Vita:Napforduló
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: KGyST (vita), értékelés dátuma: 2008. július 13. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Módis Ágnes Vadszederke (vita), értékelés dátuma: 2015. május 22. | |
Lektor sablon - 2013. dec. 16. szerkesztés
A nyári napforduló "Jellemző pozíciói" szakaszban furcsálltam, hogy a Déli sarkon pont ekkor nem kel fel a Nap, a Stellarium programban megnéztem, és aszerint nem igaz, hogy nem kel fel a nap dec. 21-én a Déli sarkon, hanem éppenséggel fent van egész nap.
Emiatt a többi hasonló infót is ellenőrizni kellene. A Stellariumban eléggé megbízom, így azzal ellenőrizni tudom a többit is, de más is beszállhat az adatellenőrzésbe. misibacsi*üzenet 2013. december 16., 18:51 (CET)
Hát ez attól függ, milyen inerciarendszerben nézzük. Míg a napéjegyenlőség globális, a nyári és téli napforduló félgömbspecifikus. A mi nyári napfordulónk idején bizony nem kel fel a nap a déli sarkon. Természetesen az Antarktisz saját nyári napfordulójakor pedig nem nyugszik le. – LA
pankuš 2013. december 16., 18:59 (CET)
- A cikk külön megemlíti az északi és déli féltekét (a dátumok is eltérnek), ez a rész rendben lévőnek látszik. Talán azt akarta valaki írni, hogy "nem nyugszik le", de mire leírta, az lett belőle, hogy "sohasem kel fel". Van ilyen.
- Elkezdtem ellenőrizni. misibacsi*üzenet 2013. december 16., 19:16 (CET)
Készen vagyok a cikk átírásával a Stellarium nevű csillagászati program adatai alapján. Azt a megoldást választottam, hogy a "jellemző pozíciók"-at dátum szerint adtam meg, mert nekem zavaró volt, hogy a napfordulókhoz tartozó adatok más dátumhoz tartoznak az északi és a déli féltekén és az adatoknál ez nem különült el. Egy csomó adatot módosítottam, remélem nem írtam el semmit. Kétség esetén másik programmal is tudom ellenőrizni. misibacsi*üzenet 2013. december 16., 20:40 (CET)
Dátum szerint legalább egész biztosan egyértelmű. – LA pankuš 2013. december 16., 20:44 (CET)
A cikkben lévő Napmagassági adatokat és a nappali órák számát újból korrigáltam, ezúttal a SOLEX v110 nevű csillagászati programmal. A Stellarium-ban egy plugin végzi ezeket a számításokat és kétségek merültek fel a plugin működésével kapcsolatban. misibacsi*üzenet 2013. december 21., 11:28 (CET)
Érdekes módon ez a cikk eddig nem volt a figyelőlistámon, ezért nem is tudtam hozzászólni. Most megnéztem a nappal hosszait a Csillagászati évkönyvben, egyeznek a cikkben írtakkal. A delelési magasság meg egyszerű kivonási művelet... --Porrimaeszmecsere 2013. december 21., 14:51 (CET)
- Hogy is van ez a kivonás? Miből jön ki a delelési magasság? Megnéznéd, hogy a napos órák hossza változik-e évről évre? Nagyjából félórára kerekítettem az értékeket, nem akartam túl precíz lenni, mert hátha csak 2013-ban volt annyi. Gondolom a Föld tengelyferdeségéből következik, az meg igen lassan változik (lásd: precesszió). Írjam be óra: perc pontossággal a napos órák számát? misibacsi*üzenet 2013. december 22., 10:59 (CET)
- Egy égitest delelési magassága= 90°-φ+δ, ahol φ a megfigyelőhely földrajzi szélessége, δ pedig az égitest deklinációja. Ha a kapott érték 90°-nál nagyobb, akkor az égitest nem déli, hanem északi irányban kulminál. Természetesen a delelési magasság megmérve nem pontosan ennyi, mert a légköri refrakció az égitestet látszólag mindig emeli, a magasságtól függő mértékben.
- A nappal hosszát nem nézem az évkönyvekben, mert számottevő különbség egy-két évtized alatt nincsen. Szerintem tökéletesen jó a mostani pontosság ebben a szövegkörnyezetben; akinek másodperc pontosságra van szüksége, nem itt fogja keresni. --Porrimaeszmecsere 2013. december 22., 11:36 (CET)
Köszönöm a válaszokat. Akkor eszerint nem változtatok a cikken. misibacsi*üzenet 2013. december 22., 15:48 (CET)
27 órát van fent szerkesztés
fussatok neki mégegyszer... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 84.3.88.196 (vitalap | szerkesztései) 2017. december 6., 11:51
- Hol és mikor van ez a 27 órás nap? Valamilyen adatforrást tudsz mutatni rá? misibacsi*üzenet 2017. december 6., 18:41 (CET)
- Megtaláltam. A Napforduló#Jellemző pozíciók június 21-én alfejezetről van szó, amikor a nyári napforduló napján az északi sarkkörön a Nap 1,5 órával előbb kel és ugyanannyival később nyugszik (24+3 óra)... – Fekist vita 2017. december 10., 19:09 (CET)
Hajlásszög szerkesztés
A cikk szerint a „nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól”, és a „téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól”. Ez így nyilvánvalóan nem lehet igaz: Ma például az északi féltekén nyári napforduló van, a déli féltekén meg téli, tehát a fent idézett mondatok szerint az északi féltekén a legkisebb volna a napsugarak és a földtengely hajlásszöge, a délin meg a legkisebb, miközben a valóságban ez a hajlásszög független attól, hogy a megfigyelő melyik féltekén van.
Ahhoz, hogy ezt a hajlásszöget egyáltalán értelmezni tudjuk, világossá kell tenni, hogy mi a geometriai jelentése a napsugaraknak és a Föld tengelyének. Ha ezeket egyeneseknek tételezzük fel (tehát a napsugaraknak a Nap középpontját a Föld középpontjával összekötő egyenest feleltetjük meg, a Föld tengelyének pedig a két sarkot összekötő egyenest tekintjük), akkor itt, ugye, egyenesek hajlásszögéről van szó, márpedig két egyenes hajlásszöge sose nagyobb a derékszögnél. Ebben a felfogásban a földtengely és a napsugarak hajlásszöge a napfordulók idején a legkisebb (mindkét napforduló idején 66,5 fok) és a nap-éj egyenlőség idején a legnagyobb (90 fok).
Alternatív lehetőség az, hogy a napsugarakat és a földtengelyt irányított szakasznak, vektornak fogjuk föl. Logikusnak tűnik a földtengely-vektornak a Föld középpontjából az Északi-sark irányába mutató vektort tekinteni (ha a Föld forgását vektorként értelmezzük, annak a vektornak is ez az iránya), és kézenfekvő a napsugarak irányát is a Naptól a Föld felé mutató vektorként felfogni. Ebben a felfogásban a hajlásszög a decemberi napfordulókor a legkisebb (66,5 fok) és a júniusi napfordulókor a legnagyobb (113,5 fok). De hogy ezek közül melyik a téli és melyik a nyári napforduló, az persze attól függ, hogy a megfigyelő melyik féltekén van.
Ha nincs kifogás, este átírom ezt a részt a cikkben. --Malatinszky vita 2020. június 20., 15:56 (CEST)
@Malatinszky:Jogos az észrevételed, én magam is morfondíroztam ezen a megfogalmazáson - meg a kapcsolódó részeken is - pár hete, amikor ez a csillagászati jelenség képbe került; tettem is némi magyarázatot a dátum változással kapcsolatban. A dolog azért van függőben, mert biztonság kedvéért csillagász kollégát is kérdeztem ez ügyben, de eddig még sajnos nem kaptam választ.
Azért a jelenlegi megfogalmazást nem tartottam tragikusnak, mivel a földtengely és a napsugarak nap-éj egyenlőségkori 90 fokáról indulva nyáron a hajlásszög logikusan belegondolva csökken, egészen a napfordulóig, utána meg növekszik.
A fentebb írt két eset közül a csillagászatban a második használatos, azaz a földtengely az égi északi pólus irányát jelöli ki. Én azt javaslom, hogy az átfogalmazást ennek alapján végezd; kíváncsian várom az eredményt.– Porrimaeszmecsere 2020. június 20., 18:36 (CEST)
@Malatinszky:Úgy tűnik, hogy az eltelt egy hét alatt nem volt lehetőséged átírni a szöveget. Közben – az említett szakmai vélemény beérkeztével – átírtam a szócikket úgy, hogy már nincs benne az inkriminált hajlásszög kifejezés.– Porrimaeszmecsere 2020. június 28., 15:38 (CEST)
- Köszönöm. Malatinszky vita 2020. június 28., 15:53 (CEST)
A napfordulók elnevezése a déli féltekén szerkesztés
Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a korábban ilyen értelmű megkülönböztetéseket nem véletlenül töröltem a cikkből. Azt nem vonom kétségbe, hogy a déli féltekén élő népek fordítva nevezik a napfordulókat, azonban Marik Miklós Csillagászatában erről nincsen szó. Itt egy csillagászati jelenség nevéről van szó. Nézzünk egy másik esetet, a tavaszi nap-éjegyenlőséget: az északi féltekén március 21-én kezdődik a tavasz. Ezt az argentinok mondhatják őszi nap-éjegyenlőségnek, de a tavaszpontot - az egyenlítő és az ekliptika azon metszéspontját, ahol a Nap a déli félgömbről az északira lép -, amely a koordináta- és naptárrendszer alapja, csak nem fordítják át őszpontra?
Szóval én Marik Miklós nyomán továbbra is azt vallom, hogy csillagászatilag június 21-e táján az egész Földön nyári napforduló van.– Porrimaeszmecsere 2020. június 29., 21:41 (CEST)
Ezt vallanod szíved joga, de attól még az egyenlítőtől délre élő emberek a júniusi napfordulót továbbra is télinek fogják nevezni. Punta Arenasban múlt szombaton, a napforduló napján +1 fok volt, amikor délután fél hatkor lement a nap. Én nem csodálkozom, hogy az emberek nem a nyári napfordulót ünnepelték ott. --Malatinszky vita 2020. június 30., 00:40 (CEST)