanár Dámódaragupta: A kerítőnő tanításai című könyvét lefordította, mely szintén a Kámaszútra nyomán született.^[44] Tanulmányok, előadások születtek, Lux Elvira a hazai szexuális nevelés úttörője több könyvében említést tesz róla és hatásáról.– Ivanhoe ^vita 2009. május 22., 19:36 (CEST)

Igen, láttam, hogy kissé egybefolyik. Most még kiegészítem a képzőművészeti hatásokkal. – Vadszederke^Mágika 2009. május 22., 20:38 (CEST)

Legújjabkori fejlemények

Máris nagyon sokat javult a dolog, üdvözlöm a Hatások fejezet megszületését, csak így tovább! Egy apróság: a bevezető említést tesz Khadzsuráhóról és az erotikus ábrázolásokról. Ez idáig rendben van teljesen, a belőle levont következtetésekkel azonban óvatosnak kell lenni. Az erotika szakrális környezetben való ábrázolása nem értelmezendő közvetlen közlésként a szexualitásnak az illető kultúrában betöltött szerepéről, tabu voltáról vagy nyíltságáról. Számos olyan kultúrát ismerünk, melyben a szexualitást a hétköznapi életben mindenféle korlátok szabályozzák, ugyanakkor kultikus környezetben (egyébként ugyancsak korlátok között!) meglepő nyíltsággal van ünnepelve. Csak egy párhuzamos vallástörténeti példa: a Floralia, a római "kurvaünnep". Sokminden mondható ez alapján és más tények alapján a szexualitás római kultúrában elfoglalt helyéről (egy biztos: nem egy prűd kultúra ), de azért nem egy az egyben terjesztendő ki egy ünnepnap a 364 egyéb napra. Remélem, érthető.

Ha tehát ilyesmit mondunk az indiai kultúra egy szakaszáról vagy régiójáról, ahhoz nem ártana valami mélyebb utánanézés. Bennó^fogadó 2009. május 24., 17:32 (CEST)

Ez igaz, ezért tartottam fontosnak kihangsúlyoni azt, hogy a hinduk a magánéletben (tehát kultikus téren kívűl) rendkívül szeméresek ebben a kérdésben. Nehogy úgy tűnjön, hogy valami nagy szabadosság van indiában ebben a kérdésben. Egyébként amiről írsz a hinduknál a tantrizmusnak felelne meg, noha csak nagyon laza összehasonlításan. A kultikus tér és magánélet közötti szexuális felfogás közötti különbséget Wojtilla Gyula az Anangaranga előszavában is írja. Ezt csakugyan jobban meg kell világítani, megcsinálom. Ogodej ^Box 2009. május 24., 18:07 (CEST)

Lgújabbkori fejlemények a cikkbe írva. – Vadszederke^Mágika 2009. május 26., 19:36 (CEST)

ez így nem jó

„ragaszkodott a nemi szerv és a száj érintéséhez” - gondolom itt az orális szexre gondol a cikkíró vagy a forrás, de akkor pontosan kéne idézni. Hogy szól az eredeti mondat? SyP 2009. május 24., 20:27 (CEST)

Az idézett rész ebből a tanulmányból származik. Debra Ollivier-Jean-Lorin Sterian, Az orális szex története című tanulmány. Fordította, János Réka – Vadszederke^Mágika 2009. május 24., 20:33 (CEST)

Ellentmondás

A hatásoknál ez szerepel: A Kámaszútra első kiadása egy prűd időszakban jelent meg, a bevezető szerint viszont Indiában soha nem tekintették tabunak a szexualitást. Esetleg az első nyugati fordítása akart lenni? – Hkoala 2009. május 24., 20:35 (CEST)

Amikor Arbuthnot van a középpontban szerintem, nem. De odaírtam, hogy "nyugati" senki tévedjen el még véletlenül se.– Vadszederke^Mágika 2009. május 24., 20:39 (CEST)

2006-ban Chichagoban Terry Abrahamson írt musicalt Kama Sutra címmel.[49] A történetet modern formában dolgozta fel. Hatása a magyar kortárs festészetben is felfedezhető, példa rá Könyves Sándor Kámaszútra sorozata.[50] - Ez a mondat azt jelenti, hogy Terry Abrahamson musicalje hatott Könyves Sándor festményeire... Nem hiszem, hogy ezt akarná jelenteni, vagy igen? ha nem, akkor átsorolandó a szakasz első bekezdéséhez, ahol már esik szó festészetről, hogy ne hatfelé legyenek egyazon művészeti ághoz tartozó dolgok, mert ez logikai kiesést eredményez, néhol nem tudom követni, melyik mondat mihez tartozik. (Kohézió) – Timish ^levélboksz 2009. május 26., 17:09 (CEST)

Logikailag rendben van, mert időrendben halad. Ez a cikkből kitűnik – Vadszederke^Mágika 2009. május 26., 17:18 (CEST)

Már ne is haragudj Vadszederke, de ez a két mondat egyáltalán nem logikus! Nem mindegy, hogy a musical hatott a magyar festőre vagy a Kámaszútra mint könyv hatott rá! Ha te ezt a modnatot logikusnak véled, hát mit mondjak... Szövegkohézió... nyelvtanárként elég jól értek a mondatszerkesztéshez, és ez a két mondat tökéletesen nem illik össze, mivel egymás után jönnek, az ember automatikusan kapcsolatot feltételez. Vagy kirakjuk az új alanyt, jelezve, hogy új értelmű mondat következik, vagy csinálunk egy sortörést - de alany akkor is kell, ha a mondatnak új mondandója van, másképp nem követhető az egész.... Lehet, hogy neked értelmes, mert te írtad, de másnak nem az, mert új információ, és összezavarja az embert, mert egy szövegnek véli azt, ami értelmét tekintve nem az. – Timish ^levélboksz 2009. május 27., 23:06 (CEST)

Kedves Timish, már majdnem alliterál, de beírtam azt az egy szót "könyv". Örülök, hogy nyelvtanár vagy, így minden helytelenség a helyére kerülhet.– Vadszederke^Mágika 2009. május 27., 23:17 (CEST)

Szia! Hát bizony van igazsága Timishnek, mivel a bekezdésben nem lelhető fel egyértelműen időrendi sorrend. Pl. az általa kifogásolt részt, az alábbi előzi meg:

„Az alaptörténetet a filmművészetben is számtalan esetben feldolgozták. Az erotikus megközelítésen túl azonban születtek komolyabb társadalmi összefüggéseket boncoló művek is. Az egyik ilyen provokatívnak számító alkotás a Kámaszútra, a szerelem meséi (eredeti címén a Kamasútra:Tale of Love)^[47] című film. Írója és rendezője [index.php?title=Mira_Nair&action=edit&redlink=1 Mira Nair] indiai-amerikai filmrendező^[48]. A 16. században játszódó film csak nagy vonalakban követi a Kámaszútra alaptörténetét, nagy hangsúlyt helyezve a nők szexuális kiszolgáltatottságának ábrázolására.”

Itt például a filmhez egyetlen dátum van megemlítve, hogy mikor játszódik a történet. Ez alapján elől lenne a helye. Amúgy a film keletkezésére nincs. Tehát nem vádolható azzal a bekezdés, hogy nyilvánvaló kronológiai sorrendre alapul. Javaslom, hogy minden említett "hatáshoz" rendelj konkrét időpontot,esetleg tördeléssel hangsúlyozd a kronológiát. Kitartás, egyre jobb lesz a cikk.– Ivanhoe ^vita 2009. május 26., 18:18 (CEST)

A referenciában ott van, hogy a film 1996-ban játszódik, ezért külön nem tartottam szükségesnek megjelölni. De, legyen.– Vadszederke^Mágika 2009. május 26., 18:23 (CEST)

Beírtam a dátumot, 1996. – Vadszederke^Mágika 2009. május 26., 18:36 (CEST)

Würtz

Szia! Írod a hatásoknál, hogy a Kámaszútra különböző kiadásait miképpen illusztrálták, és a Baktay-félénél azt mondod, hogy Würtz által került illusztrálásra. Igen ám, de nem minden kiadás. Például a korai kiadások nem tartalmaznak semmiféle illusztrációt (szerintem Ogodejé sem, de kérdezd meg tőle), míg ami nekem megvan, az tényleg Würtz Á. rajzaival van. 1971-es kiadás. Nem kéne pontosítani, hátha valaki pont azért néz rá a szócikkre, mert hozzájut a könyvhöz és mondjuk abban sincs Würtz illusztráció?– Ivanhoe ^vita 2009. május 27., 20:05 (CEST)

Köszönöm az észrevételt, javítottam. – Vadszederke^Mágika 2009. május 27., 20:11 (CEST)

Sivalinga

Szerintem ezt (sivalinga) annyira nem kellene kihangsúlyozni, a könyv keletkezésének és kulturális vonatkozásainak ehhez nem sok köze van. Ez inkább vallási dimenzióban értelmezhető, és a tantrizmus része, a könyvvel kapcsolatos gondolatmenetet tévútra viszi. Az óind gyökerű Kámadéva még elmegy illusztrációként, de az ő szerepét sem kellene itt nagyon kiemelni, annál is inkább, mivel a könyvben nem is említik. Fontosnak tartom azt a megállapítást, hogy a Kámaszútra az életre tanító mű, mégpedig - hozzáteszem - a "jó életre". A könyv központi alakja a városiasodott világfi, illetve a kurtizán. Eköré csoportosul az egész mű, és nem vallási színezetű az egész. A mű félresiklik így, és olyan értelmezésre mutat, ami nem igaz. Ogodej ^Box 2009. május 28., 13:47 (CEST)

Egyetértek Ogodej, talán Denceyt kéne meggyőzni. – Vadszederke^Mágika 2009. május 28., 13:50 (CEST)

Fontos az, hogy ne pusztán erotikus műnek tekitse a szócikk olvasója a Kámaszútrát, hanem jelenjen meg a hinduizmus, mint a könyv forrása. A semleges nézőpont elve a cikkben megköveteli, hogy a keleti gondolkodásmód teremtette meg ezt a művet, aminek semmi köze a nyugatiak prűd és ostoba értelmezéseihez. Ezer százalék, hogy egy indiai olvasó inkább filozófiai műnek tartja, mintsem szerelmi tankönyvnek. – Dencey ^vita 2009. május 28., 14:04 (CEST)

Hát azt hogy mi teremtette meg ezt a művet, azt ma is élénk viták övezik. Tieken szerint paródia, de más szerint meg gyakorlati útmutató. A vallásosság (különösen a hinduizmus egy kifejezetten szektás részének) kiemelése szerintem hiba, van ilyen is, de félrevezető. Aki a megfelelő térbe akarja helyezni a cikket, az elolvassa a hinduizmusról szólót. Egyébként a Karma, Dharma, Káma stb. szerepel a cikkben, és ez lényeges. Azt nem tudom, hogy filozófiai műnek tartja-e egy indiai, nem tudom, nem mernék rá fogadni, sok filozófiai megállapítás (már ami az ind filozófiát illeti) nincs benne, illetve csak a kötelező köröket futják le, mint minden akkori műben szokásos volt. Továbbra sem vagyok meggyőzve. De hogy még egy szemléletes példát mondjak, Muhammad an-Nefzawi Illatos kert c. munkájához képest a Kámaszútra érzelmes lányregény, mégsem lehet ebből tanulságokat levonni az iszlám gondolkodás szabadosságára, már ha a csadorban megjelenő hölgyekre gondolunk. Ogodej ^Box 2009. május 28., 15:23 (CEST)

Siva a hindu istenháromság egyike, eredetileg a világ elpusztítója, később a termékenység és a világot átható energia ura, India minden részében ezer meg ezer templomot mondhat magáénak. Az ember azt látja Siva benáreszi legszentebb templomában, hogy a kultusz középpontja nem más, mint Siva férfiasságának jelképe, a lingam (hímvessző). Ez áll a szentélyben, amelyhez a hívők ezrei járulnak. Az ideérkező lányok és asszonyok áhítatos arccal állnak előtte, olvasztott vajjal kenik be, illatos virágfüzérrel ékesítik. Ugyancsak megszokott látvány a fák alatt elhelyezett lingamok előtt összekulcsolt kézzel ájtatoskodó nő képe. A hindu kalendárium egyik nagy napja, a február vége felé eső Sivarátri (Siva éjszakája, pontosabban nászéjszakája) ünnep. Ennek fénypontja az, hogy a hívő Benáreszben Siva templomába megy, és a Gangeszből egy rézedényben hozott vízzel a lingamot meglocsolja. Nem kevésbé „furcsának” látszik a 11. században épült, a dél-indiai Tandzsurban látható ezer lingam csarnok. A kelet-indiai, 9–12. századból származó építészeti szakmunka, a Silpa Prakása (Az építészet magyarázata) így szól: „Hallgasd meg a kámabandha (szerelmet ábrázoló szobrok) leírását… A káma a mindenség gyökere. Minden lény a kámából születik. Az ősanyag és minden lény a káma útján ölt újra testet. Siva és Sakti (Energia, a Sivát kiegészítő női princípium, amely megszemélyesítve Siva neje) nélkül a teremtés csak képzelgés lenne. A kámakalá (a káma művészete) cselekvése nélkül nincsen élet vagy halál.” A káma ilyen értelemben mélyen gyökeredzik az indiai gondolkodásban, már a Kr. e. II. évezred végén, a Rigvéda híres teremtéshimnuszában is így szerepel: „először a káma mozdult meg akkor, a szellem első megnyilatkozása.” A későbbi időben a káma az ember hármas életcéljának egyikeként szerepel, amelynek a vagyonszerzéssel (artha) és a hittel-erkölccsel (dharma) dialektikus egységben kell hatnia. – Dencey ^vita 2009. május 28., 15:35 (CEST)

Igen, teljesen így van, nem is ezen vitázunk, hanem a cikken. Síva templomaiban valóban ez a helyzet, azok, akik Sivát tekintik főistennek (saivák) azok kultusza a sivalinga imádatában is megnyilvánul. Akik meg Vishnut (vaisnavák), azoknál meg nem. Akik meg Brahmat, azoknál sem, igaz hogy neki annak ellenére hogy főisten, és a trimurti tagja, csak egy temploma van egész indiában. Akkor a cikkről:

• A cikk a könyvről szól, persze hogy be kell helyezni egy adott kulturális, társadalmi viszonyrendszerbe. Ezt azzal, hogy az indiai szexualitással kapcsolatos felfogást megemlíti, hozzátéve hogy milyen közegben (magánéleti, vallási) nyilvánul meg, teljesíti. Ez ide szerintem elég. Lehet külön cikkeket alkotni az indiai szexualitás története, vagy hasonló címen, mint pl. az enwikin is van, de ez a kámaszútra c. könyv. A vonalvezetést eltolni ilyen irányba, és túlhangsúlyozni akkor, amikor egyéb hiányosságok még fennálnak, (pl. Bennó felvetése, vagy Teemeah javaslatai) nem tartom jó ötletnek, mivel ismétlem - félrevezető. Az indiai kultúra szexualitásban is, mint az élet egyéb területein sokkal összetettebb annál, minthogy kijelentsük, hogy a kámaszútra azért jöhetett létre, mert ott szabadosabb a szex. Nem véletlen, hogy az indológusok többnyire zavarban vannak, ha összefoglalót kell írni a népi babonaság legvéresebb kultuszaitól kezdve a legmagasabb filozófiai téziseket felvonultató vallási áramlatokról, amit ma hinduizmusnak nevezünk.
• A könyvnek mégis nagy jelentősége van a modern világban, de nem is a könyvnek, hanem Burtonnak, aki külön műhelyt hozott létre ismeretlen szexuális tartalmú művek kiadására. Pl. az Anangarangát is ő jelentette meg először Benáreszben, saját költségén összesen 4(!) példányban. Később szisztematikusan próbálta lebontani prűd angol társadalmának előítéleteit. Aztán a megjelenései különböző kultúrákban és országokban, politikai rendszerek alatt, mind a könyvről szólna. Tehát nem az indiai kultúrának, és a félreértelmezett szexuális szabadosságának volt ilyen hatása, hanem a könyvnek, amit Burton kapart össze egész indiából, és fordíttatott le.
• A szöveg lassan áttekinthetetlen lesz, az olvasó nem tudja most miről is olvas, a könyvről, vagy az indiai szexuális kultúráról. De ha úgy gondolod, hogy ezek, meg egyebek ebben a témában még szükségesek, hagyd benne, azért vitalap ez, hogy ideírjam a véleményemet. Ogodej ^Box 2009. május 28., 17:39 (CEST)