Szimferopol

város a Krímben

Szimferopol (ukránul Сімферополь, oroszul Симферополь, krími tatár nyelven Aqmescit, örményül Սիմֆերոպոլ / Сімферополь; jelentése: A fehér mecset) város a Krímben.[2] A város a Salhir folyó mellett helyezkedik el.

Szimferopol (Сімферополь)
Szimferopol címere
Szimferopol címere
Szimferopol zászlaja
Szimferopol zászlaja
Becenév: Город пользы (A hasznosság városa)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna (de jure)
 Oroszország (de facto)
Terület Krími Autonóm Köztársaság (Ukrajna)
Krími Köztársaság (Oroszország)
Járás Szimferopoli járás
Jogállás város
Alapítás éve1784
Polgármester
  • Igor Lukashyov
  • Yelena Protsenko
Irányítószám 295000—295490 (de facto)
Körzethívószám +7 3652
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség340 540 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3183,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület107 km²
IdőzónaMSK (de facto) (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 34° 06′ 00″
Szimferopol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szimferopol témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajza szerkesztés

A város a Krím félsziget déli részén, a Krími-hegység északi lejtőjén fekszik. Mellette helyezkedik el a róla elnevezett szimferopoli víztározó.

Éghajlata szerkesztés

Meleg nyarak és nem túl hideg telek jellemzők. A januári átlaghőmérséklet –0,5 °C, júniusban pedig 21,2 °C. Az átlag csapadékmennyiség évi 510 mm körüli és mintegy 2470 órát süt a nap.

Szimferopol (1981–2010, extrém: 1886– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)20,421,928,731,534,237,739,339,537,233,328,025,439,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,94,79,115,921,425,728,928,623,117,010,45,616,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−3,2−0,24,89,513,916,516,111,66,82,2−1,16,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−26,0−30,3−18,4−11,1−8,40,73,63,8−5,1−11,4−21,7−23,2−30,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)393638343558455242424945515
Havi napsütéses órák száma88100164211282314341316261204114752470
Forrás: Pogoda.ru.net,[3] NOAA (sun 1961–1990)[4]


Látnivalók szerkesztés

Szalgirka park/Botanikus kert (парк "Салгірка" (ботанічний сад), вул.Ялтинська, 2) 18. század vége

'Tavrika', a 750 éves tölgy (750-річний дуб "Тавріка") 14. század

Műemlékek szerkesztés

P.P. Pallasz háza (садиба П.П.Палласа, вул. Ялтинська, 2), 18-19. század

Voroncov palota és melléképüleei Szalgirciben (дворец М.Воронцова в парке Салгирка, проспект Вернадского, 2) 1826. Klasszicista.

Vasútállomás (вокзал, Привокзальная площадь , 1) 1951-1953.

Szentháromság zárda (Троицкий женский монастырь, улица Одесская, 12)

Kebir mecset (мечеть Кебир-Джами, улица Курчатова, 4) 1508., 1772., 1907.

Szkíta település maradványai (городище "Неаполь Скифський", улица Археологическая, улица Батаева, улица Воровского) 3-4. század

Taranova-Belozorova (дом Таранова-Белозёрова, улица Карла Маркса, 28/10) 1822-1826.

Középkori lakóépület (дом Ф.Мюльгаузена, улица Киевская, 24) 1787.

Páter-Pál-székesegyház (Петропавловский кафедральный собор, улица Октябрьская, 11) 1866-1870.

Troszvjátszká templom (Храм трёх святителей, улица Гоголя, 16) 1904.

Kenasza imahely кенаса, улица Караимская (korábban Пархоменко), 6 1891-1896. Eklektikus.

Kosztyántina és Elena házitemplom (Константино-Еленинская церковь. улица Октябрьская), 19. század második fele, orosz stílus

Szent (Nagy) Vaszilij szemináriumi temploma (семінарська церква свв.Василя Великого, Григорія Богослова та Іоана Золотоуста,вул.Героїв Аджимушкая, 7 / вул.Гоголя, 16) 1903., 1930-as évek.

Víztorony (водонапорная башня, улица Гурзуфская, 5) 1920-as évek.

Szavopulo-szökőkút (фонтан А.Савопуло, проспект Кирова) 1881.

Adzsi-Szit-Nafe-mecset (мечеть Аджи-Сеит-Нафе, переулок Колодязный, 3) 18. század vége - 19. század eleje

Bahcsiszeráji Nagyboldogasszony-remetelak (Бахчисарайський Успенський скит, вул.Турецька, 9 / вул.Сергєєва-Ценського, 5)

Viszockovo és Társa teakereskedés (Zincsina épület) (магазин "Торгівля чаями Висоцького та Ко" (будинок Зінчина), вул.Турецька, 21 / вул.Чехова, 5) 19. század második fele

Angyali üdvözlet-apácazárda (Благовіщенське подвір'я Космо-Даміанівського жіночого монастиря, вул.Курчатова, 1)[5]

Múzeumok szerkesztés

  • Művészeti Múzeum Karl Libknekhta u. 35. Az óvárosban található, 1913-ban épült neoklasszicista épületben. Anyaga helyi arisztokraták tulajdonában volt nyugat-európai és orosz 16-20. századi képzőművészeti tárgyak. Ivan Ajvazovszkij és Arhip Kuindzsi festők munkái is megtalálhatók közte a híres "Holdfényes éj a Dnyeperen". A múzeum egy másik részben a szovjet kor művészeinek alkotásai és a modern krími illetve ukrán művészek kiállítása látható. Nyitva: 10:00-16:30.
  • Taurida Központi Múzeum Gogolja u. 14. Az épület 1909-ben bíróságnak épült. Több mint 150 000 kiállítási tárgy. Krím történelme az i.e. 3. évezredtől. A krími gótok kincseinek kiállítása hétvégenként látogatható. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.
  • Krími Néprajzi Múzeum Puskina u. 18. A néprajzi részleget 1923-ban alapították. A keleti szlávok (oroszok, ukránok, fehéroroszok) kultúrájának gazdag anyaga látható, valamint tatár, karaita, örmény, cigány, észt, bolgár, moldovai, olasz, lengyel és magyar néprajzi tárgyak. Kedden zárva, egyébként nyitva 09:00-17:00 között.

Panoráma szerkesztés

A város látképe a repülőtér felől

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.citypopulation.de/en/russia/cities/southern/, 2022. szeptember 27.
  2. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
  3. Climate Averages for Simferopol (orosz nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2019. december 14.)
  4. Simferopol Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. november 28.)
  5. Látnivalók, (ukránul), (oroszul) és (angolul)

További információk szerkesztés