Vita:Magyar Iszlám Közösség

Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2016. augusztus 29.

Mitológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Lexikonformára kéne hozni, kezdve egy bevezető írásával. -- nyenyec ☎ 2007. február 5., 01:48 (CET)

forrás sem ártana. – Türk kızı snail mail 2008. február 10., 12:07 (CET)

erősen szubjektív a következő megállapítás: "Ilyen központ sajnos mind a mai napig nem jött létre, pedig eltelt közel több mint 70 év az óta.", bennem, mint olvasóban felmerül, itt voltak 150 évig, nem volt elég?

A cikkből áthelyezett szakasz

Az iszlám vallás követőinek rövid története Magyarországon

Muszlimok már a Honfoglalás idején éltek Magyarországon. Mind a magyarok, mind a segédnépek tagjai között voltak muszlimok, akárcsak az Árpád-ház uralkodói idején. Ilyenek voltak a kunok, a jászok, a böszörmények és a hvarezmiek is. Sokan jelentős karriert futottak ben a királyi udvarban. Számos királyunkra (Aba Sámuel, Kun László) hatott az iszlám, mások (Könyves Kálmán) -látszólag- az iszlám ellen politizáltak. A híres arab utazó, Al-garnati szerint a XII. század közepén tízezer helyen tartottak pénteki imát. Ez persze túlzás, de biztosra vehető, hogy jelentős muszlim közösségek éltek hazánkban. A XIV. században viszont már csak néhány tízezer muszlimról tudunk. A török hódoltság idején az ország jelentős részét az iszlám elvei szerint kormányozták. Ugyanakkor az oszmán hatalom kivonulása után el kellett menekülnie a hazai muszlimságnak. Az akkori magyar muszlim közösségek a mai Törökország területén, az Antalya tartományban lévő Macarköyben telepedtek le. A XIX. században többek, így Bem József és Kmetty Ágoston is muszlim hitre tért, terjedt az orientalisták hatása. Ekkor szállta meg Ausztria-Magyarország Boszniát, így hazánk testközelbe került az iszlámmal. 1916-ban törvény született az iszlám vallás állami elismeréséről.

1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről

1.§. Az iszlám-vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik.

2.§. A mohammedán vallást követők vallásfelekezetté alakulásához a hitelvi, az erkölcsi tanokra, az istentiszteletre és egyéb vallási szertartásra vonatkozó szabályok bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat jóváhagyásakor nem esnek vizsgálat alá.

3.§. A mohammedán vallásfelekezet magyarországi szervezete, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, összefüggésbe hozható a mohammedán vallást követők Boszniában és Hercegovinában fennálló törvényes szervezetével. Lelkész és egyházközségi előjáró, vagy a felsőbb egyházszervezeti képviselet tagja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, a felekezet oly tagja is lehet, akinek képesítése a Boszniában és Hercegovinában ily állásra megkívánt képesítésnek felel meg. Ugyanígy lelkészek már az első hitközség megalakulása előtt is alkalmazhatók, ha számukra állásukhoz mért megélhetést biztosíttatik.

4.§. Az iszlám-vallás gyakorlása, valamint hitelvei, tanai és egyéb intézményei a fennálló törvények korlátain belül a törvényesen elismert vallást megillető jogvédelemben részesülnek. A mohammedán vallásfelekezetre egyebekben a törvényesen elismert vallásfelekezetekre vonatkozó jogszabályok irányadóak. Az esetleges szükséges további eltéréseket a minisztérium rendelettel állapítja meg.

5.§. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe s azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter hajtja végre."

A törvényt 1916. március 30-án hirdették ki.

Muszlim közösségek az I. világháború után

A magyarországi iszlám modern kori történelmében alapító-vezető szerepet játszó Durics Hilmi Huszein "effendi"-ből, – aki egy elszegényedett volt katonatiszt volt – világutazó és több újság címoldalán szereplő "budai nagymufti" vált. Sorsának alakulása egyben az ekkori hazai muszlim gyülekezet sorsát is jelképezte. Vezetése alatt több száz muszlim vett részt a a Rongyos Gárda tagjaként az 1921-es Nyugat Magyarországi felkelésben. Tevékeny részük volt abban, hogy ma Sopron és környéke magyar maradhatott. Ugyanakkor a Rongyos Gárda tagjaként Lengyelországban a Honi Hadsereg támogatójaként a megszálló nácik ellen is küzdöttek.(Már Durics Hilmi nélkül). Durics Hilmi, egy a Gül Baba türbe mellett építendő iszlám központot szeretett volna létrehozni a saját vezérlete alatt, de tervét nem tudta megvalósítani. Ekkoriban Magyarországon körülbelül 4000 fős muszlim közösség élt, ebből megközelítőleg 300 főt számlált az a török kolónia, amely itt maradt az első világháború után, Abdul-Latif török imám vallási vezérlete alatt. (Germanus 30 ezer muszlimot említ) A többiek bosnyákok, s albánok, macedóniaiak voltak. 1932. november 22-én a budapesti főpolgármester a 199. 550/1932. X. ü. o. számú rendelettel Durics Husszein Hilmit bízta meg a fővárosi temetőkben lévő muszlim halottak sírjainak felügyeletével, gondozásával. A II. világháború után a muszlim közösségek elsorvadtak, ám a törvény életben maradt. Germanus Gyula személyében muszlim képviselője is volt a magyar parlamentnek. 1956-ban a Forradalom idején sok muszlim harcolt a megszálló oroszok ellen, majd a bukás után kivándoroltak Nyugatra.

Tatarozás sablon

A cikk nagyobb tartalmi, formai átalakításra kerül sor, várhatóan néhány napon belül kész lesz. Ogodej ^vitalap 2010. január 29., 20:53 (CET)

Sablonlevétel. Hivatkozás az „Iszlám” szócikk átfedő részére.

Régen ottfeledték a sablont. Az ígért átdolgozás látszik. Jobb a cikk. Természetes átfedésbe került a kiváló „Iszlám” szócikk megfelelő részeivel. Partmoso ^vita 2016. augusztus 29., 21:01 (CEST)