Ötösbánya (1899-ig Kotterbach, szlovákul: Rudňany, korábban Koterbachy, németül: Kotterbach) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőkotterbach egyesülésével jött létre.

Ötösbánya (Rudňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Miroslav Blišťan
Irányítószám 053 23
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség4514 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség287 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ötösbánya (Szlovákia)
Ötösbánya
Ötösbánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′
Ötösbánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Iglótól 12 km-re délkeletre, a Hernád és a Gölnic között fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban is lakott volt.

Ősi szepesi bányásztelepülés, területén már a 12. századtól ezüstöt, vasat, rezet bányásztak. 1255-ben „Kuffurbach” néven említik először. Az írott források szerint 1332-ben a Máriássy család alapította, majd a Csáky család birtoka volt. 1360-ban „Kuffurbah” néven említik. 1787-ben 33 ház állt a faluban 187 lakossal. A 18. századra mindinkább a vasérc termelése került előtérbe, a század második felétől a vasipar gyors fejlődésnek indult. A vasat külföldre is exportálták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kotterbach (Alsó és Felső), Szepes v. elszórt tót falu, Wagendrüsselhez éjszakra 1 órányira: 381 kath., 50 evang. lak. Rézbányák és hámorok. F. u. a Márjássy, Jóny nemzetségek. Ut. p. Rosnyó.[2]

A község fejlődését a 20. század eleji gazdasági válság akasztotta meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1828-ban 56 háza volt 418 lakossal.

1869-ben 91 házában 837 lakos élt.

1880-ban 873 lakosából 1 magyar és 733 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 803 lakosából 13 magyar és 717 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1201-en lakták, ebből 119 magyar és 962 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 1596-an lakták: 333 magyar, 147 német, 73 román, 8 ruszin, 6 horvát, 1 szerb, 952 szlovák és 76 egyéb anyanyelvű. Ebből 1201 római katolikus, 243 görög katolikus, 74 evangélikus, 41 izraelita, 19 református és 18 görög keleti vallású volt.

1921-ben 1610 lakosából 80 magyar, 251 német, 10 zsidó, 1020 csehszlovák, 224 állampolgárság nélküli és 25 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 1265 római katolikus, 173 evangélikus, 140 görög katolikus, 24 izraelita, 1 református és 7 egyéb vallású volt.

1930-ban 1712-en lakták, ebből 17 magyar és 1255 csehszlovák.

1970-ben 3513 lakosából 2 magyar és 3498 szlovák volt.

1980-ban 3113 lakosából 2 magyar.

1991-ben 2824 lakosából 3 magyar.

2001-ben 3196 lakosából 2768 szlovák, 395 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 3911 lakosából 3245 szlovák, 529 cigány és 3 magyar.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született Klug Nándor (1845–1909) orvos, fiziológus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Itt született Kumorovitz L. Bernát (1900–1992) premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma a 19. század második felében épült.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés