Wildalpen osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 468 lakosa volt.

Wildalpen
Wildalpen001.jpg
Wildalpen címere
Wildalpen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8924
Körzethívószám 03636
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség464 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság468 m
Terület202,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Wildalpen (Ausztria)
Wildalpen
Wildalpen
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 14° 59′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 14° 59′
Wildalpen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wildalpen témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Wildalpen a Liezeni járásban
 
A Szt. Borbála-templom
 
A vashámor felügyelőjének 17. sz.-i háza

Wildalpen Felső-Stájerország északi határán fekszik a Salza (az Enns jobb oldali mellékfolyója) mentén, a Hochschwab-masszívum északi lábainál. Északon területe kiterjed az Ybbstali-Alpokra.

A környező önkormányzatok: keletre Mariazell, délkeletre Thörl, délre Tragöß-Sankt Katharein, nyugatra Landl, északra Göstling an der Ybbs és Gaming (utóbbi kettő Alsó-Ausztriában).

TörténeteSzerkesztés

Az Arzbergi-barlangban folytatott ásatások során kőeszközökre bukkantak, amelyeket a mellette lévő barlangi medve-csontok alapján mintegy 30 ezer évesre datáltak. I.e. 4000 körül a Hochschwabról hatalmas földcsuszamlás indult és a kőgörgeteg a mai Wildalpen területén ömlött le a Salza völgyébe.

A falu a középkorban az 1072-ben alapított admonti kolostor birtoka volt. Gazdaságának alapját sokáig az eisenerzi vasérc feldolgozása képezte, míg az ottani bányatársaságot 1838-ban fel nem számolták. 1848-ban megszüntették a feudális birtokrendszert és a helyi politikai hatalom az 1850-ben megalakult községi tanács kezébe került át.

1910-ben megépült a Bécset a hegyi források vizével ellátó vezetékrendszer második része, amely Wildalpent is érintette. 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, Wildalpen pedig a Stájerországi reichsgau része lett. A második világháború után, egészen 1955-ig a brit megszállási zónához tartozott. 1944 végén a neves színész és rendező, Hans Thimig Wildalpenbe vonult vissza, hogy ne kelljen náci propagandafilmet készítenie. A háború után, mivel ő volt az egyetlen neves személyiség, akinek nem volt nemzetiszocialista múltja, egy rövid időre megválasztották a község polgármesterévé.

LakosságSzerkesztés

A wildalpeni önkormányzat területén 2017 januárjában 468 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 978 fővel, majd az első világháború alatti nagy visszaesést követően újra növekedni kezdett, de 1951 óta ismét folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 0,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 89,5%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Borbála-plébániatemplom és a vele egybeépült plébánia
  • a Tulleck'sches vashámor múzeumnak berendezett épülete
  • a hámor felügyelőjének 17. század közepén épült háza
  • az ipari műemlék bécsi vízvezeték
  • a környező hegyek és erdők különböző sporttevékenységekhez (vadvízi evezés, hegymászás, vadászat) nyújtanak terepet.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wildalpen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés