Vitanova

	Vitanova (Vitanová)
; Vitanova címere	; Vitanova zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turdossini
Rang	község
Első írásos említés	1550
Polgármester	Dušan Ondrík
Irányítószám	027 12
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TS
	Népesség
Teljes népesség	1321 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	699 m
Terület	45,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 21′ 18″, k. h. 19° 43′ 46″49.355000°N 19.729444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 18″, k. h. 19° 43′ 46″49.355000°N 19.729444°E
	Vitanova weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vitanova témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vitanova (1899-től Vidháza, szlovákul Vitanová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.

Fekvése

Trsztenától 10 km-re keletre, az Oravica-patak partján fekszik.

Története

1550-ben alapították a vlach jog alapján, ekkor „Vitanova” néven említik először. Az árvai uradalomhoz tartozott. Határában a 17. században vasércet bányásztak. 1626-ban mintegy 170 lakosa volt. 1683-ban lengyel és litván hadak pusztították el, többször szenvedett árvíztől is. 1715-ben 170 lakosa volt. 1770-ben már 319-en éltek a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VITANOVA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Tersztenához 1 1/4 órányira, Oravicza vize mellett; határja 3 nyomásbéli, termékeny, de nagy viszontagságoknak vagyon kitéve, mivel a’ Kárpát hegyéről sebesen leomladozó vizek, és zivatarok nem tsak vetéseiket semmivé teszik néha, hanem szántóföldgyeiket is nagyon rongállyák.”^[2]

1828-ban 145 házában 823 lakos élt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de fejlett volt a háziipar is. Fűrésztelepei, posztószövő kallómalmai voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vittanova, tót f. Árva vm. a gallicziai határszélen: 810 kath., 10 zsidó lak. Földje felette sovány. Van fűrészmalma, falerakó helye, s 46 4/8 sessioja. Gyolcscsal is kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

1899-ben nevét „Vidházára” magyarosították. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

A második világháború végén az egész falu leégett, csak néhány kisebb házikó maradt meg belőle.

Népessége

1910-ben 817, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1225 lakosából 1218 szlovák volt.

2011-ben 1299 lakosából 1249 szlovák.

Nevezetességei

Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült.
A barokk Szent Rókus szobrot 1770-ben készítették.
A falu Mária-oszlopa népi kőfaragó munka.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]