Zamask

falu Horvátországban, Isztria megyében

Zamask (olaszul: Zumesco) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Pazinhoz tartozik.

Zamask
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPazin
Jogállásfalu
PolgármesterRenato Krulčić
Irányítószám52000
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség50 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság411 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 44″, k. h. 13° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 44″, k. h. 13° 52′ 48″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Isztriai-félsziget közepén, Pazintól 12 km-re, közúton 19 km-re északnyugatra, a Butoniga-patak feletti dombon fekszik. Kedvező magaslati fekvésénél fogva az Isztria egész középső részét belátni innen.

Története szerkesztés

A település már a történelem előtti időkben lakott volt, az illírek idején vár is állt ezen a magaslaton. Az ókorból nincs adat a létezéséről. Első írásos említése 1177-ben történt, amikor a porecsi püspökség birtokainak része lett. A 15. században a pazini grófok uralma alatt állt, az 1498-as pazini urbárium "Samaskh" alakban említi. Zamask területe gyakran volt határvita tárgya a pazini uradalom és az innen 7 km-re nyugatra fekvő Motovun lakói között, akiknek szintén voltak itt birtokaik. Az 1523-as wormsi béke Zamask közepén húzta meg a határt az osztrák és a velencei területek között úgy, hogy a határ a plébániatemplomot is két részre osztotta. Attól fogva a velencei részt Zumesconak, az osztrák részt Zamasconak nevezték. A település a szakadatlan határviták tárgya lett, melyek egészen a Velencei Köztársaság megszűnéséig, sőt még a 19. század közepéig a jobbágyság megszüntetéséig is eltartottak. A településnek 1880-ban 539, 1910-ben 624 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, ezen belül szőlő- és gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkoztak. 2011-ben 58 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 539 521 548 624 0 0 539 521 452 398 393 391 408 58

Nevezetességei szerkesztés

  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1900-ban épült az 1178-ból származó gótikus kápolna helyén, melyből mára csak egy 1576-os glagolita feliratos kőből faragott szentségtartó maradt meg a templom északi falába beépítve. Harangtornya 16 méter magas és 1821-ben épült.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt barokk temploma a 12. században épült román stílusban. 1994-ben alapjaiban megújították. 1903-ig ez volt a falu plébániatemploma.
  • Mária Magdolna tiszteletére szentel temploma Zamasktól nyugatra Kaldir felé található. A 14. században épült román-gótikus stílusban. Diadalívén és apszisában 1400 körül készített falfestmények maradtak fenn Maiestas Domini és az apostolok ábrázolásával, valamint az 1416-os és 1436-os bevésett dátumokkal.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés