Élesdszurdok

falu Romániában, Bihar megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. augusztus 28.

Élesdszurdok (Surduc), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Élesdszurdok (Surduc)
Élesdszurdok görögkeleti ortodox temploma
Élesdszurdok görögkeleti ortodox temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségKiskopács
Rangfalu
KözségközpontKiskopács
Irányítószám417211
SIRUTA-kód28870
Népesség
Népesség369 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 34″, k. h. 22° 12′ 06″46.976105°N 22.201604°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 34″, k. h. 22° 12′ 06″46.976105°N 22.201604°E
SablonWikidataSegítség

Élesdtől délnyugatra, Mezőtelegdtől délre, a Király-erdőben, a sergesi patak mellett Borostelek, Kiskopács, Bokorvány és Serges közt fekvő település.

Története

szerkesztés

Élesdszurdok, Szurdok nevét 1508-ban említette először oklevél Zwrdok néven.

1808-ban Szurdok, Szurduk, 1913-ban Élesdszurdok néven írták.

A 16. században a Telegdy-uradalomhoz tartozott. 1570-ben a Telegdyek közül Mihály és Miklós perlekedtek birtokáért.

Az 1800-as évek első felében gróf Frimontné volt a község földesura.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: Szurduk.

Bihar vármegyében, erdős, hegyes vidéken, 550 óhitű lakossal, s fa anyatemplommal. Sovány határa 4068 hold,... Birja gróf Frimont Béla.

1910-ben 638 lakosából 3 magyar, 626 román volt. Ebből 635 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

szerkesztés