Vledény
Vledény (románul: Vlădeni, németül: Wladen) falu Romániában, Erdélyben, a Barcaságban, Brassó megyében.
| Vledény (Vlădeni) | |
 | |
| Vledény | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Szunyogszék |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szunyogszék |
| Irányítószám | 507061 |
| SIRUTA-kód | 40946 |
| Népesség | |
| Népesség | 771 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 25° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 25° 22′ 01″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Feketehalomtól 11 km-re északnyugatra, az E68-as főút jobb oldalán, a Persányi-hágó barcasági végében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Neve a román Vlad személynévből való. Első említése: 1570.
Története szerkesztés
Román alapítású település. 1711-ben 68 jobbágy- és 16 zsellércsalád lakta. Lakói többsége ún. taksás jobbágy volt, akik a földesúri szolgáltatásokat pénzzel váltották meg.[2] 1717-ben a brassói tanács fogadó építésére adott engedélyt Andreas Schoppelnak, amely még a 20. században is működött.[3] 1798-ból való az első adat iskolájáról. 1817-től hetente kétszer postakocsijárat állt meg benne. 1824 körül egy görög tanító tanította a gyerekeket, többek között görög nyelvű imákra és énekekre. 1848-ban 470 lakosa halt meg kolerában. 1849. március 18-án Czetz János aratott győzelmet a falu mellett. 1863-ban Brassó vidékétől Fogaras vidékéhez csatolták. 1876 és 1925 között Fogaras vármegyéhez tartozott. 1849-től a vasút megépítéséig lakóinak fő jövedelemforrása a szekerező kereskedelem volt: a brassói ipar termékeit, a havasalföldi halat, a vajdahunyadi, torockói és dornai vasárukat, a parajdi sót, a csicsói malomkövet és a medgyesi bort adták-vették. Hunfalvy Pál 1887-ben módos falunak írta. Jelentékeny volt a vledényiek mészégetése is.[4]
1896-ban 4980 holdnyi határából 2112 hold volt erdő (bükkös), 1405 rét, 1028 szántó és 402 legelő. Az 1900-as években, mivel a vasutak kiépülése után a fuvarozás már nem hozott bevételt, a határ nagy része pedig nem volt alkalmas szántóföldi művelésre, nagyon sokan jártak dolgozni az Egyesült Államokba és Argentínába. Volt olyan év, amikor százezer koronát küldtek haza családjukhoz.[5]
1941 és 1943 között szovjet hadifogolytábor működött a közelében. A hadifoglyok a Persányi-szoroson áthaladó alagút fúrását végezték. A táborban meghalt 1057 hadifogoly az 1947–48-ban kialakított katonai temetőben nyugszik, amelyet 2007-ben felújítottak.[6]
Lakossága szerkesztés
1900-ban 1390 lakosából 1360 román, 21 német és 8 magyar anyanyelvű; 1358 ortodox és 21 evangélikus vallású volt.
2002-ben 905 lakosából 853 román, 25 magyar és 25 cigány nemzetiségű; 851 ortodox, 34 adventista és 11 római katolikus vallású.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1903-ban Dumitru Stăniloae ortodox teológus.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ George Maior: O pagină din luptele românilor cu sașii pe terenul social, cultural și economic. București, 1910, 30. o.
- ↑ Minerva Nistor: Hanurile. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 2. București, 1974, 152. o.
- ↑ V. I. Istrati: Valea Oltului cu împrejurimele ei din Ardeal sau amintiri din 1866–1870. București, 1926, 58. o.
- ↑ Nicolae Iorga: Neamul romănesc în Ardeal și în Țara Ungurească. București, 1906, 1. köt., 51–52. o.
- ↑ Oficiul Național Pentru Cultul Eroilor. [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
Források szerkesztés
- Iacob Zorca: Monografia comunei Vlădeni. Sibiiu, 1896
Képek szerkesztés
-
Szent Vazul ortodox templom -
A falu a 20. század elején, Leopold Adler felvételén -
Szovjet katonai temető
.svg){kind=small}
