Kiskopács
Kiskopács (Copăcel) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Kiskopács (Copăcel) | |
.JPG) | |
| Kiskopács ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kiskopács |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Kiskopács |
| Irányítószám | 417205 |
| SIRUTA-kód | 28825 |
| Népesség | |
| Népesség | 422 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 00′, k. h. 22° 09′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 22° 09′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Király-erdő alatt, Élesdtől délnyugatra, Kegyek és Élesdszurdok közt fekvő település.
Története szerkesztés
Kiskopács nevét 1508-ban említette először oklevél Kupachel néven, majd 1580-ban ugyancsak Kupachel, 1808-ban pedig Kopacsel néven írták.
A török hódoltság előtt a Telegdi család volt a település birtokosa. 1508-ban Telegdi István kincstárnok új adománylevelet kapott rá. Az 1800-as évek elején a gróf Frimont és a Lónyay család volt a földesura, majd gróf Frimont Theodora örököseinek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Bihar vármegyében, dombos, erdős vidéken, 413 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa 4662 hold,...van pataka, mellyből isznak. Bírja gróf Frimont Béla, kinek itt derék udvarháza van."
1910-ben 760 lakosából 20 magyar, 729 román volt. Ebből 9 római katolikus, 10 református, 733 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görög keleti temploma – az 1800-as évek elején épült.
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
