Főmenü megnyitása

Zvornik

város Bosznia-Hercegovinában

Zvornik (szerbül: Зворник, IPA: [zʋɔ̌rniːk]) város Bosznia-Hercegovinában, a Boszniai Szerb Köztársaságban. Lakosainak száma 63 686 fő.[1] +/-

Zvornik
Панорама Зворника.jpg
Zvornik címere
Zvornik címere
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
Entitás Szerb Köztársaság
Község Zvornik
Polgármester Zoran Stevanović
Irányítószám 74500
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség63 686 fő[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146 m
Terület376,14 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Zvornik (Bosznia-Hercegovina)
Zvornik
Zvornik
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 23′, k. h. 19° 06′Koordináták: é. sz. 44° 23′, k. h. 19° 06′
Zvornik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zvornik témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Drina folyó bal partján található. A várossal szemközt, a folyó túlpartján, Szerbiában Mali Zvornik („kis Zvornik”) fekszik. A városhoz tartozó Kula Grad faluban épült fel a zvorniki erőd a 12. században.

TörténeteSzerkesztés

Zvornik első írásos említése 1410-ből származik, akkor még Zvonik azaz „harangtorony” névvel. Elhelyezkedéséből adódóan fontos kereskedelmi csomóponttá vált, többek között a Szarajevóból Belgrádba tartó kereskedelmi útvonal is keresztezte a települést. Első erődjét a 7. században építették a Mlađevac hegyvidéken.

Török uralomSzerkesztés

Az oszmán uralom alatt a Zvornik szandzsák székhelye volt, a Boszniai elajetben. Ezt a szerepet első sorban a gazdasági és stratégiai szerepe miatt érdemelte ki a város. A zvorniki szandzsák egyike volt az Oszmán Birodalom hét szandzsákjának (Vidin, Nikápoly Pozsega, Szendrő és Mohács mellett), ahol kiemelt szerepet játszott a hajógyártás.[2]

Második világháborúSzerkesztés

A második világháború idején, 1941 áprilisában a Független Horvát Állam usztasái Bosznia nagy részét, köztük Zvornikot is megszállták, majd 1943 júliusában Jugoszlávia Első Proletár Brigádja szabadította fel.

Boszniai háborúSzerkesztés

A boszniai háború alatt Zvornik bosnyák lakosai ki lettek utasítva. Az első jugoszláv félkatonai alakulatok 1992. április 8-án lépték át a határt.[3] 1992 áprilisa folyamán európai tudósítók naponta jelentettek újabb szerb fegyveres támadásokról és a bosnyák lakosság tömeges mészárlásáról Zvornikban és a szomszédos falvakban.[4]

1992. május 19-én a Jugoszláv Néphadsereg szerb félkatonai önkéntesekkel együtt elfoglalták a várost és a szemközti Mali Zvornikot is.[3] A megszállók Karakaj és Čelopek elővárosait használták fel a helyi bosnyákok bebörtönzésére és kivégzésére. A fennmaradt bosnyák és nem szerb lakosságot koncentrációs táborokba és fogdákba zárták.[3] A háború folyamán a környék valamennyi mecsetét lerombolták, elpusztították.

NépességeSzerkesztés

Lakossága 2013-ben 58 856 fő volt. A népességnek közel kétharmada szerb.

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[5]
Népesség
2013[5]
Szerb 27 254 38 579
Bosnyák/Muszlim 37 785 19 855
Horvát 107 106
Egyéb 2 071 316
Összesen 67 217 58 856

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Općina Zvornik. [2015. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  2. Godis̆njak grada Beograda. Beogradske novine, 35. o. (1979) „Ипак градња бродова се посебно везивала за шест санџака: никопољски, видински, смедеревски, зворнички, пожешки и мохачки.” 
  3. a b c UN report on Zvornik. [2010. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. "One of the biggest" mass graves found in Bosnia (angol nyelven). BBC News, 1998. október 8. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  5. a b Popis 2013 u BiH – Zvornik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2018. december 29.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvornik című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.