Volinja
Volinja falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.
| Volinja | |
.jpg) | |
| Volinja vasútállomása | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Dvor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44435 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 47″, k. h. 16° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 47″, k. h. 16° 28′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Volinja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Sziszek városától légvonalban 33, közúton 47 km-re délre, községközpontjától 18 km-re északkeletre a Báni végvidék déli részén, az Una bal partja mentén, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén Kuljani és Hrvatska Kostajnica között, az azonos nevű patak partján fekszik. Itt halad át a Sunját a boszniai Bihácson keresztül Kninnel összekötő vasútvonal, melynek egyik vasútállomása itt található. Volinja vasúti határátkelőhely a bosnyák határon.
Története szerkesztés
A település neve a „vol” (ökör) állatnévből származik. A 15. században az innen délre, az Una szigetén állt Dobra Njiva várának uradalmához tartozott. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Volinja területén is állt ilyen őrhely, ahonnan az Unamenti határt szemmel tartották. Volinja benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.
1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 110, 1910-ben 404 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. Szerb lakossága fellázadt a fasiszta horvát hatalom ellen, sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A nemzeti felszabadító háború hőseinek és a fasizmus áldozatainak emlékművét 1956-ban avatták. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 3%-a horvát, 91%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 77 lakosa volt.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 110 | 124 | 138 | 229 | 274 | 404 | 292 | 351 | 265 | 286 | 286 | 272 | 252 | 228 | 81 | 77 |
Nevezetességei szerkesztés
- Határában vasúti híd vezet át az Unán.
- A nemzeti felszabadító háború hőseinek és a fasizmus áldozatainak emlékművét 1956-ban avatták, ma elhagyatott állapotban áll.
Kultúra szerkesztés
- A településen (Volinjski Jarak) hagyománya van a népi hangszerkészítésnek.
- Ifjúsági háza a 20. század közepén épült Volinjski Jarak településrészen.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
- Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
- Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)
