William S. Burroughs (1947–1981)

amerikai író

William Seward Burroughs III (IPA: [ˈbʌroʊz]) (Conroe, Texas, 1947. július 21.DeLand, Florida, 1981. március 3.), amerikai regényíró, William S. Burroughs, Jr. és Billy Burroughs néven is ismert. Nevét apja William S. Burroughs II, a neves amerikai író és dédapja William Burroughs I, a Burroughs típusú számológép feltalálója után kapta. Három regényt írt, ebből kettő jelent meg: a Speed (1970) és a Kentucky Ham (1973). Harmadik műve, a Prakriti Junction, amit 1977-ben kezdett el írni, befejezetlen maradt. 1981-ben hunyt el, 33 évesen. Halálának oka: alkoholizmus és májelégtelenség. Billy Burroughs röviden feltűnik az apjáról szóló Burroughs című, 1983-as dokumentumfilmben. Ebben beszél gyerekkoráról, májproblémáiról és a családjával való kapcsolatáról. John Giorno, amerikai költő itt az „utolsó beatniknek” nevezi őt.

William S. Burroughs, Jr.
Élete
Született 1947. július 21.
Conroe, Texas, USA
Elhunyt 1981. március 3. (33 évesen)
DeLand, Florida, USA
Nemzetiség amerikai
Szülei William S. Burroughs (1914-1997)
Joan Vollmer (1923-1951)
Házastársa Karen Perry (1969-1974)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Irodalmi irányzat beat irodalom

ÉleteSzerkesztés

GyerekkorSzerkesztés

Burroughs Conroe-ban,Texas államban született, William S. Burroughs és Joan Vollmer gyermekeként. Anyja amfetamin-, apja heroinfüggő volt. Herbert Huncke a család barátja szerint, amikor Joan terhes volt, Houston-ba kellett utaznia, hogy Benzedrint vagyis inhalálható amfetamint szerezzen a nő számára.

1951. szeptember 6-án az apja egy részeg Tell Vilmos-játék közben véletlenül lelőtte feleségét, Mexikóvárosban. Második regényének, a Kentucky Ham-nek harmadik fejezetében számol be anyja halálának emlékéről, majd ezt követően az apjával való találkozásról, a mexikóvárosi börtönből való kiszabadulása után. Míg az apja Mexikóban maradt, Billy az apai nagyszüleihez került, Mortimer és Lara Lee Burroughs-hoz, St. Louis-ba, Missouri államba. Mikor Billy 10 éves volt áttelepültek Palm Beach egyik gazdag negyedébe, Florida államba. Bár Billy beszámolója szerint a nagyszülei kedvesek és szeretőek voltak, ahogy serdült egyre inkább eltávolodott tőlük.

Billy tizenhárom éves volt, amikor a nagyszülei megkérték William S. Burroughs-t, hogy vegye vissza a fiát. Így került a fiú Tanger-be, Marokkóba, ahol az apjával élt, megismerte a marihuánát, és számos kellemetlen tapasztalatot szerzett felnőtt férfiakkal kapcsolatban, akik megkísérelték megerőszakolni őt. Az apja beismerte, hogy a tanger-i látogatás egy elhibázott kísérlet volt kapcsolatuk helyrehozására. Miután Burroughs szeretője, Ian Sommerville meggyőzte William-et arról, hogy a fiának honvágya van, Billy visszakerült a nagyszüleihez Palm Beach-be.

Tizenöt éves korában akaratlanul nyakon lőtte a legjobb barátját egy puskával, csaknem halálos sebet ejtve rajta. Az eset után idegösszeroppanást kapott. A Kentucky Ham szerint Billy azt hitte, hogy megölte a barátját ezért elfutott otthonról, és az egyik lány ismerőse családjának atombunkerében rejtőzött el. Gyilkosnak vélve magát, úgy tervezte, hogy Kaliforniába repül. Miközben a barátja életben maradt és a rendőrség a lövést nem minősítette szándékosnak. Az esetet Palm Beach előkelő köreiben nem hallgatták el, ennek következtében az anya halálának körülményei is felelevenedtek a köztudatban. Billy-t egy Saint Louis-i elmegyógyintézetbe küldték, ahonnan hamarosan visszakerült nagyszüleihez. A sok nehézség ellenére visszatért a Palm Beach-i magániskolába és az osztályával együtt tette le az érettségi vizsgát.

DrogfüggőségeSzerkesztés

Billy egyre kevesebb időt töltött a nagyszülei felügyelete alatt, és egyre többet a helyi hatóságok törvényein kívül. Amfetaminfüggő lett és, hogy hozzájusson a droghoz orvosi recepttömböket lopott a rendelőkből, majd aláhamísotta őket. Akárcsak az apját, őt is hamar lecsukták. Ám az apjával ellentétben ő még kiskorú volt a tette elkövetésekor. Második regénye, a Kentucky Ham azzal kezdődik, hogy négy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és egy beutalót a Kentucky Szövetségi Drogelvonó Farmra, Lexington-ba. Ez az intézmény egyike volt annak a kettő 1935-től 1973-ig működő Egyesült Államok-beli szövetségi börtönkórháznak, ahol drogtörvényeket áthágó elítélteket kezeltek.

A kezelés során Billy megszabadult amfetaminfüggőségétől, majd 1968-ban, szabadulása után a George von Hilsheimer tiszteletes által vezetett magánintézményben, a floridai Orange City-ben lévő Green Valley School-ban keresett menedéket. A Green Valley School-ban találkozott Billy a feleségével, az előkelő zsidó családból származó, tizenhét éves lánnyal, Karen Perry-vel, a georgia-i Savannah-ból. 1969-ben összeházasodtak és Savannah-ban telepedtek le, ahol Karen pincérnőként dolgozott, Billy pedig írni kezdett.

AlkoholizmusaSzerkesztés

A házasság 1974-ben felbomlott, amikor Karen elhagyta Billy-t annak idült alkoholizmusa miatt. Ugyan a regényeit kiadták, Billy egyre jobban elidegenedett családjától és barátaitól, néha hosszú időre eltűnt, és senki sem tudta hol van. Egyik ilyen eltűnése után teljesen elhanyagolt állapotban jelent meg a colorado-beli Boulder-ben, Allen Ginsberg buddhista menedékhelyén a Jack Kerouac School-ban, hogy meglátogassa apját.

1976-ban, mikor az apjával és Ginsberg-gel vacsorázott, vért kezdett hányni. Miután a vérzés nem állt el, a Colorado-i Közkórházba vitték, ahol kiderült, hogy májzsugora van. Kétség nem fér hozzá, ha valahol másutt van éppen és nem Colorado-ban, meghal. A kórház ugyanis akkoriban egyike volt azon két intézménynek, amelyekben májátültetést végeztek. A helyi specialista, Dr. Thomas Starzl addig több mint száz ilyen transzplantációt végzett, harminc százaléknál alacsonyabb túlélési aránnyal. Habár számos komplikáció lépett fel, a műtét sikeres volt. Billy sokat köszönhetett Starzl-nek. De sajnos ő nem törődött a második eséllyel. A nyilvánvaló kockázatok ellenére folytatta az ivást. Sok ismerőse, köztük Allen Ginsberg próbálta őt lebeszélni az ivásról, sikertelenül.

Végül Billy egyre ellenségesebb viszonyba került apjával. Megjelentetett egy átkozódó cikket az Esquire-ban, ami arról szólt, hogyan tette tönkre az apja az életét. Apa és fia végérvényesen eltávolodtak egymástól.

HalálaSzerkesztés

1981-ben, Billy abbahagyta a máj kilökődését gátló gyógyszerek szedését. Majd visszatért Floridá-ba, hogy felvegye a kapcsolatot a Green Valley School alapítójával. Nem sokkal később Billy-t kihűlve, részegen és kimerülten találták meg egy árokban a florida-i DeLand-ben található főút mellett, március 2-án. Egy járókelő vitte el a közeli kórházba, ahol másnap reggel 6 óra 35 perckor meghalt akut gyomorvérzésben, melynek oka a májzsugor volt. 33 éves volt. Billy-t elhamvasztották, és hamvait a colorado-beli Boulder temetőjében helyezték el.

Írói stílusaSzerkesztés

William S. Burroughs, Jr. három önéletrajzi regényt írt, melyek közül egy nem jelent meg. A Green Valley School-ban kezdett el verseket írni 1968-ban, huszonegy éves korában, és 1970-ben fejezte be első regényét, a Speed-et. Ígéretes regényíróként kezdte, és művei iránt volt is érdeklődés, azok Beat-es beütése miatt. Könyvei bemutatják tinédzserkori szökéseit, és utazásait az 1960-as évek elején. Mind stílusában, mind tartalmában sokban hasonlítanak Jack Kerouac Úton és apja A narkós című regényéhez. A barátai, a droggal kapcsolatos élményei, és a társadalomról szóló eszmefutattásai mindegyik regényét érdekessé teszik, még ha azok stílusa néha csiszolatlan is. Művei magyarul eddig még nem jelentek meg.

RegényeiSzerkesztés

  • Speed (1970)
  • Kentucky Ham (1973)
  • Prakriti Junction (1977-78, kiadatlan)

HivatkozásokSzerkesztés

  • Ohle, David. Cursed from Birth: The Short, Unhappy Life of William S. Burroughs, Jr. New York: Grove Press, 2002

További információkSzerkesztés