Újkörtvélyes

Újkörtvélyes (másképpen Kiskörtvélyes, németül: Zahling, szlovénül: Nova Gruškova ves, vendül: Nouva Grüškova ves) Ókörtvélyes településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Újkörtvélyes (Zahling)
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Ókörtvélyes telelpülésrésze
Járás	Ókörtvélyes
Alapítás éve	1404
Polgármester	Alexander Wiesner (ÖVP)
Irányítószám	7562
Forgalmi rendszám	JE
Népesség
Teljes népesség	384 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	278 m
Terület	10,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 28″, k. h. 16° 12′ 53″47.0244, 16.2147
A Wikimédia Commons tartalmaz Újkörtvélyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Gyanafalvától 14 km-re északra, Ókörtvélyestól 1 km-re északra fekszik.

Története

A település első írásos említése 1498-ból az egyházi vizitáció feljegyzéséből származik, de ennél sokkal korábbi lehet. Ezt jelzi a katolikus templom harangjába bevésett 1404-es évszám. Nevét a szláv „solar” szóból származtatják, mely sóhivatalt jelöl. 1538-ban 8, 1548-ban 6, 1570-ben 10 (ebből 4 puszta volt), 1599-ben 9, 1634-ben 11 portát, illetve sessiót számláltak a településen. 1643-ban 25 házában 153 lakos élt. 1666-ban 27 háza és 166 lakosa, 1691-ben 69 háza és 297 lakosa volt.

A falunak már 1698-ban volt katolikus plébániája, ahová Királyfalva, Dobrafalva és Ókörtvélyes hívei is tartoztak de 1757-ben már a királyfalvi plébánia része volt. 1777-ig a királyfalvi, dobrafalvi és ókörtvélyesi hívek ide is temetkeztek. 1779-ben 232 katolikus és 379 evangélikus élt a településen.

1720-ban 42, 1744-ben 81 ház állt itt. 1787-ben 115 háza és 611 lakosa volt. 1828-ban 110 házában 651 lakos élt. Katolikus iskoláját 1799-ben még fából építették. Evangélikus iskolája 1859-ben épült.

1910-ben 876, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és Ókörtvélyes a Gyanafalvai járás része lett. A második világháború végén területe hadszíntér lett és súlyos károkat szenvedett. A két világháborúban 50 helyi lakos esett el, ami aránytalanul nagy szám a település méretéhez képest. 1971-ben Ó- és Újkörtvélyest, valamint Királyfalvát egy nagyközségben egyesítették. 1992-óta Királyfalva újra önálló község, de Újkörtvélyes továbbra is Ókörtvélyes része maradt. 2001-ben 443 lakosa volt.

Nevezetességei

• Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 15. században már állt. A 17. század végén plébániatemplom lett. 1884-ben és 1960-ban restaurálták. Eredetileg román stílusú egyhajós templom félköríves szentély záródással. Berendezése barokk, nagyrészt a 18. század második felében készült. Oltárképe új.
• Evangélikus plébániatemploma 1791-ben épült. Egyhajós csarnoktemplom, tornya a nyugati oldalon áll. 1945-ben tüzérségi találat érte, 1948-ban építették újjá. 1979-ben restaurálták.

Külső hivatkozások

• Ókörtvélyes hivatalos oldala
• Újkörtvélyes a dél-burgenlandi települések honlapján
• Várszentmiklós honlapja
• A burgenlandi települések történeti lexikona