Árvay Gergely
Árvay Gergely (Vajta, 1790. november 4. – Buda, 1871. július 7.) piarista, később premontrei szerzetes, kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
| Árvay Gergely | |
 | |
| Született |
1790. november 4.[1] Vajta |
| Elhunyt |
1871. július 7. (80 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
premontrei szerzetes kanonok író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árvay Gergely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
Középiskolai tanulmányait elvégezve, a piarista rendbe lépett 1806. szeptember 26-án Kecskeméten. Az előkészítő év után Kőszegre küldték tanárnak, ahol az 1807–1808-as tanévtől kezdve három éven át működött. 1810-ben Sátoraljaújhelyen tanárkodott. Ekkor a tanév végeztével Csornán átlépett a premontrei rendbe; itt újra egy előkészítő évet töltött el, s azután a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a hittudományiakat pedig a központi papnevelő intézetben Pesten végezte.
1816-tól, miután áldozópappá avatták, előbb mint türjei lelkész, majd pedig Csornán mint prépostsági titkár kapott alkalmazást. Utóbb 1823-tól tíz éven át részint Keszthelyen, részint Szombathelyen mint költészettanár, majd újabb tíz éven át mint a szombathelyi gimnázium igazgatója szolgált, mígnem 1843-ban a prépostság jánoshidai s később csornai birtokainak kormányzására rendelték, ezáltal 13 évet töltött a mezőgazdaság terén is. Ezután nyugalomba vonult Csornára, ahol még ellátta a könyvtárosi feladatokat.
1834-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává (1841 után a Magyar Tudományos Akadémia munkájában nem vett részt.) Szvorényi József tartott felette emlékbeszédet a Magyar Tudományos Akadémia 1872. március 26-ai ülésén.
MunkáiSzerkesztés
- Honoribus… Pauli Gyöngyösy ord. canon. reg. praemonstratensium praelati… Sabariae, 1820
- Nők iskolája. Vígjáték öt felvonásban, Molière után magyarosítva. Pest, 1833 (Külföldi Játékszín. Kiadja a m. t. társaság II. kötet.)
- Tancred. Szomorújáték öt felvonásban, Voltaire után fordítva. Buda, 1834 (Külf. Játékszin VI.)
- Carmen honoribus cels Josephi Kopácsy, archiepiscopi Strigoniensis. Ginsii, 1839
- Corneille Cidjének műfordítása kéziratban maradt
EmlékezeteSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00459.htm, Árvay Gergely, 2017. október 9.
