Főmenü megnyitása

Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (oroszul: Владимир Афанасьевич Обручев; Klepenyino, 1863. október 10.Moszkva, 1956. június 19.) orosz geológus, geográfus, felfedező; a Szovjet Tudományos Akadémia tagja (1929), a Szovjet Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnöke, a Szocialista Munka Hőse. Egyike volt az orosz tudományos-fantasztikus irodalom első íróinak.

Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev
Vladimir A. Obruchev (timbre soviétique).jpg
Született 1863. október 10.
Klepenyino
Elhunyt 1956. június 19. (92 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Gyermekei Dmitriĭ Vladimirovich Obruchev
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Sztálin-díj
  • Lenin-rend
  • Szocialista Munka Hőse
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Emlékérem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Medal "In Commemoration of the 800th Anniversary of Moscow"
  • Medal In memory of Alexaner III
  • Gold medal of Academy of Sciences of the USSR of A. P. Karpinsky
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1938)
Sírhely Novogyevicsi temető

Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev aláírása
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Obrucsev a szentpétervári Bányászati Intézetben végzett 1886-ban. Még ebben az évben a Kaszpi-tengeren túli vasútvonal építésénél kezdett dolgozni mint geológus. 1886–1888 között három expedíciót is vezetett Közép-Ázsiában, a terület földtani viszonyainak a megismerésére. Utoljára erre a területre 1928-ban tért vissza a Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából. 1889 és 1891 között Szibériában dolgozott Irkutszkban. 1892 és 1894 között részt vett egy expedícióban, amelynek célja Mongólia és Észak-Kína földtani viszonyainak a megismerése volt. 1905 és 1914 között Dzsungáriában kutatott, a mongol Altaj-hegységtől délre. Élete folyamán számos intézményben töltött be oktatói, kutatói szerepet: volt a Tomszki Állami Műszaki Egyetem professzora (1919–1921), a szimferopoli Taurida Egyetem oktatója (1918–1919), a moszkvai Bányászati Akadémia oktatója (1921–1929), a Szovjet Tudományos Akadémia állandóan fagyott területek kutatásával foglalkozó bizottságának a tagja (1939-ig), továbbá a Szovjet Tudományos Akadémia Földtani és Földrajzi Osztályának vezetője (1942–1949).

Tapasztalatait számos könyvben és tanulmányban örökítette meg, behatóbban foglalkozott a Közép-Ázsiában található lösz keletkezésével, Szibéria eljegesedésével és tektonikai, geológiai felépítésével. Kutatásaiért számos kitüntetésben részesült. A szovjet tudományos-fantasztikus irodalom megteremtőjének lehet tekinteni. Utazás Plutóniába című regénye (eredeti címe Плутония, Plutonyija) először 1924-ben jelent meg és több kiadást is megért, és mind a mai napig népszerű. Az obrucsevit nevű ásvány, egy hegyes terület Tuvában, egy hegyvidék a Vityim folyó felső folyásánál, egy oázis az Antarktiszon, egy kráter a Holdon viseli a nevét.

Obrucsev magyarul is megjelent műveiSzerkesztés

  • V. A. Obrucsjevː A hegyek és a szárazföldek keletkezése; ford. Wessely László; Szikra, Bp., 1949 (Marxista ismeretek kis könyvtára)
  • Középázsia hegyein és sivatagjain át; ford. Sándor Endre; Művelt Nép, Bp., 1950
  • Ismerkedés a geológiával; ford. Dessewffy Olivér; Művelt Nép, Bp., 1951 (Ember és világ)
  • Utazás Plutoniába. Regény; ford. Gellért György; Ifjúsági, Bp., 1954
  • Utazás Plutóniába. Fantasztikus képregény; szöveg, rajz Zórád Ernő; Táltos, Bp., 1983