Főmenü megnyitása

Zaton (Dubrovnik)

település Horvátországban

Zaton falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.

Zaton
Zaton látképe
Zaton látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovnik
Jogállás falu
Irányítószám 20235
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség985 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaton (Horvátország)
Zaton
Zaton
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 42° 41′ 30″, k. h. 18° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 30″, k. h. 18° 02′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Dubrovnik városától légvonalban 6, közúton 12 km-re északnyugatra a Dubrovniki tengermelléken, Orašac és Lozica között, az azonos nevű öbölben fekszik. Itt halad át a 8-as számú, Adria-parti főútvonal. Főbb településrészei: Zaton Veliki, Zaton Mali, Štikovica és Vrbica.

TörténeteSzerkesztés

A település a nevét arról az öbölről (zaton = öböl) kapta, amely mellett fekszik. Területe már ősidők óta lakott. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Halomsírjaikból néhány található szétszórtan a település határában is. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A késő római kor emléke a régészek által feltárt 5. századi kápolna és a környéken található számos sírkő. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. Zaton is rendelkezett ivóvíz forrással. Az öböl mélyén egykor vízimalmok működtek, melyekben gabonát őröltek.

Zaton és környéke a kezdettől fogva Raguza városához tartozott, a 10. századtól a Raguzai Köztársaság része volt. Ebben az időben épült első plébániatemploma is, melyet Szent István vértanúnak szenteltek. A zatoni plébánia egykor magában foglalta a Brsečinétől a Dubrovačka-patakig terjedő teljes területet. (Ma Zaton Veliki, Zaton Mali, Štikovica, Vrbica és Lozica településeket foglalja magában.) A plébánia első írásos említése 1324-ben történt. A Soline-öbölben sólepárló telepek voltak, melynek birtokosa 1333-ig a Lukarević család, azután pedig a Menčetić család volt. A Raguzai Köztársaság idejében a raguzai gazdag családok kedvelt nyaralóhelye volt, ennek megfelelően számos nyaraló épült a területén, melyek tulajdonosai többek között a Zamagna, Saraka, Kaboga, Gučetić, Menčetić, Palmotić, Lukarević és Natali családok voltak.

A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 521, 1910-ben 497 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen. Az elfoglalt települést a szerb erők kifosztották és felégették. 1992. májusáig lényegében lakatlan volt. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 985 lakosa volt, akik főként turizmussal, halászattal, vendéglátással foglalkoztak. A településen négyosztályos alapiskola működik, a felső tagozatosok a szomszédos Orašacra járnak iskolába.

NépességSzerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
521 521 485 498 489 497 450 457 437 454 434 456 565 707 858 985

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent István vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma a 10. századból származik. A hagyomány szerint akkor épült, amikor Stjepan Miroslav humi herceg ide látogatott és Raguza közelében több templomot is építtetett Szent István tiszteletére. A templomot hosszú története során többször is átépítették és megújították. A 15. században késő gótikus stílusban építették át, majd 1825-ben ismét átépítették. Utolsó ünnepélyes felszentelése 1914. június 14-én volt.
  • A zaton mali Kisboldogasszony templom a 16. században épült reneszánsz stílusban, barokk elemekkel. A 19. században átépítették.
  • Zaton Mali Páduai Szent Antal templom.
  • A vrbici Nagyboldogasszony templom középkori épület későbbi átépítéssel.
  • Szentháromság templom romjai.
  • Szent Rafael templom.

GazdaságSzerkesztés

A helyi gazdaság alapját a turizmus, a vendéglátás és a halászat képezi. Mára a legfejlődőképesebb gazdasági ág a turizmus lett. A Dubrovnikhoz közel fekvő településen nincsen szálloda, de a lakosság fő bevételi forrása a szobák és apartmanok kiadása. Veliki Zatonon található néhány étterem, kávézó és üzlet. Itt van a posta és a turisztikai iroda. Szép fekvésű stranddal és jól felszerelt autóskempinggel rendelkezik. Mali zatonon is található néhány üzlet, étterem és strand.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton (Dubrovnik) témájú médiaállományokat.