Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2016-04-24

Első világháború

szerkesztés
  Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
Ha nem lettünk volna a monarchia része, hanem sikerül függetlenedni 1848-ban vagy később, akkor is belesodródtunk volna az I. világháborúba?
--86.101.200.20 (vita) 2016. április 24., 14:49 (CEST)[válasz]
válaszféle

A történelemben nincs olyan, hogy "mi lett volna, ha...". Erre a kérdésre nem lehet válaszolni, persze lehet elemezni az akkori helyzetet, és lehet spekulálni. Nem valószínű, hogy kimaradhattunk volna, hisz a szomszédok valószínűleg megtámadtak volna. Wikizoli vita 2016. április 24., 14:58 (CEST)[válasz]

Kiegészítés

Teljes mértékig egyetértek Wikizolival. A történelem nem kísérlet, hanem leíró tudomány.

Azt azonban hozzá kell tennem, hogy az adott korban nem léteztek még azok az országok, akik "megtámadhattak volna bennünket". Csehszlovákia akkor még nem létezett, és Erdély még Magyarország volt. Az megint csak találgatás kérdése, hogy Csehország sorsa mi lett volna, hiszen része volt az osztrák császárságnak. Ugyanis a hajtóerő, amely Csehszlovákiát létrehozta, nem Pozsonyból származott, hanem Prágából.

1868-ban megtörtént a kiegyezés Horvátországgal, és ugyanez történt volna Ausztriával is. Következésképp Magyarország ugyanabba a politikai érdekszférába került volna akkor is, ha nem tagja a Habsburg birodalomnak. Az első világháború kitörésének kulcsa Németország; Vilmos császár; és mi ebbe az érdekkörbe tartoztunk. MZ/X vita 2016. április 24., 17:57 (CEST)[válasz]

Románia nemcsak, hogy létezett, de meg is támadta az osztrák-magyar monarchiát 1916-ban. Ugyanezt tette volna a kisebb Magyarországgal is. Wikizoli vita 2016. április 24., 18:53 (CEST)[válasz]

Egyébként pedig belesodródtunk volna, mert a világháborúba nem azért sodródtunk, mert Magyarország a monarchia része volt, hanem mert egyrészt olyan ellenérdekek léteztek, melyek a közép-európai népek egymás közötti megosztottságában voltak érdekeltek, másrészt mert mind a magyarok, mind a nemzetiségek nacionalizmusa nem volt mentes a politikai túlzásoktól. Apród vita 2016. április 25., 00:19 (CEST)[válasz]

Nemcsak azért sodródtunk....., hanem... A 20. század elején Erdélyben (és a Partiumban valamint a Kelet-Bánságban) a románok többségben voltak, Vajdaságban pedig a szerbek... Nyilvánvalóan csak a megfelelő alkalomra volt szükség, hogy megszerezzék ezeket a területeket. Az ezeréves Nagy-Magyarországról már a 19. század közepén le kellett (volna) mondani. De az uraink ezt nem vették tudomásul. 1867-ben inkább Ausztriához kötötték az országot - hogy egészben(?) maradjon.--Holdkóros vita 2016. április 26., 23:16 (CEST)--Holdkóros vita 2016. április 26., 23:16 (CEST)[válasz]