Érköbölkút

település Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 2.

Érköbölkút (románul: Cubulcut) falu Romániában, Bihar megyében.

Érköbölkút (Cubulcut)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rangfalu
KözségközpontSzékelyhíd
Irányítószám417438
SIRUTA-kód30951
Népesség
Népesség848 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság673[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 21″, k. h. 22° 11′ 11″47.322548°N 22.186511°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 21″, k. h. 22° 11′ 11″47.322548°N 22.186511°E
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete

szerkesztés

Kiss Lajos nyelvész szerint a magyar Köbölkút helységnevek elsődlegesen olyan kútra, forrásra vonatkoztak, amelynek gödrét üreges belű, odvas vagy kivájt fatörzzsel, az úgynevezett köböllel bélelték ki.[2]

Bihar megyében, az érmelléki hegyek között, Székelyhídtől délkeletre, Szentjobb és Érolaszi között fekvő település.

Története

szerkesztés

Érköbölkút már a 13. századi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, ekkor a Köbölkúti család birtoka volt. 1444-ben Kebelkuth-nak írták nevét.

A 18. század végén és a 19. század első felében több birtokosa is volt: birtoka volt itt a Rhéday, Tihanyi, Komáromy, Bónis, Ottlik, Lajos és Dráveczky, Sárossy, Bónis, Vásárhelyi és Kovács családoknak. A 20. század elején Varjú Elemér és Bónis Elemér volt itt birtokos. 1910-ben 1482 lakosából 1431 magyar, 45 cigány és 6 román nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Régi református templomát 1730-ban szétbontották, majd 1750-ben építették újra. Tornyát 1851-ben építették hozzá.
  • Bónis-kúria
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2