Főmenü megnyitása

Árpástó (románul Braniștea) falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.

Árpástó (Braniștea)
Árpástó.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang községközpont
Irányítószám 427010
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 32679
Népesség
Népesség1137 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság579 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Árpástó (Románia)
Árpástó
Árpástó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 23″, k. h. 24° 03′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 23″, k. h. 24° 03′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpástó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Nagy-Szamos balpartján fekszik, Déstől 20 kilométerre.

Nevének említéseSzerkesztés

1269-ben a települést „aqua palosa”-nak írják, a mi megfelel a mai elnevezés második – tó - felének. 1362-ben említik először Árpásthou néven. 1457-ben Árpástow, 1615-ben Árpástó a neve. Nevének első részét a itt termesztett árpától, utónevét a hely fekvéséből magyarázható tavas voltától kapta. 1839-ben Arpástó, Arpás-Tó, 1873-ban Árpásto, míg 1920-ban Arpașteu néven említik.

LakosságaSzerkesztés

A görög keleti románság 1658 után jelent meg. 1817-ben görögkatolikus hitre tértek, fából készült templomunkat Szent Arkangyal tiszteletére szentelték föl. 1898-ban összes felszereléseivel teljesen leégett. Iskolájuk 1851-ben keletkezett.

1713-ban 7 jobbágy, 20 zsellér, 4 nemes családfő lakta, akik 29 házban éltek. 1831-ben 702 fő lakta.

1850-ben 949 lakosából 336 fő mondta magát magyarnak, 1992-re a lakosság 1290 főre gyarapodott és ebből már 665 fő a magyar. 1850-ben magyar lakossága református (314 fő), római katolikus (21 fő) és unitárius (1 fő). Román lakossága görögkatolikus, 63 fő izraelita hitű.

TörténeteSzerkesztés

Árpástó eleinte Décse határához tartozott, 1269. évi források alapján. A később önállóvá vált község első birtokosai Décse urai, az Apaffyak és Bethlenek voltak. Alapítása már a XIV. század elején történhetett, mert ekkor Árpástót Tamás erdélyi vajda a csicsói királyi várhoz csatolta, míg végre Lajos király 1362-ben azt régi birtokosainak. A múlt század fordulóján gróf Bethlen László volt a tulajdonosa. Anyakönyve 1787-ben, jegyzőkönyve 1765-ben kezdődik.

LátnivalóSzerkesztés

Eredeti kőtemploma a XIV. században épülhetett, ám a közeli patak áradásai miatt annyira megrongálódott, hogy a régi anyagából 1898-ban új kőtemplomot emeltek. A középkorban tisztán római katolikus falu a reformáció évtizedeiben előbb lutheránus, majd református lett, a XVI. század végére pedig unitárius anyaegyház alakult. 1622-ben újra a reformátusoké lett, a XVIII. században már református anyaegyház. Már a reformáció előtt iskolája van, és ez még 1622-ben is szerepel a forrásokban. Faragott szószékét kidei Sipos Dávid készítette 1760-ban, alkotói korszakának második felében. Orgonáját 1790-ben szerezte.

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született Cserenátoni Gyula (1858. november 3. - ?) nyelvész, tanár.
  • Itt született Miháltz István (1897. május 9. – Szeged, 1964. márc, 16.) geológus, egyetemi tanár, az Alföldre vonatkozó földtani összegzés megszerkesztője.
  • Itt született Balázs Ernő (1929. május 31. –) testnevelés tanár, aligazgató
  • Itt született Kozma Zsolt (1935. február 19. –) református lelkész, egyházi író, teológiai professzor
  • Itt született Daróczi Tamás (1954–) tenor énekművész

ForrásokSzerkesztés