Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (29. hét) szerkesztés

 
Petőfi Sándor (ősfénykép, 1844)

Petőfi Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős. 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, mint Petrovics Alexander. A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, közben verseket kezdett írni. 1844-től Pesten élt. Amikor 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot próbált szervezni, már országos hírű költő volt. Kevés olyan költő van a világirodalomban, akinél az élet és költészet olyan tökéletes egységet alkotott, mint Petőfinél. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a jelképévé vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A történészek mai álláspontja szerint 1849. július 31-én esett el a segesvári csatában.

Petőfi addig ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelenik meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza. Ő ír először verseiben a „világszabadságról”. Petőfivel teljesen új hang szólal meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba. A versek külső formája helyett a gondolatot állítja középpontba.

Számos költeménye minden magyar előtt közismert. Külföldön is ő a legismertebb magyar költő, a Szeptember végén című versét például a világ szinte összes irodalmi nyelvére lefordították. János vitéz című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm is készült. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.