Főmenü megnyitása

A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.

Zobor-hegy
Nitra-zobor-hegy.jpg

Magasság586,9 m
Hely  Szlovákia
Hegység Tribecs-hegység
Elhelyezkedése
Zobor-hegy (Szlovákia)
Zobor-hegy
Zobor-hegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zobor-hegy témájú médiaállományokat.
Zobor

Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zoborhegyi apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.

A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.[1]

A hegyen állt az egyik Millenniumi emlékmű, melyet 1921-ben cseh legionáriusok felrobbantottak.[2] Az emlékművet korábban is érték rongálások, például 1904-ben. A hegy képének módosítására több elképzelés is született, legutóbb 2015-ben volt egy sikertelen kísérlet egy óriáskereszt felállítására.[3]

Csehszlovákiai magyar kirándulócsoport a két világháború között

Kedvelt kirándulóhely mind a magyar mind a szlovák túrázók és helyiek körében.

ForrásokSzerkesztés

  • Marián Samuel - Ján Hunka: Minca Ľudovíta Veľkého z kláštora na Zobore v Nitre. Denarius 6.
  • Ladislav Belás 2013: Benediktínske opátstvo Sv. Hypolita na Zobore. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 106-116.
  • Richard Marsina 2012: Benediktínske opátstvo (kláštor) sv. Hypolita na Zobore. Studia Historica Tyrnaviensia XIV-XV, 19-31.
  • Csámpai Ottó 2011: A Zobor-hegyi ezredéves emlékmű. Budapest.
  • Marián Samuel 2010: Najnovšie výsledky archeologických výskumov Zoborského kláštora v Nitre. Ochrana pamiatok - Monumentorum Tutela 22, 276-287.
  • Ladislav Belás 2008: Benediktínske opátstvo sv. Hypolita na Zobore. In: Almanach Nitra, 248-257.
  • Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
  • Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
  • Marián Samuel 2005: Archeologický výskum Zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Dávne dejiny Nitry a okolia, 109-114.
  • 2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.
  • František Oslanský 2002: Zoborský benediktínsky kláštor a jeho zánik. In: Nitra v slovenských dejinách. Martin, 212-219.
  • Motesíky Árpád 1992: A Zobor-hegy egykori emlékoszlopa. Honismeret XX/1, 25.
  • Császta, Jozef 1977: Kostrový hrob z amfiteátra v Nitre Pod Zoborom. AVANS 1976, 83-84.
  • Alojz Habovštiak 1964: Záchranný výskum pri bývalom kláštore v Nitre na Zobore. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 14, 227-234.
  • Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 33.
  • Ľudmila Kraskovská 1943: Archeologický výskum na Zobore pri Nitre. Sborník slovenského národného múzea XXXVI-XXXVII, 217-227.
  • Ethey Gyula 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
  • Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra.
  • Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny.
  • Kelecsényi József 1855: Az ipolyi apátság zoborhegyi ős emlékeiről. Religió 1855, 547-548.
  1. Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei Fabricius Ede 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6.
  2. felvidek.ma
  3. ujszo.com[halott link]; pravda.sk

További információkSzerkesztés