Főmenü megnyitása

Zsoldos Andor (Szentes, 1893. december 9.Budapest, 1970. december) az első és a második világháborút megjárt katonatiszt.

Zsoldos Andor
Zsoldos Andor arcképe 1914-ben
Zsoldos Andor arcképe 1914-ben
Született 1893. december 9.
Szentes
Elhunyt 1970. december (77 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Stammer Berta
Foglalkozása földbirtokos, tartalékos főhadnagy

194243-ban Délvidéken egy zsidó munkaszolgálatosokból álló alakulat parancsnoka volt. Minden erejével beosztottjainak életét védte. Humánus, embermentő tevékenységéért 1965-ben Jeruzsálemben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Kisebbik leánya, Zsoldos Zsuzsanna a világhírű filmrendező és operatőr, Homoki Nagy István második felesége volt.

Származása, iskolái, katonai rangjaSzerkesztés

Neves szentesi család leszármazottja. Nagyapja ifj. Zsoldos Ferenc, a szentesi nagyipar megteremtőjeként lett a város megbecsült polgára, hasonló nevű édesapja gépészmérnök volt, az első szentesi kenyérgyár tulajdonosa, a város közéletének egyik jeles szereplője. Édesanyja Nagy Vilma.[1][2]

Zsoldos Andor középiskolai tanulmányait a szentesi gimnáziumban végezte, 1912-ben érettségizett.[3] Ezt követően a Budapesti Kereskedelmi Akadémiára iratkozott be, ahol kereskedelmi oklevelet szerzett. 1914-ben behívták katonának a 101. közös gyalogezredhez Békéscsabára. Nemsokára Nagyváradra került, ahol a tartalékos tiszti képzést 1915 januárjában fejezte be. Egy év múlva hadnagyi, 1917 novemberében tartalékos főhadnagyi rangot kapott. 1918 novemberében szerelt le, és hazatért Szentesre a családi birtokra. Megnősült, felesége Stammer Berta lett.[4] Két lányuk született: Berta és Zsuzsanna.[5] 1926-ban századossá léptették elő.[6]

A munkásszázad parancsnokaSzerkesztés

1942. június 15-étől egy éven át parancsnoka volt a szegedi V. honvéd hadtest állományába tartozó 105/6. tábori munkásszázadnak, ahová 264 zsidó származású magyar, szerb és horvát állampolgár volt beosztva. Századával a Délvidéken lévő Zomborra irányították. Emberséges személyisége, humánus cselekedetei miatt gyorsan megkedvelték beosztottjai. Jellemző rá, hogy amikor szabadságra hazament, a hithű református Zsoldos többször mondta feleségének: „Krisztus arcát látom bennük.”[7]

A felsőbb utasításokat figyelmen kívül hagyva mindent elkövetett, hogy az emberfeletti megerőltetést végző brigád tagjainak élete elviselhető legyen: fékezte a hajcsárkodó keretlegényeket, nem engedte csorbítani az élelmezést, de az is előfordult, hogy a kimerültségtől összeeső munkásokat kocsijával vitte el a barakkokig, ahol ápolásban részesülhettek. Egy alkalommal két munkaszolgálatosára – "hanyag, kárt okozó munkavégzésük" miatt – a hadbíróság halálos ítéletet mondott ki. Zsoldos meghagyta, hogy az ítéletet csak jegyzőkönyvileg hajtsák végre. Ezeken túl is több alkalommal mentette meg a biztos haláltól századának tagjait.[8][9][10] Közülük hárman írásba foglalták századosuk érdemeit.

Részletek a Jad Vasem intézetben őrzött dokumentumból:

Mi nevezettek esküvel valljuk, hogy 1942. június 7-én ismertük meg Zsoldos Andor magyarországi, szentesi származású tartalékos m. kir. századost. Fent említett Zsoldos úr századához lettünk beosztva, mint magyar közmunkaszolgálatosok a 105/6. munkaszolgálatos alakulatba, Zomborba. Az első kontaktusunk Zsoldos úrral bizonyította, hogy egy humánus, tisztalelkű, becsületes ember kezeibe kerültünk a sors kegyeiből. A megismerkedés pillanatában, ismerve az akkori helyzetet, meg voltunk rémülve, emberi méltóságban meggyalázva éreztük magunkat, vártuk a sorsunkat. Míg megjelent Zsoldos úr tisztikarával és keretlegénységével átvenni századát. Ő, látva a rémült szemeket, sorba járta a felsorakozott századot, egyénről, egyénre kezet fogott az alárendelt zsidó munkaszolgálatosokkal és megnyugtatott bennünket: „Emberek, nem kell félni, nem vagyok emberevő, éppen olyan húsból és vérből vagyok, mint ti. Igyekezni fogok hatalmam határain belül emberséges bánásmódban részesíteni benneteket.” … Gondoskodott róla, az ő százada és a mellettünk élő 105/5. ikerszázad emberséges körülmények között legyen elszállásolva, élelmezve, orvosi segélyben részesülve és szanitáris szempontból ellátva. Személyi befolyásával, igyekezetével odahatott, hogy átplántálta a humánus szellemet tiszttársára, Asbót Sándor százados úrra, aki hajlamos volt a szélsőséges kilengésekre.[11]
Egy napon, pontos dátumra nem emlékszünk, a hadtestparancsnokságtól megjelent egy tiszti bizottság, azzal a feladattal, hogy szelektálják a század ötven százalékát, mely század 264 zsidó lélekből állt. Szedjék ki a legénység színe javát a Bori Szerbiában lévő rézbányák részére, amely német megszállás parancsnoksága alatt állott. Rettenetes halálfélelem és rémület viharzott át a fejünk felett. Tudtuk, hogy akit elragad a szelekció tőlünk, az egyenlő a halálos ítélet meghozatalával. … Zsoldos századosnak sikerült elhitetnie a tiszti bizottsággal, hogy ez egy olyan század, mely csupa betegeskedő öregekből tevődik össze, és a bizottság dolgavégezetlenül távozott.[12]
1944-ben a végső likvidáció kezdetén koncentrálták a délvidéki zsidóságot a szegedi gettóban. A szegedi vasúti pályaudvaron a kivagonírozás alkalmával véletlenül Zsoldos százados úr, aki abban az időben a szegedi hadtestparancsnokságnál szolgált mint beosztott szárnysegéd, egy általunk ismeretlen magas rangú tiszt kíséretében Hahnt felismerte a tömegben, és másnap egy tisztet zászlósi rangban elküldött a gettóba, hogy keresse meg és vezesse hozzá Hahnt. … Végül megtalálták, mire a tiszt elrendelte, hogy kövesse. Szörnyű félelem közepette megérkeztek a Royal szálloda szalonjába. „Parancsoljon helyet foglalni, azonnal hívom a százados urat, ki önt óhajtja látni.” Egy szemben lévő ajtó kitárult, és kilépett rajta Zsoldos Andor százados úr az ő megszokott, jóságos tekintetével. … „Te vagy az öreg Hahn szakács” és én álltam zokogva, mint amikor egy eltévedt kisgyerek rátalál az édesapjára. Megkérdezte tőlem, kik vannak még a volt századunkból. Mire felsoroltam ötöt-hatot. A százados úr magához hívatta őket, bevitt minket egy szobába, bezárta az ajtót kulccsal, megvigasztalt bennünket kétségbeesésünkben. … Előszedte hazai csomagját, minket kiéhezett embereket a maga élelmével jól tartott, és engem személyileg kiemelt, és beajánlott tiszti szakácsnak és így nem kerültem Auschwitzba. Bajtársaimmal együtt túlértük a szörnyűségeket, és ezzel a vallomással igyekszek örök hálámat a magam és megmentett bajtársaim nevében Zsoldos százados úrnak kifejezésre juttatni.[13]
Mi bizonyítjuk, hogy ez az ember … minden cselekedetét, irántunk tanúsított jóságát és filoszemita énjét, makulátlan tisztasággal, minden egoizmustól mentesen, minden anyagi érdek nélkül, csupán kizárólag ember-, zsidó- és irántunk való szeretetből tette. Kérjük az ő megmentettjei, hogy ezen írás, vallomás maradjon meg hitelesen örök időkre, a mi Zsoldos százados urunk iránti hálánk, szeretetünk, megbecsülésünk emlékére.[14]

Zsoldos Andor és tiszttársa, Asbóth Sándor ellen – filoszemita magatartásuk miatt – feljelentést nyújtott be egy magas rangú katonatársuk. A fennmaradt beadványban Nagy János főhadnagyi rangban szolgáló mérnök arról panaszkodik, hogy a fent említett személyek „családias viszonyt” ápolnak a zsidókkal, nem tartják be az élelmezéssel kapcsolatos szigorú szabályokat, több élelmet juttatnak a munkaszolgálatosoknak a megengedettnél, nem elég szigorúak a munkafegyelem betartásánál, korlátlanul fogadhatnak látogatókat, csomagokat a beosztottak, akiket betegápolásra is alkalmaznak.[15] A feljelentés nem ért célt.

Zsoldos Andor a háború végén Ausztriában hadifogságba esett.[16]

A háborút követő évekSzerkesztés

 
Zsoldos Andor nyughelye a szentesi Szeder temetőben.

1945-ben tért haza Szentesre és saját birtokán kezdett gazdálkodni, ám az államosítások során minden vagyonát elvesztette. Hivatalos katonai papírján a személyére vonatkozó megjegyzés: „osztályidegen, megbízhatatlan.”[17] Végzettségének, tudásának megfelelő beosztást nem kaphatott, ezért 1950-ben Budapestre költözött feleségével, ahol alkalmi munkákból élt: volt éjjeliőr, plakátragasztó, mosogató egy presszóban, ápoló az állatkertben,[18] végül a Filmgyárhoz került raktárosként, ahol akkor már világhírű vejével és kisebbik leányával, Zsuzsannával dolgozhatott.[19] Főleg természetfilmek forgatásánál segédkezett. Így pl. munkatársa volt a Homoki Nagy István által rendezett Cimborák Hegyen-völgyön c. filmnek.[20] (Zsoldos Andor nem tévesztendő össze a vele egykorú és szintén a Filmgyárban dolgozó gyártásvezető névrokonával, aki 1956-ban emigrált Ausztriába)[21] 1958-ban ment nyugdíjba.[22]

Mindeközben a háborút túlélő és Izraelbe kivándorolt egykori beosztottjai Jeruzsálemben a Jad Vasem intézetben tettek tanúságot volt századosuk embermentő tetteiről. Az intézet bizottsága pozitív elbírálásban részesítette Zsoldos Andor ügyét, s a Világ Igaza kitüntetés átadásának ünnepélyes szertartására Izraelbe invitálták. Az állam meghívóját egyik régi munkaszolgálatosa, Dr. Székely György adta át.[23] Zsoldos Andor és felesége 1965-ben – a kormány hivatalos vendégeként – három hónapot tölthetett Izraelben.[24] A magas kitüntetést május 18-án[25] az államelnök személyesen nyújtotta át. A világon ő volt a 138. személy, Magyarországról a hetedik.[26]

Hazaérkezése után Papp Lajos református lelkipásztor kereste fel otthonában, s készített vele interjút. „Magammal kerültem volna súlyos összeütközésbe, ha nem azt teszem, amit tettem.” – nyilatkozta az akkor 72 éves presbiter, majd szerényen hozzátette: „Ma is azt kérdezem, hogy mivel érdemeltem ezt meg? Szerintem semmi különöset nem tettem.”[27] Megvallotta, hogy a szülői házban kapott lelki nevelés mellett a szentesi lelkipásztorának és hittantanárának, Papp Lajosnak köszönheti a legtöbbet.[24]

Budapesten halt meg,[28] ám sírja Szentesen a Szeder temetőben, a ravatalozóval szemben található. Vecseri János gyógyszerész családi sírboltjában nyugszik feleségével és kisebbik leányával, Zsuzsannával.

ElismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Labádi Lajos: Ifj. Zsoldos Ferenc élete és munkássága = Ifj. Zsoldos Ferenc: Amire emlékszem. Egy szentesi iparos legény vándorútja. Szentes, 2013. p. 59-93.
  2. Zsoldos Ferenc = Szentesi Lap 1912. febr. 4. p. 2-3.
  3. A szentesi magyar kir. állami főgymnasium értesítője, 1911-1912. Közzéteszi: Szőke József. Szentes, 1912. 105. p.
  4. Vecsery János gyászjelentése. 1928. június 18.
  5. Familytrees (Családfák)
  6. Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Budapest, Kairosz Kiadó, 2013. p. 35-36.
  7. Papp Vilmos: Emlékezetes presbiterek. Zsoldos Andor (1893-1970) = Presbiter 2001. május–június 11. p.
  8. Papp Vilmos: Emlékezetes presbiterek. Zsoldos Andor (1893-1970) = Presbiter 2001. május–június 11. p.
  9. Weis Ignác, Grünberger Pál, Deutsch Andor: Tanúvallomások. Zsoldos Andor. (kézirat, Yad Vashem) Idézi: Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Budapest, Kairosz Kiadó, 2013. 40-44. p.
  10. The Righteous Among The Nations. Zsoldos, Andor.
  11. Weis Ignác, Grünberger Pál, Deutsch Andor: Tanúvallomások. Zsoldos Andor. (kézirat, Yad Vashem) Idézi: Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Budapest, Kairosz Kiadó, 2013. 40-41. p.
  12. u.o. 41. p.
  13. u.o. 42-43. p.
  14. u.o. p. 43-44.
  15. Nagy János feljelentése 1942. szeptember. 14. (kézirat, Hadtörténeti Levéltár) = Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Budapest, Kairosz Kiadó, 2013. 132. p.
  16. uo. 36. p.
  17. Zsoldos Andor tartalékos százados kartotékja (kézirat, Hadtörténeti Levéltár) = Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Bp., Kairosz K. 2013. 140. p.
  18. Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Bp., Kairosz K. 2013. p. 36-37.
  19. Dr. Homoki-Nagy Istvánné Zsoldos Zsuzsanna = Vallomások Szentesről. Szerk.: Bodrits István. Szentes, 1990. p. 117.
  20. Cimborák - Hegyen-völgyön. Színes magyar természetfilm. 1960. (Stáblista) Bp. Mokép, 2006.
  21. Hangosfilm. Zsoldos Andor.
  22. Jeney Attila: A vád, ami védőbeszéd lehetett volna. Budapest, Kairosz Kiadó, 2013. 37. p.
  23. u.o.
  24. a b Papp Vilmos. Emlékezetes presbiterek. Zsoldos Andor (1893-1970) = Presbiter 2001. május–június 11. p.
  25. The Righteous Among The Nations. Zsoldos, Andor.
  26. Righteous Among the Nations Honored by Yad Vashem by 1 January 2017. HUNGARY
  27. Papp Lajos: „Maradj mindig Ember…” Reformátusok Lapja 1965. aug. 29. 1. p.
  28. Dr. Homoki-Nagy Mária közlése

Róla szóló irodalomSzerkesztés