Áldor Adolf
Gyömörői Áldor Adolf, 1881-ig Adler[1] (Gyömöre, 1832. augusztus 18.[2] – Nagykároly, 1901. október 20.)[3] sebészorvos, kórházigazgató, Gyömrei Sándor (1892–1957) gazdaságtörténész, egyetemi tanár nagyapja.
Áldor Adolf | |
Született | Adler Adolf 1832. augusztus 18. Gyömöre |
Elhunyt | 1901. október 20. (69 évesen) Nagykároly |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | kórházigazgató (nem ismert – ) |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1860) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésZsidó kereskedőcsaládban született. Középiskolai tanulmányait Győrben kezdte meg, azonban betegsége miatt csak 1855 őszén érettségizett. Ezután a Pesti Királyi Tudományegyetem hallgatója lett, s 1860 novemberében orvosdoktorrá avatták. Ugyanezen évben sebészi oklevelet is szerzett, majd Nagykárolyon telepedett le, s megkezdte orvosi gyakorlatát. Hamarosan főorvossá, majd 1869-ben igazgató-főorvossá nevezték ki. A kórházi irányításának köszönhetően 1885-ben – a már 60 ággyal rendelkező kórházat – a belügyminiszter közkórházi szintre emelte. Cikkei megjelentek csaknem valamennyi magyarországi, azonkívül több bécsi orvosi szakfolyóiratban. 1859-től az Orvosi Hetilap rendes munkatársa volt. 1899. május 22-én a nagykárolyi városi kórház vezetése körül szerzett érdemeiért magyar nemességet kapott, és neki és törvényes leszármazottainak az uralkodó a „gyömörői” előnevet adományozta.
Nyughelye a nagykárolyi izraelita temetőben található. Temetését 1901. október 22-én tartották Fürth Ferenc főrabbi közreműködésével.
Családja
szerkesztésFelesége Rooz Lujza (1849–1931) volt, Rooz Salamon nagykárolyi birtokos lánya, akit 1864-vett nőül. Négy leány és egy fiúgyermekük született.
Gyermekei
- Áldor Ilona (1865–?). Férje Sarkadi Adolf.
- Áldor Sarolta (1868–?). Férje Gyömrei (Neumann) Bertalan orvos.
- Áldor Kornélia (1870–1908). Férje Sternberg Géza orvos, a nagykárolyi közkórház igazgatója.
- Áldor Lajos (1872–1932) orvos, egészségügyi főtanácsos. Felesége Kann Jolán (1868–?).
- Áldor Tekla (1873–?). Férje Fisch Lajos.
Főbb művei
szerkesztés- Vizsgálatok a vastagbél emésztő- és felszívóképességéről
- A szemüvegekről (1858)
- Über Temperatur-Verháltnisse vor und nach dem Tode (1858)
- A szemideg csúzos bántalmazása (Orvosi Hetilap. 1862)
- Nyálkő a Wharton-féle vezetékben (Orvosi Hetilap, 1863, 1.)
- Méhenkivüli terhesség, has-tömlőmetszés, ileus, gyógyulás (Orvosi Hetilap, 1867, 2.)
- Adalék az ileus oktanához (Orvosi Hetilap, 1867)
- Uj képletekről (Orvosi Hetilap, 1869)
- A hason- és eltérő képzetű újnövedékek (homeo- et heteroplasmata) közt álló átmeneti alakok kiváló esete (Orvosi Hetilap, 1869, 36.)
- Jelentés a nagykárolyi közkórházban a Koch-féle tuberculinnal tett kísérletek eredményéről (Gyógyászat, 1891, 31.)
- A vándorvese véres utón való rögzítéséről (nephropexia), eredménynyel operált két eset kapcsán (Gyógyászat, 1896, 16.)
- A pellagráról. Sternberg Gézával. (Orvosi Hetilap, 1898, 25.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Belügyminisztérium 1881. évi 6750. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 1. oldal 15. sor.
- ↑ Sírkövéről készült kép. (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)
- ↑ Gyászjelentése (1901). (Hozzáférés: 2021. augusztus 19.)
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 22. o. Online elérés
- Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 2. (Budapest, 1938)
További információk
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.