Wikipédia:Véleménykérés/Metróállomások távolsága

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!

---

Budapesti metró és a három létező metró szócikke

Irreleváns-e a metróállomások légvonalbeli távolságáról beszélni?

Egyik álláspont:

A metró cikkben a metró hosszáról, és az egyes megállók közt futott útról kell írni, nem a felettük levő felszíni pontok légvonalbeli távolságáról.

Másik álláspont:

A metró szócikke nem pusztán a műszaki kivitelezésről kell hogy szóljon, hanem egy közlekedési funkciót betöltő eszközről is, amely A-ból B pontba viszi el az utast. (…) A közember számára éppen az a lényegtelen, hogy a metró itt vagy ott miféle görbülettel teszi meg azt az utat, amit akár nyílegyenesen is megtehetne.

Várjuk a hozzászólásokat!

Szerintem nem irreleváns, de ha vannak adataink a tényleges megtett távolságra, azt is bele kéne írni. SyP 2008. július 12., 14:01 (CEST)

Az eredeti vitát is olvasva szerintem mind a két adat releváns: a megállók közötti út a metró műszaki megoldásai szempontjából lényeges, míg az állomások közötti felszíni távolság (akár légvonalban, akár az utcán sétálva) az utazók szempontjából releváns (mert az utast nem érdekli, hogy a metró tesz egy félkört a normafa körül, mielőtt átér a 300m-re légvonalban levő megállóhoz, addig, míg az út nem tart elviselhetetlenül hosszú ideig). – grin ✎ 2008. július 21., 12:53 (CEST)

Én is olvastam az eredeti vitát, annyira megragadott a kérdés :) Szerintem a két mérőszám viszonylatában egy adatról és egy adatnak nem nevezhető számról lehet beszélni. Mestska felvetése nagyon ott van, amely szerint nincs minden állomáson elhelyezve egy lélektani 0 kilométerkő, ezért a sétálós "adat" nem is fejezhetó ki egyértelműen. Az önkényesen megválasztható távolság-végpontok miatt akár egy egész kilométer is lehet az eltérés, még Budapest viszonylatában is; gondoljatok a Deák-térre, ahol van egy az NDK Centrumnál, egy a 49-es villamosvágányok között, egy pedig a régi buszpályaudvarnál. Tehát az adat mindenképpen legyen lexikontéma, és amennyiben a felszíni távolságmérés végpontjait egyértelműen és egységesen (vagy ahhoz nagyon közeli módon) meg lehet határozni, akkor az is szerepeljen.– Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. július 21., 13:12 (CEST)

Bevallom, az eredeti vitát nem olvastam, de szerintem mind a két adat lehet hasznos, amennyiben rendelkezésre áll. Az, hogy az egyes állomásokon honnan mérnek, a mi szempontunkból mindegy, úgyis valamilyen forrásból fogjuk venni az adatokat, nem pedig valamelyik szerkesztőtárs fog kibattyogni egy centivel a kezében a szavazással megállapított pontra. Mami^rendelő 2008. július 21., 13:17 (CEST)

Véleményem szerint, ahol a metró hosszáról beszélünk, ott a szelvényezés által kijelölt műszaki adatokat kell feltüntetni, az állomások távolságánál pedig az állomásoknak a pálya tengelyvonala mentén (szelvényezés szerint) mért távolságát. Ezzel együtt azonban teljesen elfér a cikkben a felszínen mért légvonalbeli távolságok feltüntetése is, amennyiben pontosan megjelöljük azok feltételeit. Ugyanis egyáltalán nem mindegy (csak egy szempontot bemutatva), hogy azokat a föld alatti állomás közepétől, vagy (valamelyik) felszíni kijárattól, esetleg az állomás nevét viselő objektum (tér, stadion, kereszteződés) közepétől mérjük. Mindegyiknek lehet értelme és tájékoztató szerepe, de csak a feltételek pontos ismeretében.

Másik megjegyzésem, hogy a vitázó feleket mindegyikét nagyra becsülöm és tisztelem. Nem hiszem, hogy ez egy olyan fajsúlyú kérdés volna, amin érdemes ilyen komoly vitát folytatni. Szeressétek egymást! Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 17:11 (CEST)

Köszi szépen a szakvéleményt! „…esetleg az állomás nevét viselő objektum (tér, stadion, kereszteződés) közepétől mérjük” – én erre szavaznék; a közlekedő ember szempontjából szerintem ez a legkézenfekvőbb, és gyakorlatilag is ez határozható meg talán a legkönnyebben. – A másik megjegyzést pedig a magam részéről köszönöm. Ádám ✉ 2008. július 21., 18:13 (CEST)

Úgymint Klinikák közepe, Kőbánya-Kispest közepe, Déli pályaudvar közepe, Árpád híd közepe, Népliget közepe? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 18:24 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) „gyakorlatilag is ez határozható meg talán a legkönnyebben” – definíció kérdése :) Pl. a Kelenföldi pályaudvar nevű épülő metróállomásnál kíváncsi leszek, mi lesz a referenciapont. Vagy a Stadionok megállónál. Az utasok pedig ritkán szeretnének pl. a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésének közepére (metszéspontjába) eljutni: egyrészt nincs ott semmi, másrészt veszélyes ott ácsorogni :D A lényeg, hogy a feltüntetett adatok feltételei egyértelműen legyenek feltüntetve. Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 18:30 (CEST)

Most ez a definíció áll a szócikkekben: „Az adatok nem a nyomvonalra, hanem légvonalban értendők, és a map2.index.hu térképéről származnak.”

Magyarán: jelenleg a bizonytalanabb változatot preferáljuk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 18:50 (CEST)

A mestert a szakértőtől pedig pl. az a képesség különbözteti meg, hogy képes szabadon kilépni a szakma gondolati keretei közül és a hétköznapi gondolkodással értelmesen összekapcsolni a szakmai igazságokat. (Mérő)

A szakértő itt a nyomvonalhosszt erőlteti, a mester pedig megérti, hogy az egyszerű ember is feltehet érvényes kérdéseket a metróról. Az alternatív költség, pl. a gyaloglási távolság egyébként közlekedés-gazdaságtani szempontból lényeges kategória, a metró cikkből pedig a közl-gazd. szempontjait kiirtani nyilván nem helyes. Csak épp messze túlmutat a közl-mérnök szókásos szakmai látóterén. – Peyerk ^vita 2008. július 21., 20:54 (CEST)

Azt azért korai lenne mesteri kérdésnek kikiáltani, hogy mondjuk meg, milyen távol van egymástól két pont, amit nem adunk meg ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:02 (CEST)

Nem is kell. Arra próbáltam finoman célozni, hogy a kérdés csak a közlekedésmérnöki szakma keretein mutat túl. A valóság nem tud olyan könnyen kiszökni a tudomány markából

Másképp: egy másik szakmába mászunk bele elég gyakran anélkül hogy tudnánk. Halványan dereng valami arról, hogy a saját szakértelmünk kevés már, de nem lelünk rá a megoldára.

Enélkül viszont nem az a kérdés, mennyi az annyi, hanem az, miféle relevanciája van a köznapi ember köznapi kérdésének a lexikonban.

– Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:06 (CEST)

Még a végén eljutunk oda, ahol én számítok a földhözragadt, sőt földalatti szakimukinak ... :)

A kérdés egyáltalán nem mutat túl a közlekedésmérnök szakma keretein. A kérdés a szakma keretein innen megáll. A kérdéző ugyanis egyszerűen nem tudja megmondani, hogy pontosan honnan hova akar eljutni, azaz a kérdés már a józan egyszerű ember számára is érvénytelen. Hogy a legaljasabbat mondjam: a Kossuth tér és Battyány tér közötti légvonal viszonylag kevés ember számára tűnik járható alternatívának. Kevésbé ordítóan ugyanez áll az összes többire is: nagyon nem mindegy, hogy a Baross téren rajtolsz-e a metrókocsiból kiszállva a vonat végéhez, vagy a Déliben. És így tovább, egészen a szakaszhosszig, amiről legalább kideríthető, hogy mettül-meddig. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:26 (CEST)

Bezzeg a régi szép? időkben még nem kellett megváltónak lenni... Samat ^{üzenetrögzítő} 2008. július 21., 21:35 (CEST)

Meglep, de most tényleg kicsit földhözragadt vagy. Ahogy az egyszeri tolmács mondta nekem Brüsszelben: "Persze hogy nem azt fordítottam amit kérdeztél. Azt fordítottam, amit kérdezned kellett volna!" – Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:32 (CEST)

Talán az egész attól van, hogy szerintem úgy az igazán döfi, ha maguk a lexikoncikkek nem bizonytalan kérdéseket, hanem alátámasztott állításokat tartalmaznak, és a vitalapokon kezdjük pedzeni a még jobb reményű, de egyelőre körvonalazatlan változatokat. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2008. július 21., 21:39 (CEST)

Persze. Ezen az alapon pedig a légvonalban mért távolság-"adatok" törlendők a szövegből, hiszen jelen formájukban nem csak a számok minősülnek saját kutatásnak, de a kérdés maga is.

Én arról beszélek, hogy a köznapi ember kérdése ettől függetlenül releváns.

És azt is gondolom, hogy ha valaki beírja majd egyszer a tudományos megközelítésben ezt a részt, akkor az e vitára emlékező szerkesztők jó eséllyel törölni fogják azt, és ezzel a szakértő-problémánk újabb, magasabb szinten ismétli meg önmagát, míg egyszer csak nevetve meg nem szabadulunk tőle

Másként: annak tudása, hogy van a témával foglalkozó szakma, megkímél bennünket attól, hogy e szakma alapfogalmait nekünk kelljen megalkotni. Bár, ha nincs ilyen szakma, akkor meg irreleváns az egész lexikonszempontból...

– Peyerk ^vita 2008. július 21., 21:45 (CEST)

---

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!