Wikipédia

Zsoresz Ivanovics Alfjorov

szovjet tudós
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 18.

Zsoresz Ivanovics Alfjorov (orosz: Жорес Иванович Алфёров; belorusz: Жарэс Іванавіч Алфёраў; angol: Zhores Alferov, Vityebszk, 1930. március 15. − 2019. március 1.) fehérorosz, szovjet és orosz fizikus és tudós, aki jelentősen hozzájárult a korszerű heterostrukturált fizika és elektronika tudományának kialakulásához.[1][2] Feltalálója a heterotranzisztornak és a 2000. évi fizikai Nobel-díj nyertese.[3][4] Ő nemcsak tudós, hanem orosz politikus is, aki 1995 óta tagja volt az Állami Dumának.

Zsoresz Ivanovics Alfjorov
Zsoresz Alfjorov (2012)
Zsoresz Alfjorov (2012)
Életrajzi adatok
Született1930. március 15.
Vityebszk, Szovjetunió
Elhunyt2019. március 1. (88 évesen)
Szentpétervár, Oroszország
SírhelyKomarovói temető
Ismeretes mintAlkalmazott fizika; félvezető heterostruktúrák
NemzetiségOrosz
ÁllampolgárságOrosz
HázastársTamara Darskaja (1967. h.)
IskoláiSaint Petersburg State Electrotechnical University
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Politeknikai Akadémia (Minszk, 1947 - 1952)
Pályafutása
SzakterületFélvezető heterostruktúrák
Kutatási területTüzelő lézertechnológiák
Tudományos fokozatTudományok doktora, akadémikus
Aktivitási típusKutató fizikus
Munkahelyek
Jelentős munkáiHetero tranzisztorok
Szakmai kitüntetések
2000. évi fizikai Nobel-díj
Akadémiai tagságSzovjetunió/Orosz Tudományos Akadémia (levelező tag 1972; 1979 rendes tag)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsoresz Ivanovics Alfjorov témájú médiaállományokat.

Születése és tanulmányok

szerkesztés
 
GaAs / AlAs szuperrács és potenciális profilja látható a vezetési és a vegyérték sáv növekedésének irányában

Alfjorov Vicebszkben született (Belorusz SZSZK, Szovjetunió), a fehérorosz apa, Ivan Karpovics Alfjorov, gyárigazgató, és zsidó anya, Anna Vladimirovna gyermekeként. A Zsoresz (Zhores) nevet a francia szocialista Jean Jaurès után kapta, míg az idősebb testvére a Marx nevet Karl Marx után. 1947-ben befejezte a középiskolát (42) Minszkben, és megkezdte a fehérorosz Politeknikai Akadémiát. 1952-ben diplomát szerzett a V. I. Uljanov (Lenin) Elektrotechnikai Intézetben, Leningrádban.

1953 óta dolgozott a Szovjet Tudományos Akadémia A. F. Ioffe Fizikai-Műszaki Intézetében. Az Intézetben szerzett több tudományos fokozatot: a Tudomány és Technológia Kandidátusa 1961-től, a Fizika és Matematika Tudományok Doktora 1970-től. Az intézet igazgatója 1987 óta. Levelező tagjává választották a Szovjetunió Tudományos Akadémiának 1972-ben, és teljes jogú tagja 1979-től. 1989-től alelnöke a Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének és a Szent-Pétervári Tudományos Központnak. 1995 óta tagja az Állami Dumának, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának listáján jutott be. 2000-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, valamint Herbert Kroemer is „A fejlődő félvezető heterostruktúrák nagysebességű – és optoelektronikai használatáért”.

Alfjorov feltalálta a heterotranzisztort. Ez a találmány képes megbirkózni sokkal magasabb frekvenciájú hullámokkal (EHF; MMW), mint elődei, és úgy tűnik, forradalmasította a mobiltelefonos és műholdas kommunikációt. Alfjorov és Kroemer egymástól függetlenül alkalmazzák ezt a tüzelőlézer technológiát. Ez viszont forradalmasította félvezető designt számos területen, többek között LED-ek, vonalkód olvasók és a CD-k tekintetében.

Hermann Grimmeiss, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja a Nobel-díj díjátadóján azt mondta: „Alfjorov nélkül nem lenne az lehetséges, hogy az információk a műholdakról a földre találjanak, vagy, a megszámlálhatatlanul sok mobiltelefonvonal a városok között éljenek, kommunikáljanak.”

Kutatási terület

szerkesztés
 
A Nanotechnológia Nemzetközi Fórumának moszkvai megnyitója (Rusnanotech 2010.)

1962 óta dolgozik a félvezető heterostruktúrák területén.[5] Hozzájárult a félvezető heterostruktúrák fizikájának és technológiájának tudományos megismeréséhez.[6] Különös tekintettel a tüzelő tulajdonságú lézerek fejlesztése, napelemek, LED-technológiák, és epitaxis folyamatok vezettek a korszerű heterostrukturált fizikához és elektronikához.[7]

Nagy jelentőséget tulajdonít a félvezető heterostruktúrák jövőbeni felhasználásának, mint írja: „Sok tudós járult hozzá ehhez a figyelemre méltó haladáshoz, ami nem csak meghatározza nagy mértékben a szilárdtestfizika kilátásait, hanem bizonyos értelemben befolyásolja is az emberi társadalmat a jövőben.”.[8]

Politikai szerepvállalás

szerkesztés
 
Találkozás Vlagyimir Putyinnal 2000. október 12-én

Alfjorovot választották az orosz parlament alsóházába, az Állami Dumába 1995-ben mint a helyettes párt vezetőjét a Mi Otthonunk Oroszország pártból, általában úgy, hogy támogatják politikájukkal az elnököt, Borisz Jelcint. 1999-ben választották újra, ezúttal listán, a Kommunista Párt az Oroszországi Föderációért listáján. Újraválasztották 2003-ban és 2007-ben, amikor a második helyen a pártszövetség választási listáján Gennagyij Zjuganov mögött és Nyikolaj Haritonovot megelőzve, annak ellenére, hogy nem tagja a pártnak. Ő volt az egyik aláírója annak a nyílt levélnek, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia tagjai Vlagyimir V. Putyin elnökhöz címeztek az Oroszországban folyó vallási alapú oktatás ellen.[9]

Társadalmi szerepvállalás

szerkesztés

Alfjorov a CRDF Global tanácsadó testület tagja.

Díjai

szerkesztés

Oroszországtól és Szovjetuniótól kapott kitüntetések

szerkesztés
  • A Haza Érdemrendje:
1. osztálya (2005. március 14.) – kiemelkedő hozzájárulása a nemzet tudományához és aktív részvétel a jogalkotási tevékenységhez;
2. osztálya (2000);
3. osztálya (1999. június 4.) – kiemelkedő fejlődéséhez járult hozzá a nemzet tudományához és oktatásához a magasan képzett személyek terén, az Orosz Tudományos Akadémia megalakulásának 275. éves évfordulója alkalmából;
4. osztály (2010. március 15.) – a szolgálatával járult hozzá a nemzeti tudomány állami fejlődéséhez sokéves gyümölcsöző tevékenységével
  • Lenin-rend (1986)
  • Az Októberi Forradalom Rendje (1980)
  • A Munka Vörös Zászló Rendje (1975)
  • A Becsületrend Jelvénye (1959)
  • Az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2001)
  • A Tudomány és Technológia Díja (2002. augusztus 5.) az ő munkája, „Alapvető tanulmányok a heterostruktúrák kvantum dotokkal lézeralapú létrehozásáért és azok tulajdonságaiért.”
  • Lenin-rend (1972) – a félvezetőkön és heterostruktúrákon alapuló eszközök fejlesztéséért az alapkutatásban
  • A Szovjetunió Állami Díja (1984) – az izoperiodikus heterostruktúrákon alapuló kvaterner szilárd anyagok A3B5 félvezető vegyületek fejlesztéséért

Külföldi díjak

szerkesztés

Egyéb díjak

szerkesztés
  • Fizikai Nobel-díj (Svédország, 2000, a Herbert Kroemer és Jack Kilby) – a nagy sebességű optoelektronikai félvezető heterostruktúrák fejlesztéséért
  • Nick Holonyak Díj (Optical Society USA, 2000)
  • Eurofizika Díj (European Physical Society, 1978) – az újdonságok a heterostruktúrák területén
  • AP Karpinskij-díj (Németország, 1989) – hozzájárulásáért a heterostruktúrák fizikájához és technológiájához
  • AF Joffe Díj (RAN, 1996) – munka, "A heterostruktúrákon alapuló napsugárzások optikai átalakításáért. "
  • Demidov Díj (Scientific Demidov Foundation, Oroszország, 1999)
  • Kiotó-díj (Inamori Alapítvány, Japán, 2001) – sikeres létrehozása szobahőmérsékleten, folyamatos üzemmódban félvezető lézereknek, – úttörő lépései az optoelektronikában
  • Vernadsky Award (NAS, 2001)
  • "Orosz Nemzeti Olimpikon". Az "Élő legendák" cím (Oroszország, 2001)
  • Globális Energia Díj "Global Energy" (Oroszország, 2005)
  • H. Welker Arany Medál (1987) – úttörő munka a III-V vegyületek csoportján alapuló elméleti és technológiai eszközök kutatásában
  • Stuart Ballantine Medál (Franklin Institute, USA, 1971) – az elméleti és kísérleti tanulmányai a kettős lézer heterostruktúrák terén, amely létrehozta a kis méretű, szobahőmérsékleten, folyamatos üzemmódban működő lézerfényforrásokat
  • Popov Medál (Tudományos Akadémia, 1999)
  • SPIE Gold Medál (2002)
  • GaAs Szimpózium Díja (1987) – úttörő munka a félvezető heterostructures alapján a III-V vegyületek és a csoport fejlődését dióda lézerek és fotodiódák
  • Díjazott "Arany Tányér" (Academy of Achievement, USA, 2002)
  • XLIX Mengyelejev Reader – 1993. február 19.
  • Tiszteletbeli Professzora Érme as MIPT-nek (2008)
  • Díszdoktora az Orosz-Örmény (szláv) Egyetemnek (Állami Oktatási Intézet az Orosz-Örmény (szláv) Egyetemen, Örményország, 2011)

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Heterojunction típusok
  •  
    Heterojunction összehasonlítás
  •  
    Lépcsőzetes hetero-bipoláris tranzisztor. Top = zárva, bottom = nyitott, szürke = sávú, kék = elektronok, fehér = lyuk, y-tengely = energia
  •  
    Nagyon összecsukott Hetero-junctionnek, (b): Hetero-junctionnek vezérelt növekedés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ http://link.springer.com/article/10.1134%2F1.1187350#page-1
  2. ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
  3. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2000/alferov-lecture.pdf
  4. ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
  5. ↑ http://www.britannica.com/EBchecked/topic/734072/Zhores-Alferov
  6. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2000/alferov-bio.html
  7. ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 24.)
  8. ↑ https://web.archive.org/web/20110707013108/http://lib.semi.ac.cn:8080/tsh/dzzy/wsqk/selected%20papers/semiconductors/32-1.pdf
  9. ↑ "Великий по всем меркам": умер Жорес Алферов. Газета.Ru . (Hozzáférés: 2019. március 2.)

Források

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsoresz_Ivanovics_Alfjorov&oldid=27454650”