Zvornik
Zvornik (szerbül: Зворник, IPA: [zʋɔ̌rniːk]) város Bosznia-Hercegovinában, a Boszniai Szerb Köztársaságban. Lakosainak száma 63 686 fő (2013).[1]
Zvornik | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Entitás | Szerb Köztársaság | ||
Község | Zvornik | ||
Polgármester | Zoran Stevanović | ||
Irányítószám | 74500 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 63 686 fő (2013)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 146 m | ||
Terület | 376,14 km² | ||
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Zvornik weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zvornik témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Drina folyó bal partján található. A várossal szemközt, a folyó túlpartján, Szerbiában Mali Zvornik („kis Zvornik”) fekszik. A városhoz tartozó Kula Grad faluban épült fel a zvorniki erőd a 12. században.
Története
szerkesztésZvornik első írásos említése 1410-ből származik, akkor még Zvonik azaz „harangtorony” névvel. Elhelyezkedéséből adódóan fontos kereskedelmi csomóponttá vált, többek között a Szarajevóból Belgrádba tartó kereskedelmi útvonal is keresztezte a települést. Első erődjét a 7. században építették a Mlađevac hegyvidéken.
Török uralom
szerkesztésAz oszmán uralom alatt a Zvornik szandzsák székhelye volt, a Boszniai elajetben. Ezt a szerepet első sorban a gazdasági és stratégiai szerepe miatt érdemelte ki a város. A zvorniki szandzsák egyike volt az Oszmán Birodalom hét szandzsákjának (Vidin, Nikápoly Pozsega, Szendrő és Mohács mellett), ahol kiemelt szerepet játszott a hajógyártás.[2]
Második világháború
szerkesztésA második világháború idején, 1941 áprilisában a Független Horvát Állam usztasái Bosznia nagy részét, köztük Zvornikot is megszállták, majd 1943 júliusában Jugoszlávia Első Proletár Brigádja szabadította fel.
Boszniai háború
szerkesztésA boszniai háború alatt Zvornik bosnyák lakosai ki lettek utasítva. Az első jugoszláv félkatonai alakulatok 1992. április 8-án lépték át a határt.[3] 1992 áprilisa folyamán európai tudósítók naponta jelentettek újabb szerb fegyveres támadásokról és a bosnyák lakosság tömeges mészárlásáról Zvornikban és a szomszédos falvakban.[4]
1992. május 19-én a Jugoszláv Néphadsereg szerb félkatonai önkéntesekkel együtt elfoglalták a várost és a szemközti Mali Zvornikot is.[3] A megszállók Karakaj és Čelopek elővárosait használták fel a helyi bosnyákok bebörtönzésére és kivégzésére. A fennmaradt bosnyák és nem szerb lakosságot koncentrációs táborokba és fogdákba zárták.[3] A háború folyamán a környék valamennyi mecsetét lerombolták, elpusztították.
Népessége
szerkesztésLakossága 2013-ban 58 856 fő volt. A népességnek közel kétharmada szerb.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[5] |
Népesség 2013[5] |
---|---|---|
Szerb | 27 254 | 38 579 |
Bosnyák/Muszlim | 37 785 | 19 855 |
Horvát | 107 | 106 |
Egyéb | 2 071 | 316 |
Összesen | 67 217 | 58 856 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://web.archive.org/web/20181123135507/http://www.bhas.ba/obavjestenja/Preliminarni_rezultati_bos.pdf
- ↑ Godis̆njak grada Beograda. Beogradske novine, 35. o. (1979) „Ипак градња бродова се посебно везивала за шест санџака: никопољски, видински, смедеревски, зворнички, пожешки и мохачки.”
- ↑ a b c UN report on Zvornik. [2010. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ "One of the biggest" mass graves found in Bosnia (angol nyelven). BBC News, 1998. október 8. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Zvornik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvornik című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.